Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-07-13 / 152. szám

Békéscsaba, 1921. julius 13. Szerda ftsmaieBaioestairsBcwi^ecmíi^ mmmeoa a SSB Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napiSap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes uám ára 2 korona a vagyonváltság in. Egyik vagyon váltsága sem adott okot annyi kifogásolásra, mint a földé. Nagy nehézségek támadtak a teherviselés megnyugtató arányosí­tása körül. * Ezeket a nehézségeket az okozta, hogy a tervezet eltért attól a -legtisz­tább, legvilágosabb és legigazságo­sabb elvtől, amit a részvényváltság­nái alkalmazott. Ott ugyanis a rész­vénytársaságoknak szabad választá­sára van bizva, hogy részvényben, vagyis természetben kivánják-e le­róni a váltságot, avagy készpénzben. Ennek óriási előnye abban rejlik, hogy ha valamelyik vállalat tulma­gasnak tartja a részvények értékelé­sét és az ezek alapján kiszabandó készpénz-váltságot, egyszerűen nem fizeti ki pénzben, hanem oda adja az államnak részvényeinek 15°/o-át. A föld vagyonváltságáhak kérdé­sét is evvel a módszerrel lehetne legmegnyugtatóbban megoldani. Mert nem az ellen van kifogásuk a gaz­dáknak, hogy 15% a vagyonváltság kulcsa, hanem az ellen, hogy a föl­det a mai természetellenes, bizony­talan és csak a különleges viszo­nyok okozta, rendkívül magas ára­kon értékeljék. A legegyszerűbb meg­oldás tehát az, ha a földváltságot a földbirtok megfelelő százalékában állapítják meg és az állam tulajdon­jogát a megfelelő hányadra bekebe­lezik. Evvel már le is van róva a föld váltsága, anélkül, hogy bárminő bonyolult számadásokra és kiveté­sekre volna szükség. A gazda azután ráérne gondol­kozni, számítást tenni, hogy vissza­váltsa-e az államtól földjét vagy ne, akár 5 évig is s mindaddig, amig erre el nem határozza magát, haszon­bért fizetne az államnak földjének azután a része után, amit a váltság fejében az államra irtak át. Merem állítani, hogy a legtöbb kisgazda hamarosan visszaváltaná földjét az államtól. A nagyobb birtok ,már kevésbbé tehetné ezt meg, de ezeknél éppen az is a cél, hogy a földbirtok helyesebb megoszlásának legyen segítségére a föld váltság. Ez az egyszerű megoldás alkal­mas volna az ok nélküli izgalmak lecsillapítására, a kedélyek megnyug­tatására és gyorsan végrehajthatóvá tenné az egész földvagyonváltságot egyszerű telekkönyvi bejegyzésekkel. 9 német háborús bünosah megbüntetését is a szankcióval biztosítják Pdris, julius 12. Briand miniszterelnök kijelentette, hogy a német háborús bűnösök megbüntetését is a németeknek küldött ultimátum biztosítja. Az ultimátum szerint a katonai szankciókat az aláobi három eset­ben alkalmazzák a szövetségesek: 1. ha nem fizeti Németország a jóvátételi kötelezettségeket, 2. ha nem bünteti meg a háborús bűnösöket, végül 3. ha nem hajtja végre a lefegyverezésre vonatkozó megállapodásokat. Csizmadia Sándor megcáfolja Rupert Rezső állításait Az uj záróra javaslat a nemzetgyűlés előtt — Huszár Károly interpellációja az oroszországi hadifoglyok hazahozatala ügyében {Budapest, jul. 12.) A nemzetgyű­lés mai ülésén Csizmadia Sándor munkásképviselő válaszolt Rupert tegnapi interpellációjának rá vonat­kozó részeire. Megállapította, hogy az interpelláció adatai valótlanok. Az „Igazság" című munkáslapot ő szerkeszti s ha nemzeti szellem­ben igyekszik vezetni a magyar mun­kásságot, az ne fájjon Rupertnek. Rupert ellenséges zúgás közepette személyes kérdésben szólalt fel, majd áttértek ismét az állami építkezések javaslatának tárgyalására. A javasla­tot általánosságban elfogadták. A zárórajavaslat benyújtása történt meg ezután. Szabó József indítványozta felszó­lalásában, hogy az élelmiszerüzletek 19, a többi üzletek pedig 18 óra előtt ne legyenek bezárhatok, a ki­nyitásuk pedig ne történhessen 7 óra előtt. Szóváteszi ezután a pénzinté­zeti tisztviselők helyzetét. Hegyeshalmy Lajos kereskedelem­ügyi miniszter kéri, hogy a törvény­javaslatot eredeti szövegezésében fo­gadják el. Beszél a pénzintézeti tiszt­viseiőkjhelyzetéről, kiknek ügyében legközelebb az intézetek igazgatói­val értekezletet tart. Bejelenti, hogy több kisebb szociális törvényjavas­latot fog beterjeszteni és beterjeszti az ipari és kereskedelmi alkalmazot­tak szolgálati viszonyainak rendezé­séről szóló törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés ezután a javas­latot elfogadta. Örffy Imre előadó ismerteti az őrlési és forgalmi adóról szóló tör­vényjavaslatot. A nemzetgyűlés fel­adata, hogy a kötött forgalomról az ország a szabad forgalomra térjen át és hogy emellett biztosítsa az ellátatlanok ellátását. Cserti József a javaslatot antiszo­ciálisnak tartja és ahhoz hozzá nem járul. Elnök ezután napirend-inditványt tesz, majd 5 perc szünetet ad. Szü­net után Huszár Károly sürgős interpellá­ciót terjeszt elő. Néhány hete, hogy felszólította a nemzetgyűlést, hogy intézzen minden parlamenthez ki­áltványt, amelyben a világ minden müveit nemzetét szólítsa fel az Orosz­országban sínylődő 60 ezer magyar hadifogoly hazahozatala érdekében való közbenjárásra. Magyarországról 310 ezer orosz fogoly szabadult haza a háború be­fejezése óta, a magyar, hadifoglyok pedig még mindég emberfeletti szenvedések és nélkülözések köze­pette sinylődnek az orosz fogoly­táborokban. Az oroszok különösen az intelli­gens elemeket sanyargatják. Mintegy 6000 magyar tiszt szenved orosz börtönökben a sok-sok ezer legény­ségi foglyon kívül. Magyar véreink megmentésének lehetővé tételében apellálunk a világ j minden kultur nemzetére és segitsé­i güket elvárjuk a jog, törvény, az igazság és az emberiesség nevében! A magyar hadifoglyok szenvedé­seinek megszüntetése nemcsak a szovjet uraknak, hanem a velünk szemben küzdött hatalmaknak is erkölcsi kötelessége. Bethlen István gróf miniszterel­nök azonnal válaszol. A kormány készségesen hozzájárul minden olyan lépéshez, melyet a magyar iársa­dalom tesz, hogy hadifoglyaink visz­szakertiljenek. Csernyus Mihály a teljesen va­gyontalan és aratás nélkül maradt földmunkásoknak az ellátatlanok közé való felvétele iránt interpellál. Ezzel az ülés véget ért. Az EMKE gyűlése [Bukarest, julius 12.) Az erdélyi magyarok az EMKE meghívására Kolozsváron gyűlést tartottak, me­lyen több pontba foglalták a ma­gyarság követeléseit. Windischgrátz leleplezése {Budapest, julius 12.) Windisch­grátz Lajos herceg foytatni fogja leleplezéseit; csütörtökön a nemzet­gyűlésen újra felszólal és beterjeszti bizonyítékait. Fényes talpig becsületes ember Dr. Nagy György vallam a Tisza-per mai tárgyalásán {Budapest, jul. 12.) A Tisza-per mai tárgyalásán dr. Nagy Györgyöt a köztársasági párt elnökét hallgat­ták ki. Szerinte Kérinek sohasem volt jó órája. Kabalából hordott magával egy olyan órát, amelyik sohasem járt. Alikor hire ment Tisza István meg­öletésének, bosszúsan azt mondotta előtte Kéri, hogy „a gazemberek mar­tirt csináltak Tiszából, holott na­gyobb büntetés lett volna ránézve, ha életben érte volna meg háborús rendszerékek csúfos kudarcát és kö­vetkezményeit. Fényes Lászlót ugy ismerte, mint a rend fanatikusát, aki őt is több­ször figyelmeztette, hogy ne tartson lázitó beszédeket. Kérit is, Fényest is becsületes em­bernek tartja. Mindkettőjük teljesen ártatlan Tisza István megöletésében. Szilassy ügyész intéz ezután kér­déseket a tanúhoz, mely közben Nagy György heves vitát kezd az ügyésszel. Fényes László tesz meg­jegyzéseket a vallomásra. Nem érzi magát olyan jó hazafinak, mintami­nőnek Nagy György beállította. Be­jelenti, hogy a hallgatóság köréből kézmozdulattal mutatták, hogyan fogják felakasztani. Dr. Gál Jenő védő kéri az elnök intézkedését, hogy a még el nem ítélt vádlotta­kat a közönség ne gyalázhassa. Az elnök megállapítja, hogy az inci­dens szünet közben történt. Kalmár-Nagy Béla kereskedő lé­nyegtelen vallomása után Dr, Kolmann védő kéri Lengyel szabadlábra helyezését. Dr. Lévai Vágó ártatlanságát bi­zonyítva, szintén kéri védence sza­badlábrahelyezését, mely kérelemhez Gertner védője is csatlakozik. A bíróság rövid tanácskozás után a védők kérését elutasítja. Dr. Imrédy Rezső volt rendőrfo­galmazó vallja, hogy Hüttner neki elbeszélte, hogy a Tisza-ügyet csak azért találta ki, hogy 6—7 év muiva az egész világ nevessen rajta és hogy elterelje a figyelmet miskolci dolgairól. Ezután a tárgyalás folytatását hol­napra halasztották. Az irredenta egyesületekért (Budapest, jul. 12.) Tasnády-Ko­vács József holnap interpellálni fog az irredenta egyesületek feloszlatása ügyében. Interpellációjában kérni fogja a belügyminisztert, hogy fel­oszlató rendeletét vonja vissza, mert az azt a látszatot kelti, mintha le­mondtunk volna a területi integri­tásról.

Next

/
Thumbnails
Contents