Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám
1921-09-22 / 210. szám
KörősvÉdék BéftéscsaDű, i\)21. szeptember 22. dolog, hogy amig az Alföldnek több vize volt, addig több esőt is kapott. Csak nemrégiben közöltük egy szakember számítását, mely szerint magának a Dunának folyó vize elegendő hárommillió kataszteri hold állandó öntözésére ott, ahol abba egy csepp sem jut be abból a vízből, amelyet az Alföld folyói szállítanak. Ha e mellett meggondoljuk, hogy az Alföld termésének biztosítására a tavaszi, a májusi nedvesség a legfontosabb, amikor folyóink vízszállítása még rendszerint élénkebb és nyáron már legfeljebb bevetett területünknek egy negyed része szorul locsolásra, akkor mindjárt nem levegőre, hanem vizre építhetjük terveinket, amelyeket másra, mint vizre alapítani nem lehet. Hogy az Alföld csatornázása megvalósítható, azt minden szakember tudja. Hogy ez a csatornahálózat közlekedésen kívül locsolásra is felhasználható, az nem szorul bizonyításra. De hogy ez a locsolás milyen nagy területen volna állandóan biztosítva, annak kiszámításához sem a szükséges szakértelem, sem a nélkülözhetetlen adatok nem állanak rendelkezésünkre. A mi vidékünkön azonban, mely a Körösök alsó folyása mentén a Tiszától és Marostól 70—80 kilométernyire fekszik, sok ezer hold termését biztosithatnánk és fokozhatnánk számbavehetö folyóink vizével, ha azt kiépített csatornahálózattal mindenhová eljuttatnánk, ahol arra szükség van, ez elvitázhatatlan. Még csak egyet. Szerény útitársunk, aki az Alföld csatornázása mellett olyan megdönthetetlen érvekkel szállott sikra, egy génuai nagy iparvállalat tulajdonosa volt, akinek Hazánkban is hatalmas gyárai vannak s nyelvünket mint fogoly tanulta meg s a magyarokat már fogsága alatt nagyon megszerette. Ismeri az egész világot, élete a munka, szórakozása akkor a magyar viszonyok tanulmányozása volt, boldogsága a minél több termelés. Bár minél több ilyen emberrel áldaná meg szerencsétlen Hazánkat is a Magyarok Istene I Homishortyosoh gorázdolhodssa Eleken Egy milliót iiaráesolíak össze — Csabán is miihödteh Békéscsaba, szeptember 21. Elek községben a legutóbbi időkben annyira elterjedt a hazárd kártyajáték, hogy minden korcsmában nagy társaságok játszottak állandóan nagy pénzben. A figyelőknek feltűnt, hogy minden társaságban egy és ugyanazok a személyek nyerik össze a játékosok pénzét. Végre Láng Nándor eleki kereskedő rájött a rejtély nyitjára. Megfigyelte a jitékosokat s észrevette, hogy a hártyák hátiapjukon meg vannak jelölve. Láng a hamiskártyás bandát feljelentette a csendőrségen, amely a nyomozást megindította. Ennek során lefoglaltak 24 csomag kártyát, mely piros és kék ceruzával volt megjelölve. Kinyomozta a csendőrség a hamis kártyásokat is, névszerint Bauer, eleki nagyvendéglős, annak főpincére, Kurilla csabai cipészmester és Schwarcz, eleki cipészmester személyében, akik bevallották, hogy rendszeresen űzték a hamis kártyázást és több mint egy milliót harácsoltak össze. A csendőrség folytatja a nyomozást, melynek szálai Békéscsabára is elvezetnek, mert itt is több helyen, főleg egy orosházi uti korcsmában folytak nagy összegű hazárdkárlyázások, ahol rendszerint Kurilla nyert. Csonka Magyarország Egész Magyarország nem ország, Cserkeszek BéiscsÉán Már többször megemlítettük, hogy a Move. békéscsabai és békésmegyei főosztályának sikerült kieszközölnie, hogy a „Bocskay" és „Move." cserkészcsapatok folyó hó 24. és 25-ére Békéscsabára lejöjjenek. E két nap tulajdonképen a cserkészet propagálása lesz. Az Alföldön ugyanis még nagyon kevesen ismerik a cserkészmozgalom rendkívüli fontosságát, pedig az ifjúság nevelésének az ujabb évtizedekben alig volt fontosabb intézménye, mint a cserkészet. Ezen intézmény célja, hogy testben és lélekben erős, egészséges ifjúságot neveljen, kik a jövőnek jellemes, önérzetes, hazafias, vallásos polgárságát teremtsék meg. Éppen ezért fontos, hogy a hazának minden hü polgára ismerje a cserkészet célját s jelentőségét, mert ez intézményt kiépíteni a szükséges széles körben csak ugy lehet, ha minden ember, de különösen minden szülő tisztában lesz azzal, hogy a cserkészet nem játék, nem feles, leges időpazarlás, hanem az ifjúság lelkéhez legpontosabban hozzásimuló s épp azért nagy eredményekkel dicsekvő munka. Nagyon szerencsés gondolat az, i hogy működő cserkészcsapat életében mutatja be a Move. ez intézményt. Mi csak a legnagyobb melegséggel hívjuk fel a város és környék polgárságának figyelmét a cserkészcsapatokra. Aki szivén viseli az ifjúság nevelését, menjen el azokra az előadásokra, amelyeket e két napon a cserkészcsapatok tartanak. Mindenki személyesen meg fog győződni igy e mozgalom kedvességéről, fontosságáról. Amint értesültünk, a cserkésznapok műsora nagy vonásokban a következő : Szombaton (24-én) délután ismertető mozielőadás lesz a Városi Színházban elsősorban a tanuió ifjúság számára. Este (24-én) színielőadás lesz ugyancsak a Városi Színházban, hol a cserkészcsapatok szindarab formájában mutatják be a cserkészéletet. A cserkészdalokkal, gyakorlatokkal tarkázott előadás bizonyosan nagyon kedves emléket fog hagyni a közönség lelkében. Vasárnap (25-én) d e. a városháza nagytermében propagandagyűlés lesz, melyen a magyarországi cserkészmozgalom kiválóságai fogjak ismertetni a cserkészet lényegét. Délután (25-én) a CsAK sporttelepén a cserkészcsapatok külömbözö cserkészgyakorlatokat és cserkészjátékokat fognak bemutatni olyan csoportosításban, hogy a cserkészmunka minden mozzanata lehetőleg kidomborodjék. Az összes előadasok bevételét egy Békéscsabán feláliitándó MOVE cserkészcsapatnak felszerelésére fordítják. Hisszük, hogy a közönség megértő szeretettel fogadja s támogatja a cserké?znapokat. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Ámen" • ailliaEHlSi3jlRB93«8IIIIIIB Mi van m a ? 1921. szept. 22., csütörtök R. kath.: Vili. Tamás. Prot.: Mórié Nap kél 5 óra 45 perckor, nyugszik 18 óra 0 (6 0) perckor. Hold kél 21 óra 38 (9 38) perckor, nyugszik 10 óra 55 perckor. Görögország a népszövetségben (Belgrád, szept. 21.) Politikai körökben elterjedt hirek szerint Take Jonescu és Pasics Görögországnak a népszövetségbe való felvételén fáradoznak. 4 héc&i vasutas-sztrájk (Bécs, szept. 21.) A vasutasok sztrájkja tovább tart s a kormány tehetetlen a sztrájkolókkal szemben, bár 3000 korona ínség-segély kifizetését is kilátásba helyezte. Több helyen a sztrájkoló vasutasok inzultálták a pályaudvari bizalmiférfiakat. Csabai élet a közelmúltból III. rész. (4) Hát jól van no 1 Ott is kitanul a gyerek. Tanult is, mert szemes, ügyes volt Bródy Sándor, annyira ügyes, hogy egy alkalommal valami cikkhez önmagától egy megjegyzést is kiszedett : a szedőgyerek és a szedőgyerek észrevétele ki is lett nyomatva. Ilyen ma is történik. No képzelhetitek t. olvasóim, hogy milyen dühös lett Báttaszéki szerkesztő ur, — „mein Schwiegersohn der Herr Redacteur", mint apósa, néhai Biener Bernát nevezte büszkén, — ugy leszidta a gyereket a következő számban, hogy a gyerek nemcsak sírt, hanem becsületében is sértve érezte magát és . . . elégtételt kért. Egy szedőgyerek és elégtétel kérés! Hallott ilyet a világ! Gott über die Welt! No még csak az kellett Báttaszékinek, aki soha másnak sem adott elégtételt lapjában, akiket vérig sértett és bántalmazott hivatalés utcahosszat. De hát más lap nem volt, másutt nem lehetett visszadorongolni, hát ugy vett a publikum elégtételt, hogy kerülte. Neki úgyis jó volt. A lap jó reklám volt az — ügyvédi irodának is. De a gyerek nem ijedt meg, a zsurnalista vér felébredt benne.Ha te ugy, én is ugy! Kapta magát a gyerek és irt egy pampflettet. Fiatalos heves vérrel és önérzettel lerántotta Báttaszékit a sárga földig, rárakta a hiányzó keresztvizet, ugy hogy csurom viz lett tőle. A fiu kiszedte és kinyomtatta maga. Árpád ur már nem sokat törődött vele, úgyis tovább ment tőié a Békésmegyei Közlöny, de anélkül sem nagyon törődött a nyomdájával. Denique a goromba pampflet megjelent és szétküldetett nagy gaudiumára az örvendő publikumnak. Eddig volt. Ugy-e igen tisztelt olvasóm, voltál már Te is olyan helyzetben; meg láttál is nem egy esetet az életben, hogy néha egy kavics, egy morzsa kitéríti az embert útjából ? Sőt vannak pillanatok az életben, midőn sorsunk felett egy szó, egy mozdulai határoz. Hányszor történik meg, hogy egy nem jó helyen kiböffentett elszólás, egy akaratlan mulasztás és egy előre nem látott véletlen határoz az ember jövője, sorsa felett. Hát ilyen véletlen volt a szedőgyerek megjegyzése is. Gondolta volna akkor, hogy az sorsa felett határoz? Hát bizony bepanaszolta Báttaszéki a gyereket dr. Bródy kollégájánál s kívánta példás megbüntetését. Ez be is citálta Gyulára a gyereket s jól leszidta, hogy mert ő olyan goromba, sértő, kicsúfoló pampfletet irni? Mi? Kérdőre vonta, hogy aztán ki segített neki ? Azt mondja a fiu : senki. No, csak nem akarod elhitetni velem, hogy magad irtad, mi ? A fiu állhatatosan állította, hogy ő maga irta ; nem segített neki senki. Lehetetlen az, fiu ! a röpirat olyan szellemdus, olyan csipős, olyan fordulatos, hogy Te, aki alig tudsz irni, ilyet nem írhattál. Valld be őszintén, hogy Báttaszékinek valamely haragosa segített, adta az adatokat és kikorrigálta kéziratodat. De a fiu állhatatosan állította önállóságát. No, fiu! Ha te irtad, akkor nem is mégy többet vissza a nyomdába. Ülj le az íróasztalhoz, ugy is kell egy írnok, itt maradsz írnoknak — és tanulsz tovább. Gondom lesz rá, hogy tanulj, belőled még embert faragok. Sándor leült, másolt és tanult — s igy lett iró: Bródy Sándor! FAFK. Cementöálp, cementlap, uasbetoÉerités, betonéra olcsón kophatok Belanka Mihály építész betonáru raktárában Békéscsabán, flndrássy-ut 18. sz. (Vasut-utca)