Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-15 / 204. szám

Békéscsaba, 1921 szeptember 15 Csütörtök ikiiihi • i imimimn -j. II. évfolyam 210. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. gzuro A szerkesztöséctetéfon száma: 60 Fíégyg&tion keresztény politikusi napi/stp • előfizetési árak: húra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 2ű0 K. — Egyes szám óra 2 korona Botrány (vk) A kiviteli engedélyek körül súlyos hibák történtek. Ez már tény. A rendőri nyomozás megállapította, hogy voltak, akik visszaéltek hivatalos hatalmukkal s anyagi előnyök szerzésére használták fel ezt a bizalmat, amellyel illetékes körök őket megajándékozták. Röviden ugy hívják ezt, hogy panamáztak. A panama szálai politikai körök felé vezetnek, de ínég nem állapították meg, hogy vaijon tényleg politikai botrányról, vagy pedig közönséges — bár nagyobb arányú — visszaélésről van-e szó. Szomorú, de jellemző a mai állapotokra, hogy nagy örömmel kiáltanak politikai botrányt nemcsak különféle lapok, hanem a nagyközönség is. Annyira megszoktuk, hogy a politikát mindenre, főként egyéni és anyagi előnyök biztosítására használják ki, hogy egész természetesnek tartja a közvélemény, ha bármilyen bűntény felfedezésénél politikai botrányt kiabálnak. Kétségtelen, hogy voltak, sőt vannak politikai hibák, az is bizonyos, hogy maguk a pártok is szeretnek politikai kérdést csinálni mindenből, de annyira talán még se jutottunk, hogy ebben a szerencsétlen hazában minden csak politika volna, a jó is meg a rossz is? Mindig az volt a mi átkunk, hogy politizáltunk. Politizáltunk, ha utat kellett csinálni, ha iskolát kellett épiteni, politikai kérdésen mult egy kórház felállítása, politika volt vasutunk — mindent, de mindent a politika nézőpontjából szemléltünk akkor is, ha gazdasági, kulturális, sőt irodalmi, vagy művészeti kérdésről volt is szó. Legújabban már a bűntényeket is politikai szempontból vizsgálják. Hát nem végtelenül szomorú ez? Nem kell ez ellen minden áron küzdeni? Az eredményes küzdelem követeli, hogy a kiviteli ügyben a lehető leglegerélyesebben folytassák le a rendőri nyomozást. Ki kell derülni feltétlenül annak, hogy mi volt ott a kiviteli engedélyek körül. Ha közönséges bűntényről van szó, meg kell védeni a politikai pártot — bármelyik legyen is az — amelyet bele akarnák rántani a sárba. Tisztán kell ebből kikerülniük a becsületes vezéreknek s az ártatlan politikai faktoroknak. Ha pedig tényleg politikai botrányról volna szó, deritse ki ezt is könyörtelenül a vizsgálat. Azután jöjjön a bűnhődés. Érje a legteljesebb erkölcsi büntetés azt a politikai pártot — ha van ilyen — amely az ország kétségbeejtő állapotában akár pártkassza, akár vezérek érdekében le mer térni az egyenes, erkölcsös, tisztességes útról. Mert a túlzott politizálás is nagy lukszus egy ilyen koldus ország népének, de a politikai botrányok előidézése, a politikai panamázás olyan bűntény, amelyet nem lehet megbocsájtani egy pártnak sem. a B m m n n n : !BVBflHI!lflEICII)jliltBD! IHJIOUDIUCUUfl<I.MCIVSMVIGf>UUKa 1 franciák nem BMeji Ippímogprorszíg megszállását Hirek tsjsbb ántáRtfenyegetéseHrol Paris, szeptember 14. A „Momingspost" magánértésülés alapján astirja,, hogy a szövetséges hatalmak ujabb jegyzéket akarnak intézni a magyar kormányhoz Nyugatmagyarország ügyében. Hir szerint a jegyzék fenyegető hangú lesz és tudomására adja a kormánynak, hogy ha tíz napon belül nem gondoskodik a nyugatmagyarországi területek kiürítéséről és átadásáról, akkor a szövetséges csapatok megszállják az átadandó területeket. Megjegyzi a lap, hogy ez a hir angol forrásból ered. Nézete szerint a franciák nem akarják sürgetni Nyugalmagyarország átadását, mert szerintük elsősorban a német birodalom gyarapítását kell megakadályozni. György herceg követeli íi szerit trónt (Roma, szept. 14.) A „Secolo" Franchet de Esperavnak György herceggel folytatott mu^beszéléseiböl részleteket közöl. Ezekből kitűnik, hogy György herceg é;es szemrehányást tesz Pasicsnak, amiért őt a szerb trónról való lemondásra bírta. Meggyőződése szerint Sándor király egyáltalában nem népszerű országában, sőt az or-'zág társadalmának majdnem minden rétege ellenséges indulattal viseltetik iránta. György herceg elhatározta, hogy lemondácát érvényteleníti és követeii Sándor király távozását. Az oroszok csapatokat szállítanak nyugat felé (Varsó, szept. 14.) Az orosz kormány nagy csapatokat szállít a nyugati orosz határra. Az útban lévő csapatokat mind kitűnő felszereléssel látták el. Egsrn dr. és 18 társa ellen megindul a büntető eljárás (Bécs, szept. 14.) Egari dr. felkelővezér és 18 társa ellen a bécsi törvényszék előtt megindították az eljárást különböző vétségek, kémkedés, hazaárulás, rablás, illetve gyilkossági kísérlet címén. Ügyüket külön nyugatmagyarországi lanács fogja tárgyalni, amely elsősorban arról az elvi kérdésről dönt, vájjon a tett elkövetésének idején külföldiek voltak-e vagy burgenlandiak. Az utóbbi esetben is, az ismeretes osztrák törvényhozási intézkedés szerint, a törvénykezés a magyar büntetőtörvénykönyv alapján történik. Ultimátumot kész/t a nagykövetek tanácsa (London, szept. 14.) A nagykövetek tanácsa ultimátumot készít, amelyet Nyugatmagyarország átadása ügyében intéz a magyar kormányhoz. Nagyatádi Szabottak bizalmat szavaznak (Budapest, szept. 14.) Még mindig feszült érdeklődéssel várják a kisgazdapárt ma délutáni értekezletének eredményét. Ma már általános az a meggyőződés, hogy nagyatádi Szabónak bizalmat szavaz a párt, minthogy őt semmi felelősség sem terheli a panamák ügyében. Ujabb letartóztatások az Erzberger elleni merénylet ügyében (München, szept. 14.) Az Erzberger gyilkosainál tartott házkutatás súlyos adatokat adott a nyomozó hatóságok kezébe. A kiküldött bizottság Münchenben is több házkutatást tartott, amelyek eredménye képen ujabb hat letartóztatás történt. Letartóztattak egy özvegyasszonyt is a lányával és egy volt hadapród fiával együtt, valamint több müncheni diákot, akik ellen az a gyanú, hogy szintén részt vettek a gyilkosság előkészítésében. A magyar válaszjegyzék nem tetszik a szövetséges ka talmaknak (Paris, szept. 14.) Irányadó ántántkörökben kedvezőtlen hatást keitett a magyar kormány nyugat! magyarországi válaszjegyzéke. A i szövetségesek ugy vélik, hogy az ; átadást kényszer rendszabályokkal ' kell biztositaniok. I SazÉsági Egyesület uolesztúyi gyűiése öíssó korpa a gazdáknak A „Békésvármegyei Gazdasági Egyesület" tegnapi választmányi gyűlésén egy a gazdák érdekét különösen érdeklő ügy került tárgyalásra és az az ülés legnagyobb részét igénybe is vette. Árról volt ugyanis szó, hogy a gazdáknak módot keil nyújtani ahhoz, hogy eladott buzájuk korpáját megkaphassák, mert ma korpához csak nagyon magas áron juthatnak, ami pedig a jószágneveiéshez és a tejtermeléshez nélkülözhetetlen takarmány. Az egyesület érdemes elnökének, Beliczey Gézának hathatós közbenjárásával sikerült ezt az égető kérdést megoldani azzal, hogy a Békésmegyei Gazdasági Egyesület belépett a Magyar Gazdák Terményértékesítő Syndikátusába, amely az Agrár Industria R.-T. vezetése alatt alakult a Transdanubia malomcsoportnak a szegedi Bakk malom részvénytársaságnak és több gazdasági egyesületnek bevonásával. Ez a syr.dikátus nagyobb mennyiségű lisztet száliit külföldre és tagjainak azt a kedvezményt adja, hogy azután a buza után, amelyet általuk vesznek meg a malmok, 15 százalék korpát visszaad a buza árának fele árán és ezenkívül a tagok a kivivitelre kerülő liszt nyereségében is részesednek. Ez annyit jelent, hogy amelyik gazda a gazdasági egyesület utján adja el a búzáját a mindenkori napi áron, tehát például 1500 koronáért, az 15 százalék korpát visszakap 750 koronás áron és még eladott búzájának arányában részt kap a liszt kiviteléből származó haszonból is. Hogy ez mennyi lesz, azt előre megmondani nem lehet, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy minden szem eladott búzájának korpáját visszakapja lényegesen alacsonyabb áron, mint ahogy azt különben megvehetné. A kiviteli nyereségnek egyharmad része jut a gazdáknak, egyharmad része pedig a gazdasági egyesületnek, ami előreláthatólag szintén számottevő összeget fog kitenni. A választmány nagy örömmel vette tudomásul ezt a mozgalmat, ami az első lépés arra, hogy a termelő közvetlenül részesedjen a feldolgozott nyersanyag értékesítési nyereségében, tehát jobb áron adhassa el terményét, mint amennyit azért a piacon fizetnek. Nemcsak a gazdákat, de Békéscsaba városát is közelről érdeklő tárgya volt az ülésnek az állat kibeviteü szabadvásár létesítése érdekében a Szegedi Hus és Vásárpénztárnak, valamint a Békéscsabai Sertéshizialó részvénytársaságoknak át-