Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-22 / 210. szám

Békéscsaba, 1921 szeptember 22 Csütörtök B5B«Ha»sieE:'i»-ia II. évfolyam 210. szám, Szerkesztőseg és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szhru A szerkesztőség telefon száma: 60 Fordult o I'OÉO Nem régen volt, még élénken emlékezünk rá, amikor Hegedűs Lóránt pénzügyministersége szóba került, mekkora öröm volt Izrael berkeiben. A liberális sajtó oldalakat áldozott annak bizonyítására, hogy Hegedűs, a liberális gondolkozású bankvezér egyedül alkalmas arra, hogy Magyarország felborult pénzügyi helyzetét helyreállítsa. A hosszú válság alatt sikerült is nekik belevinni a köztudatba Hegedűs nevét olyannyira, hogy ministeri, sőt pénzügyi diktátori kinevezését egyhangú lelkesedéssel fogadta mindenk. És Hegedűs munkához látott. Terveit bemutatta mindazoknak a pénzügyi szakembereknek, akik számbajöhettek s azok egyhangú elismerésével találkozott Hegedűs pénzügyi politikája. Akkor azt hittük, hogy a liberális tőke, amely minden rendelkezésre álló módon elősegítette Hegedűs pénzügyminiszterségét — sietni fog a miniszter segítségére és Zürichben a koronánk értéke megtízszereződik, de csalódtunk. — A zsidótőkének nem volt érdeke, hogy a keresztény Magyarország pénzügyileg megerősödjék s igy cserbenhagyták a liberális Hegedűst is és Orgoványra, egyéni akciókra, ébredőkre hivatkoztak s ezekkel magyarázták a korona árhanyatlását. Mikor pedig ez már nem talált hitelre, mikor már maguk a zsidók is megmosolyogták ezt a naiv megokolást, a nyugatmagyarországi eseményeket dobták oda okul. Pedig ez éppen olyan hazugság, mint hazugság volt minden előző ok. A valóság az, hogy a zsidóság, tehát a mobil tőke nem akarta, nem engedte, hogy Hegedűs a keresztény Magyarországnak szolgálhasson és rendszerváltozást akart, amikor ismét ők kerültek volna uralomra. Hogy ez a következtetés helyes, bizonyítja az a körülmény, hogy most ugyanazok a liberális körök, akik hozsannával fogadták Hegedűs jövetelét, kívánják a távozását, mondván, hogy csődöt mondott a politikája. Pedig Hegedűs politikájának csak egy hibája volt: az, hogy az ország, a keresztény Magyarország érdekelt akarta szolgálni, nem pedig a zsidóságét. S ez olyan szörnyű bűn, hogy Hegedűsnek mennie kell az állítólag keresztény Magyarország kormányának pénzügyministeri székéből. Fordult a kocka! Független keresztény politikai napilap ,„ TTT*~ A válság elsimul Eredménnyel jártak a kormány és a (tártok közötti megbeszélések — Nem lesz vihar a holnapi ülésen (A Körösvidék tudósítójától) Budapest, szept. 21. Napok óta az egész kormáuy válságáról írnak bizonyos újságok, mintegy óhajtva a válságot és ezzel kapcsolatos :n rendszerváltozást remélve. Ezek a hirek — mint a legilletékesebb forr sból értesülünk nem felelnek merj a valóságnak s általában túlozzák az eseményeket és elferdítik a való helyzetet. Ma kormányválság nincs és nem is volt. Tény az, hogy a legutóbbi eseményekkel kapcsolatban egyes politikusok támadásra készültek a kormány elien a holnapi ülésen, ámde a kormánynak a pártokkal folytatolt eszmecseréje lehetővé tette, hogy ez az összeütközés elmarad. Rakovszky István tervezett éles felszólalásától elállott és hir szerint Rassay Káró y és Szilágyi Lajos sern szólalnak fel. A holnapi ülésen Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter hosszabb beszédet mond a pénzügyi helyzetről, melynek során bejelenti lemondását is. A keszthelyi események ismét közelebb hozták az egységes kormányzópárt megalakulásának lehetőségét, ami természetesen együtt járna egy, a mainál sokkal erőteljesebb kormányzással. Az alakulás természetesen teljesen keresztény alapon történnék es elsősorban az Andrássy- és Ffriedrich pártok összeolvadása s a disszidensek csatlakozása várható, majd a kisgazdapárt egyik közelálló szárnya fejezné be az egységes kormányzópárt megalakulását. Ez az alakulat a jövőben lehetetlenné tenne minden támadást a keresztény és nemzeti eszme ellen, ami most a koalíciós kormányzó-pártok sorából is igen sürün éri a kormányt, illetve a keresztény Magyarországot. Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Táviratok Budapest, szepi. 21. Friedrich István nyilatkozott az aktuális politikai helyzetről. Véleménye szerint az egész kormányzati rendszer válságban van. A politikai élet súlyos sebet kapott a legutóbbi panamabotrányok következtében. Akik benne vannak, azokat meg kell fosztani mandátumuktól. Hegedüst a gazdasági válságért nem lehet egyedül felelőssé tenni. Azok is bűnösök, akik erószakol'ák diktátorságát. Végül Friedrich megcáfolta a pártja fúziójáról való híreket. Budapest, szept. 21. A rendőrség megállapítása szerint Esküdt 10 millió koronát kapott a kiviteli engedélyekért. Budapest, szept. 21. A kormányhoz ma délig az ántánttól ujabb diplomáciai jegyzék nem érkezett. Budapest, szept. 21.) Bethlen István gróf miniszterelnök a nyu.jatmagyarorszáqi kérdéslói nyilatkozva kijelentelte, hogy Ausztriával a küzdelem még nem ért véget, de reméli, hogy a tárgyalások során eredményeket fogunk e

!érni Nyilatkozott a pénzügyi helyzetről is, valamint a most leleplezett visszaélésekről, amely szerinte becsület és tisztesség kérdése s nem politikai i'igy. Bécs, szept. 21. A vasúti forgalom valamennyi vonalon teljesen szünetel. A helyzet veszedelmesebb, mint valaha volt. Ausztria általános sztrájk előtt áll. Budapest, szept. 21. Nagyatádi Szabó István ma kihallgatáson jelent meg a kormányzó előtt. A kihallgatásnak politikai körökben nagyfontosságot tulajdonítanak. Fegyveres rablók garázdálkodása Oláhországban Bukarest, szeptember 21. Az egész oláh rendőrség erélyesen nyomoz azok ellen a fegyveres rablóbandák ellen, amelyek a legutóbbi időben páratlan vakmerőséggel dolgoznak. Az elmúlt éjjel a bukarest—jassy gyorsvonatot támadták meg s több lövést tettek rá, de a rablás nem sikerült, mire a közeli erdőségekben eltűntek. A rablóbanda már négy vonatrablást hajtott végre sikeresen, amikről lapunk is megemlékezett s ez az első eset, hogy tervük nem sikerült. A vonat utasai közül senki sem sérült meg. Sz alföld csatornázása A legnagyobb szárazság idején, egy vasúti kocsi szakaszából szívszorongva néztük, hoz-e esőt a közeledő zivatar, amikör egy szerényen öltözött ur megszóllalt és csodálkozásának adott kifejezést, hogy a termékeny Alföld jó terméséhez szükséges nedvességet Magyarországon mindenki egyedül az Istentől várja. Máshol a rendszeres csapadék hiányát a folyók vizével pótolják, amit sürü csatornahálózattal juttatnak el mindenhová, ahol arra szükség van. Mi, magyar utasok, fölényes és szánakozó mosollyal hallgattuk e tájékozatlannak látszó, egyszerű idegen megjegyzését és siettünk felvilágosítani, hogy az Alföldet nem lehet csatornázni, mert kevés folyónkban éppen a legnagyobb szükség idején alig van viz és így nem volna mit vezetni a csatornák árkaiban. Szerény utitársunk erre elmondta, hogy Budapesten a Dunában most is nagy víztömeget látott hömpölyögni, Szolnoknál a Tiszában is bőven van viz és a Békéscsabától Szolnokig haladó 100 kilométernyi vasútvonalon nem kevesebb mint négy folyó hidján haladtunk át, tehát elég sürü folyóhálózatunk van ahoz, hogy aránylag nagyobb befektetés nélkül is megcsinálhassuk az Alföld csatornázását. Ezeknek a folyóknak széles, magas gátakkal határolt medrei pedig azt bizonyítják, hogy nem mindig olyan kevés vizet vezetnek azok, mint a nagy szárazság idején, hanem időnkint nagy víztömegeknek kell azokban lefolyást találniok. — Amiből egyszer sok, máskor kevés van, azzal ugy kell takarékoskodni, hogy mindig elég legyen. Aki járt felső Olaszországban és látta az Isonzót, a Tagliamentót, a Piavét nyáridőben, annak nem kell kétségbeesnie a Körös, a Berettyó, a Tisza, a Zagyva alacsony vízállása miatt, meit az említett olaszországi folyókon mindegyiken át lehet gázoln| nyáron és mégis sürü csatornahálózat szeli át az egész lombardiai síkságot. Amióta kitalálták a zsilipeket, azóta nem ördögi mesterség a folyók vízállásának szabályozása, mert mindig annyi vizet tarthatunk a mederben, amennyit éppen akarunk, sőt a sekélyvizű folyókat a bővizüekből is táplálhatjuk, ha azoknak vízfolyása nem elegendő a szükséges vízállás fenntartásához. Képzeljük csak el, hogy a tavaszi áradásokból milyen rengeteg víztömegeket raktározhatnánk el egy kiterjedt és megfelelő mélyre készített csatornahálózatban, melyet nagyobb folyóink medrének alkalmas kiképzésével az ezekben raktározott víztömegekkel is pótolni lehetne, ha a folyók vízszállítása nem elegendó azok táplálásához. És az ilyen csatornahálózat nem maradna befolyás nélkül csapadék viszonyainkra sem, mert tudvalévő