Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-22 / 210. szám

KörősvÉdék BéftéscsaDű, i\)21. szeptember 22. dolog, hogy amig az Alföldnek több vize volt, addig több esőt is kapott. Csak nemrégiben közöltük egy szakember számítását, mely szerint magának a Dunának folyó vize ele­gendő hárommillió kataszteri hold állandó öntözésére ott, ahol abba egy csepp sem jut be abból a víz­ből, amelyet az Alföld folyói szál­lítanak. Ha e mellett meggondoljuk, hogy az Alföld termésének biztosítására a tavaszi, a májusi nedvesség a leg­fontosabb, amikor folyóink vízszál­lítása még rendszerint élénkebb és nyáron már legfeljebb bevetett terü­letünknek egy negyed része szorul locsolásra, akkor mindjárt nem leve­gőre, hanem vizre építhetjük tervein­ket, amelyeket másra, mint vizre alapítani nem lehet. Hogy az Alföld csatornázása meg­valósítható, azt minden szakember tudja. Hogy ez a csatornahálózat közlekedésen kívül locsolásra is fel­használható, az nem szorul bizo­nyításra. De hogy ez a locsolás mi­lyen nagy területen volna állandóan biztosítva, annak kiszámításához sem a szükséges szakértelem, sem a nélkülözhetetlen adatok nem állanak rendelkezésünkre. A mi vidékünkön azonban, mely a Körösök alsó fo­lyása mentén a Tiszától és Maros­tól 70—80 kilométernyire fekszik, sok ezer hold termését biztosithat­nánk és fokozhatnánk számbavehetö folyóink vizével, ha azt kiépített csatornahálózattal mindenhová eljut­tatnánk, ahol arra szükség van, ez elvitázhatatlan. Még csak egyet. Szerény útitár­sunk, aki az Alföld csatornázása mellett olyan megdönthetetlen ér­vekkel szállott sikra, egy génuai nagy iparvállalat tulajdonosa volt, akinek Hazánkban is hatalmas gyá­rai vannak s nyelvünket mint fogoly tanulta meg s a magyarokat már fogsága alatt nagyon megszerette. Ismeri az egész világot, élete a munka, szórakozása akkor a magyar viszonyok tanulmányozása volt, bol­dogsága a minél több termelés. Bár minél több ilyen emberrel áldaná meg szerencsétlen Hazánkat is a Magyarok Istene I Homishortyosoh gorázdolhodssa Eleken Egy milliót iiaráesolíak össze — Csabán is miihödteh Békéscsaba, szeptember 21. Elek községben a legutóbbi időkben annyira elterjedt a hazárd kártyajáték, hogy minden korcsmában nagy társaságok játszottak állandóan nagy pénzben. A figyelőknek feltűnt, hogy minden társaságban egy és ugyanazok a személyek nyerik össze a játékosok pénzét. Végre Láng Nándor eleki kereskedő rájött a rejtély nyitjára. Megfigyelte a jitékosokat s észrevette, hogy a hártyák hátiapjukon meg van­nak jelölve. Láng a hamiskártyás bandát feljelentette a csendőrségen, amely a nyomo­zást megindította. Ennek során lefoglaltak 24 csomag kártyát, mely piros és kék ceruzával volt megjelölve. Kinyomozta a csendőrség a hamis kártyásokat is, névszerint Bauer, eleki nagyvendéglős, annak főpincére, Ku­rilla csabai cipészmester és Schwarcz, eleki cipész­mester személyében, akik bevallották, hogy rendsze­resen űzték a hamis kártyázást és több mint egy milliót harácsoltak össze. A csendőrség folytatja a nyomozást, melynek szálai Békéscsabára is elvezetnek, mert itt is több helyen, főleg egy orosházi uti korcsmában folytak nagy összegű hazárdkárlyázások, ahol rendszerint Kurilla nyert. Csonka Magyarország Egész Magyarország ­nem ország, Cserkeszek BéiscsÉán Már többször megemlítettük, hogy a Move. békéscsabai és békésmegyei főosztályának sikerült kieszközölnie, hogy a „Bocskay" és „Move." cser­készcsapatok folyó hó 24. és 25-ére Békéscsabára lejöjjenek. E két nap tulajdonképen a cser­készet propagálása lesz. Az Alföldön ugyanis még nagyon kevesen isme­rik a cserkészmozgalom rendkívüli fontosságát, pedig az ifjúság nevelé­sének az ujabb évtizedekben alig volt fontosabb intézménye, mint a cserkészet. Ezen intézmény célja, hogy testben és lélekben erős, egész­séges ifjúságot neveljen, kik a jövő­nek jellemes, önérzetes, hazafias, vallásos polgárságát teremtsék meg. Éppen ezért fontos, hogy a hazának minden hü polgára ismerje a cser­készet célját s jelentőségét, mert ez intézményt kiépíteni a szükséges széles körben csak ugy lehet, ha minden ember, de különösen min­den szülő tisztában lesz azzal, hogy a cserkészet nem játék, nem feles­, leges időpazarlás, hanem az ifjúság lelkéhez legpontosabban hozzásimuló s épp azért nagy eredményekkel dicsekvő munka. Nagyon szerencsés gondolat az, i hogy működő cserkészcsapat éle­tében mutatja be a Move. ez intéz­ményt. Mi csak a legnagyobb me­legséggel hívjuk fel a város és kör­nyék polgárságának figyelmét a cserkészcsapatokra. Aki szivén vi­seli az ifjúság nevelését, menjen el azokra az előadásokra, amelyeket e két napon a cserkészcsapatok tar­tanak. Mindenki személyesen meg fog győződni igy e mozgalom ked­vességéről, fontosságáról. Amint értesültünk, a cserkész­napok műsora nagy vonásokban a következő : Szombaton (24-én) délután ismer­tető mozielőadás lesz a Városi Színházban elsősorban a tanuió ifjúság számára. Este (24-én) színielőadás lesz ugyancsak a Városi Színházban, hol a cserkészcsapatok szindarab formájában mutatják be a cserkész­életet. A cserkészdalokkal, gyakor­latokkal tarkázott előadás bizonyo­san nagyon kedves emléket fog hagyni a közönség lelkében. Vasárnap (25-én) d e. a város­háza nagytermében propaganda­gyűlés lesz, melyen a magyarországi cserkészmozgalom kiválóságai fogjak ismertetni a cserkészet lényegét. Délután (25-én) a CsAK sport­telepén a cserkészcsapatok külöm­bözö cserkészgyakorlatokat és cser­készjátékokat fognak bemutatni olyan csoportosításban, hogy a cserkész­munka minden mozzanata lehetőleg kidomborodjék. Az összes előadasok bevételét egy Békéscsabán feláliitándó MOVE cserkészcsapatnak felszerelésére for­dítják. Hisszük, hogy a közönség meg­értő szeretettel fogadja s támogatja a cserké?znapokat. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Ámen" • ailliaEHlSi3jlRB93«8IIIIIIB Mi van m a ? 1921. szept. 22., csütörtök R. kath.: Vili. Tamás. Prot.: Mórié Nap kél 5 óra 45 perckor, nyugszik 18 óra 0 (6 0) perckor. Hold kél 21 óra 38 (9 38) perckor, nyugszik 10 óra 55 perckor. Görögország a népszövetségben (Belgrád, szept. 21.) Politikai kö­rökben elterjedt hirek szerint Take Jonescu és Pasics Görögországnak a népszövetségbe való felvételén fáradoznak. 4 héc&i vasutas-sztrájk (Bécs, szept. 21.) A vasutasok sztrájkja tovább tart s a kormány tehetetlen a sztrájkolókkal szemben, bár 3000 korona ínség-segély kifi­zetését is kilátásba helyezte. Több helyen a sztrájkoló vasutasok inzul­tálták a pályaudvari bizalmiférfiakat. Csabai élet a közelmúltból III. rész. (4) Hát jól van no 1 Ott is kitanul a gyerek. Tanult is, mert szemes, ügyes volt Bródy Sándor, annyira ügyes, hogy egy alkalommal valami cikkhez önmagától egy megjegyzést is ki­szedett : a szedőgyerek és a szedő­gyerek észrevétele ki is lett nyo­matva. Ilyen ma is történik. No képzelhetitek t. olvasóim, hogy milyen dühös lett Báttaszéki szer­kesztő ur, — „mein Schwiegersohn der Herr Redacteur", mint apósa, néhai Biener Bernát nevezte büszkén, — ugy leszidta a gyereket a következő számban, hogy a gyerek nemcsak sírt, hanem becsületében is sértve érezte magát és . . . elégtételt kért. Egy szedőgyerek és elégtétel ké­rés! Hallott ilyet a világ! Gott über die Welt! No még csak az kellett Báttaszékinek, aki soha másnak sem adott elégtételt lapjában, akiket vé­rig sértett és bántalmazott hivatal­és utcahosszat. De hát más lap nem volt, másutt nem lehetett visszado­rongolni, hát ugy vett a publikum elégtételt, hogy kerülte. Neki úgyis jó volt. A lap jó reklám volt az — ügyvédi irodának is. De a gyerek nem ijedt meg, a zsurnalista vér felébredt benne.­Ha te ugy, én is ugy! Kapta magát a gyerek és irt egy pampflettet. Fiatalos heves vérrel és önérzettel lerántotta Báttaszékit a sárga földig, rárakta a hiányzó ke­resztvizet, ugy hogy csurom viz lett tőle. A fiu kiszedte és kinyomtatta maga. Árpád ur már nem sokat tö­rődött vele, úgyis tovább ment tőié a Békésmegyei Közlöny, de anélkül sem nagyon törődött a nyomdájával. Denique a goromba pampflet meg­jelent és szétküldetett nagy gaudiu­mára az örvendő publikumnak. Eddig volt. Ugy-e igen tisztelt olvasóm, vol­tál már Te is olyan helyzetben; meg láttál is nem egy esetet az életben, hogy néha egy kavics, egy morzsa kitéríti az embert útjából ? Sőt van­nak pillanatok az életben, midőn sorsunk felett egy szó, egy mozdu­lai határoz. Hányszor történik meg, hogy egy nem jó helyen kiböffentett elszólás, egy akaratlan mulasztás és egy előre nem látott véletlen határoz az em­ber jövője, sorsa felett. Hát ilyen véletlen volt a szedő­gyerek megjegyzése is. Gondolta volna akkor, hogy az sorsa felett határoz? Hát bizony bepanaszolta Bátta­széki a gyereket dr. Bródy kollégá­jánál s kívánta példás megbünte­tését. Ez be is citálta Gyulára a gyere­ket s jól leszidta, hogy mert ő olyan goromba, sértő, kicsúfoló pampfletet irni? Mi? Kérdőre vonta, hogy aztán ki se­gített neki ? Azt mondja a fiu : senki. No, csak nem akarod elhitetni ve­lem, hogy magad irtad, mi ? A fiu állhatatosan állította, hogy ő maga irta ; nem segített neki senki. Lehetetlen az, fiu ! a röpirat olyan szellemdus, olyan csipős, olyan for­dulatos, hogy Te, aki alig tudsz irni, ilyet nem írhattál. Valld be őszintén, hogy Báttaszékinek valamely hara­gosa segített, adta az adatokat és kikorrigálta kéziratodat. De a fiu állhatatosan állította ön­állóságát. No, fiu! Ha te irtad, akkor nem is mégy többet vissza a nyomdába. Ülj le az íróasztalhoz, ugy is kell egy írnok, itt maradsz írnoknak — és tanulsz tovább. Gondom lesz rá, hogy tanulj, belőled még embert faragok. Sándor leült, másolt és tanult — s igy lett iró: Bródy Sándor! FAFK. Cementöálp, cementlap, uasbetoÉerités, betonéra olcsón kophatok Belanka Mihály építész betonáru raktárában Békéscsabán, flndrássy-ut 18. sz. (Vasut-utca)

Next

/
Thumbnails
Contents