Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-29 / 294. szám

Békéscsaba. december 29 Benicz&y szabodlábon I A n©mz®ti8wűiés szerdai ülése A budapesti büntetőtörvényszék vizsgálóbirája, Lengyel Ernő dr. ma délelőtt hirdette ki végzését a királypuccsal kapcsolatban letartóztatásban levő Benicky Ödön nemzetgyűlési képviselő ellen folyamatban levő bünügyben. Az ügyészség lázadás büntette miatt indítványozott Beniczky ellen vizsgálatot és vizsgálati fogságot. A vizsgálóbíró az ügyész indítványát elutasította, mellőzte a vizsgálat elrendelését és Benicky Ödön szabadlábra helyezését rendelte el. A vizsgálóbíró végzésének indokolása részletesen ismerteti a lefolyt eseményeket, majd megállapítja, hogy Rakovszky István és társai erőszakhoz folyamodtak. Rakovszkyék cselekményénél még lehet lázadásról beszélni. Benickynél azonban nem, mert Beniczky Ödön ugy az erőszak alkalmazása idején és azt megelőzőleg is Budapesten tartózkodott. — Igaz ugyan — mondja a vizsgálóbírói végzés — hogy itt Budapesten is történtek intézkedések néhány politikusnak, köztük nagyatádi Szabó István volt miniszter letartóz- j tatására, ez azonban nem meríti ki ! a lázadás fogalmát, mindössze a nemzetgyűlési tagok elleni erőszak j bűntettét, illetve az arra való szövet- ; kezést állapítaná meg. Ez is bün- ' cselekmény ugyan, de erre vonat- í kozólag az ügyészség indítványt nem ) terjesztett elő. A vizsgálóbíró végzését nyomban közölte a királyi ügyészséggel, amely '• a végzésnek szabadlábrahelyezésre ! vonatkozó részét tudomásul vette és i nyomban intézkedett, hogy Beniczky I Ödönt szabadlábra helyezzék, ellen- | ben a vizsgálat mellőzésére vonat- j kozó rész ellen, a vádtanácshoz föl- ! folj'amodást jelentett be. Lehoczky Alíklós dr. kir. ügyész- j ségi alelnök ma délben a pestvidéki j ügyészség fogházába ment és ott j foganatosította Beniczky Ödön sza- t badlábrahelyezését. | Budapest, dec. 28. • Mára az ügyészség a vizsgálóbíró végzése ellen felfolyamodást i jelentett be a vádtanácshoz, és pe- ; dig nemcsak a vizsgálat megszüntetése miatt, de Beniczky szabad- j lábra helyezése miatt is. Budapest, dec. 28. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Oaszton elnök. Bejelenti, hogy az interpellációkra fél kettőkor kerülhet sor. A mentelmi ügyek előadója jelentést tesz a bizottságnak december 15-én tartott üléséről, amelyen báró Korányi Frigyes, Kutkafalvy Miklós, Andaházi Kasnya Béla és Windischgrütz Lajos herceg ügyét intézték el. Karaffiáth Jenő két sürgős indítványt terjeszt be, amelyek egy ne az anya- és csecsemővédelem kifejlesztésére, másika pedig a közigazgatás megreformálására vonatkozik. Hermann Miksa indítványozza, hogy az indemnitási vita letárgyalásáig hosszabitsa meg a Ház 2 órával üléseit. Az indemnitási vita első szónoka Schlachta Margit, aki hangoztatja, hogy az állani pénzügyei már a háború előtt is rendezetlenek voltak, azóta pedig csak folyton növekedtek az állami adósságok. A nök éppen ugy viselik a nagy adóknak és a vagyonváltságnak a terheit, mint a férfiak, tehát őket kétszeresen illeti meg a szavazafi jog. Mózer Ernő, a küiügyí bizottság előadója a külállamokkal való kereskedelem ideiglenes szabályozásáról.szóló javaslatot terjeszti a Ház elé Apponyi Albert gróf reflektál Schlachta Margit beszédére. Nem osztozik abban a nézetében, hogy az ország pénzügyei már a háború előtt is rendezetlenek lettek volna. A nők választójogát elismeri a Schlachta Margit által említett esetekben. Áttérve az indemnitás ügyére kijelenti, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter iránt a legteljesebb bizalommal viseltetik. A sajtószabadság helyreállítása a közszabadságok ügyét jelentékenyen előbbre viszi. Hosszasan foglalkozik a Hangya ügyével s a pénzügyminiszter expozejával. Az indemnitási legfeljebb egy hóra hajlandó megszavazni. Kerekes Mihály csodálkozását fejezi ki afölött, hogy a miniszterelnök n.ost akar a szocialista munkássággal kibékülni. Kijelenti, hogy nincs olyan munkás, aki el nem ítélné Kun Bélát. Az állandó harcnak nincs létjogosultsága. A magyar munkásság becsülettel kivette részét a világháborúból. Hibáztatja a kormány eddigi politikáját. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt az árvizsgáló bizottság feloszlatására. Hibáztatja, hogy a földmunkásokról nem történt gondoskodás. Köv/eíeii a fogyasztási adó eltörlését. Elnök napírendinditványt tesz, melyhez Rassay, Eteky és Ernst Sándor szólalnak fel. Ezután áttérnek az interpellációkra. Kerekes Mihály a debreceni dohánygyárból elbocsátottak ügyében interpellál. Kállay Tibor pénzügyminiszter azonnal válaszol és kilátásba helyezi, hogy az ügyet alaposan megvizsgálja. Ezzel az ülés negyed 3 órakor végetért. 15 miiÉás ünneplése Guönyörü, lélekemelő ünnepség volt legutóbb Gyulaváriban, amikor egy becsületes munkás nyerte el hosszú évtizedek hűséges munkájával kiérdemelt jutalmat. Irházi József gyulavari lakos mezőgazdasagi cseléd 40 év óla szolgál hűséggel és becsüleítel gróf Almásy Dénes gyulavári uradalmában. Tisztes és hűséges szolgálatára tekiníte! a m. kir. földmivelésügyi miniszter okiraiban elismerését fejezte ki, azonkívül pénzbeli jutalomban is részesítette. A rnegjuíalma.ottnak a kitüntetés 1921. dec. 3-án délután rendkívüli közgyűlés keretében a járási hatóság, az uradalom képviselője és nagyszámú érdeklődő községi lakossag részvételével adatott át. A járási főszolgabíró rövid beszéddel méltatta a megjutalmazott érdemeit és átadta a jutalmakat. Ezután a községi elöljáróság nevében a községi főjegyző üdvözölte lelkes szavakkal, majd Ondrus jószágfeíügyeio köszöntötte az ünnepeltet és átadta az uradalom ajándékát. A ref. egyház nevében Kocsis Jenő református lelkész méltatta a megjutalmazott érdemeit, végül Irházi József mondott meghatva köszönetet az iinnepeltetesért. Olasz tiltakozás a sebenicoi incidens miatt (Róma, december 28.) A sebenícoi kikötőben egy olasz hajót megtámadtak. A véres incidens miatt a belgrádi olasz köv

:et erélyes tiltakozását jelentette be a jugoszláv kormánynak. A római sajtó szerint az olaszok teljes elégtételt követelnek. Követelik a felelős hatóságok példás megbüntetését is. van ma ? 1921. dec. 29., csütörtök R.kath.: Tamás pk. vt. Prot.: Dávid. Napkelte 7 óra 48 perckor nyugta 16 óra 17 perckor (4'17) Holdkelte 7 óra 38 perckor (reggel) nyugta 17 óra 54 perckor (délután) Este fél 8 órakor színházi előadás. 4 » a 0 fi H B I fj| postai díjszabás A hivatalos lap mai száma közii a kereskedelemügyi miniszter rendeletét, mellyel a posta-, távíró- és telefondíjszabást állapítja meg. Az uj díjszabás a következő: Levél 1. Bérmentesítési dij belföldre: a) a helyi (a belső és külső kézbesítő területen belül való) forgalomban 20 grammig 2 K és minden további 20 gr.-ért 50 fillér; b) a távolsági forgalomban 20 grammig 2 K 50 f. és minden további 20 grammért 50 f. 2. Az Ausztriába, Cseh-Szlovákiába, Németországba és Romániába 20 grammig 4 K 50 f. és minden további 20' grammért 3 K. 3. Egyéb külföldre 20 grammig 6;K és minden további 20 grammért 3 K. 4. Hatóságok, hivatalok és hivatali közegek által vagy ezek címére magánosok által belföldre feladott hivatalos levelek bérmentesítési dija 100 grammonként: a) a helyi forgalomba 2 K. b) a távolsági forgalomban 2 K 50 f. 5. A zárt levelezőlap a levéllel egyenlő díjszabás alá esik. Levelezőlap. h levelezőlap bérmentesítési dija a belföldön (ugy a heluí, mint a távolsági forgalomban) 1 50 K ; az 1. §. 2. pontjában említett viszonylatban 3 K; egyéb külföldre 4 K. A nagy árvíz 1888. Elbeszéli: Fábvy Károly III. Láttál-e már árvizpusztitást t. Olvasó ? Ha nem láttál, akkor nincs fogalmad arról, hogy minő veszedelem az! Milyen nehéz az elől menekülni, különösen ott, ahol nincs semmi hajó, mentő eszköz. Az óvatosabbak ugy gondoskodtak magukról, hogy tutajokat verettek össze az udvaron és ott feküdt a szárazon a mentő tutaj, hogy ha az árvíz felveti, legyen min menekülni. A veszedelem mind nagyobb és nagyobb lett, sokan már lemondtak minden reményről, különösen akkor, mikor Szegedről megjelentek a veszedelem terén : — a pionírok is. Az árvíz ostroma olyan széles vonalon húzódott, hogy már ellenállni sem iehetett. A pionírok szaladgáltak ide-oda, de kevesen voitak ahhoz, hogy a hosszú vonalon véges végig gyorsan gátakat emelhessenek, hát szépen lerakták mentő csónakjaikat az utcákon. Hátborzongató volt ezt látni. Képzeld el t. Olvasó, hogy ott álltak a mentő csolnakok, a katonai pontonok az Orosházi-utca sarkán, a mostani volt osztrák-magyar bank-palota előtt, a városháza előtt, a Zöldfa-vendéglő előtt, hogy amint betör az ár, csolnakjaikkal siessenek menteni az . . . emberéletet. Csak azt, semmi mást. Soha olyan szomorú március 15-ét nem ültünk, mint 1888 március 15-én. A polgári kör ott volt, ahol most a Böttger kereskedése van, a dr. Simkóházban. Ott kosztoltak többen Disztl Mihály polgári köri szolgánál, mégis össze jött tehát oda pár ember és megemlékeztek a 48-as nagy napokról. De ez a beszélgetés olyan volt, mint a halálraítélteké. Komor, kétségbeesett, hisz egy egész város volt halálra ítélve, kegyelem nélkül, menthetlenül. A leghátborzongatóbb gondolat az volt, hogy merről fog az ár legelőbb betörni ? Az bizonyos volt, hogy ahol áttöri a gátat, ott irtóztató tömegével elsepri a házakat, mint a kártyavárat. Ott nem marad meg még a kőház sem, még az emberek sem. És ezt nem lehetett tudni, mert a veszedelem egyforma volt az alvégen, a felvégen és a város közepén is, de legnagyobbnak látszott mégis a Békés felé vezető körösparton. Ide-ide küldözgették a százával jelentkező munkásokat, már csak azért is, mert tartottak attól is, hogy a víz alatt kucorgó sikonyiak, vagy békésiek eltalálják vágni valahol a gátat, hogy a víz Csabát borítsa el s így megmeneküljön Békés, amely szinte elpusztulás veszedelmétől rettegett. Egész éjjel fáklyások jártak végig a partokon, lobogó fáklyáknál dolgoztak az emberek, a vészbizottság, az egész elöljáróság éjjel-nappal talpon volt s a család alig látta a családfőt. Egy fiatalabb esküdt is éjjeleket töltött a házon kivül, ami sehogy sem tetszett a menyecskének, nem is állta meg, hogy kérdőre ne vonja a „prísazník" urat, hol csavarog minden éjjel ? — Megnyugtatta, hogy a községházán tanácskoznak, de a menyecske gyanakodott, talán nem ok nélkül, s amint megint elment éjjel az ura, másnap újra pedzette, hogy hol volt, mit csinált? Megunta a folytonos Ieckéztetést Lipták esküdt uram s elakarta tréfával ütni, hát arra a kérdésre, hogy mit tudnak egész éjjel tanácskozni ? azt felelte: No most azt határoztuk, hogy ezentúl az legyen a rend, hogy az öreg aludjon a fiatallal, a fiatal pedig az öreggel. Nagyot néz elpirulva a menyecske s kételyeit erős hümmögéssel fejezi ki: hm ! ghm! Erre a kemence melletti Kuckóból {csak hirtelen kipattan a mamóka, csípőjére csapja a kezeit s dühös elevenséggel kiabálja ra a menyecskére: Csi hm 1 esi ghm, aíe zato Tea tak bude, ako vrchnosf urítfüa! (Akár hm 1 akár ghm ! azért csak ugy lesz, ahogy a felsőbbség rendelte). (Folytatása következik) 100 drb névjegy 120 K a „HiriSsviils" nyomdában.