Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-15 / 204. szám

Méréi&wistíék Békéscsaba, 1921. szeptember 15. irata mozgalmuk támogatása érde­kében. A választmány dr. Bertóthy István polgármester felszóllalása után természetesen egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy a helybeli válla­latoknak kérelmét támogatja a kor­mánynál, mert a megye és a kör­nyék gazdaközönségének érdeke az, hogy ne Szegeden, hanem Békés­csabán engedélyezzék a szabadvásár felállítását. A mezőgazdasági ipar megterem­tése szempontjából nem kevésbbé nagyhorderejű egy bajor sajtgyáros­nak érdeklődése vidékünk tejterme­ési viszonyai iránt. A német sajt­gyáros hajlandó volna ott, ahol elegendő tejet tudnak számára a gazdák biztosítani, saját berendezé­sével és saját tőkéjével sajtgyárat felállítani s a legkedveltebb és leg­elterjedtebb sajtokat előállítani. A választmány teljes mértékben méltányolta az ajánlatot és a meg­jelent gazdák kivétel nélkül hajlan­dóságot mutattak az iránt, hogy értékesíthető tejfölöslegüket egy sajt­gyárnak lekössék, hangsúlyozva, hogy ennek azonban nem szabad a tej megdrágítására vezetni, hanem a sajtgyárnak is a mindenkori piaci áron ajánlják fel a tejet. A választ­mány határozatához képest az egye­sület felveszi a tárgyalásokat a né­met sajtgyárossal és igyekszik annak letelepülését minden módon elő­mozdítani. Almddy Géza indítványát egy­hangúlag magáévá tette a választ­mány és felir a pénzügyminiszter­hez, hogy a gazdasági előfelszerelés vallomásainak ellenőrzésére kikül­dött közegek az április 1-én volt állományt állapítsák meg és ne állítsák a gazdákat ferde világításba azzal, hogy az ellenőrzés idejében lévő állományt gyakran nagyobbnak találván, azt a gyanút keltsék, mintha a vallomás nem lett volna hü. A Békéscsabai Casinó Egylet és a Kereskedelmi Csarnok bérleti szerződéseit tudomásul vették. R dohánybevalláshoz Pfeiffer Ist­ván gazd. tanácsost és az egyleti titkárt küldte ki a választmány. Végül Vidovszky László indítvá­nyára megkeresi az egylet Küz­dényi nyug. mérnököt, hogy a szi­kes talajok porhanyitására szerkesz­tett gépet Békéscsabán mielőbb mutassa be kipróbálásra. R gyűlés nagyhorderejű tárgy­sorozata dacára sem volt a szo­kottnál látogatottabb pedig a gaz­dák minden rétegének szoros együtt­működése vezethet csak igazán a többtermelés áldásos eredményeihez. Budapesti sertésuásár Budapest, szept. 14. Felhajtás 1200 darab. Kivételes minőségű 108 Középminősérp'i 97—102 Silány minőségű 76—85 Szalonna 134 Kenyérszalonna 128—132 Füstöltszalonna 156 Budapesti terményárak Budapest, szept. 14. Buza Rozs Zab Ó-tengeri Takarmányrépa Sörárpa Fehérbab 14-60—1550 11 65-11-73 13-25—1425 17" 17-50 13-50—14-25 15" 16-­20 20 Rz árak budapesti paritással ér­tendők. Hir szerint csütörtöktől kezdve j megkezdődik Ausztriába az áru- j felvétel. Hz olaszok nem nesznek részt Nyugatmagyarország megszállásában Páris, szept. 14. A „Petit Párisién'' az olasz külügyminisztériumból eredő in­formáció alapján azt irja, hogy Olaszország nemcsak a szövetsé­gesek nélkül, hanem a szövetségesekkel együttesen sem akar bele­avatkozni Nyugatmagyarország ügyébe. 9 Vitézi Szék lóversenye Csabán Lelkes munka, fáradságot nem ismerő utánjárás megteremtette azt, amire régen vágynak a csabaiak : október 16-án nagyszabású lóver­seny lesz az alsóvégí legelőn. Ezt hirdetik a már megjelent falragaszok, melyeknek szövege szószerint a következő: R Békés-Arad vármegyei Vitézi Szék 1921. október "hó 16-án vasárnap Békéscsabán az alsóvégi legelőn (10%-ban a Gyulán elteme­tett hősök temetőjének rendbehozá­sára) nagyszabású lóversenyt és ügetőversenyt rendez a következő programmal: 1. Mezőgazdák sikversenye. Békés­vármegye dija : 2000 korona a győztesnek, 1000 korona a másodiknak Távolság kb. 1800 m. Sulykiegyenlités nélkül, sajátneve­lésü lovakkal. 2. Urlovas sikverseny. Tiszteletdíj a győztesnek és másodiknak, emléktárgy a harmadiknak. Távolság kb. 1600 m. Teher 3 é. 68 kg., 4 é. 73 kg., 5 é és idősebb 75 kg. Félvéreknek — győztest kivéve — 5 kg. engedmény, telivéreknek, melyek he­lyezve voltak, 5 kg.-mal több. 3. Urlovas gátverseny. Tiszteletdíj a győztesnek és másodiknak, emléktárgy a harmadiknak. Távolság kb. 2400 mtr. Teher 4 é. 70 kg., 5 é. 73 kg., 6 é. és időseb 75 kg. Félvéreknek — győztest kivéve — 5 kg. engedmény, telivéreknek melyek he­lyezve voltak 5 kg.-mal több. 4. Hadseregi tiszti akadályverseny. Tiszteletdíj a győztesnek és másodiknak, emléktárgy a harmadiknak. Távolság kb. 3200 m. Teher 4 é. 70 kg., 5 é. 73 kg., 6 é. és id. 75 kg., félvéreknek — győztest kivéve — 5 kg. engedmény. Helyezett teli­véreknek 5 kg.-mal több. Tényleges tisztek által lovagolva. 5. Kettes fogatú verseny. Tiszteletdíj a győztesnek és másodiknak, emléktárgy a harmadiknak. Távolság kb. 6000 m. 4 é. és id. belföldi tenyésztésű lovak részére. Helyezett fogatok részére 25 m. térhátrány. 6. Hölgyek kettes fogatú versenye. Tiszteletdíj a győztesnek és a másodiknak. Távolság kb. 5000 m., 4 é. éves és id. belföldi tenyésztésű lovak részére. Helye­zett fogat részére 20 m. térhátrány. 7. Egyes fogatú verseny. Tiszteletdíj a győztesnek és másodiknak. Távolság kb. 2000 m. Amerikai és orosz telivérek ré­szére. Helyezett fogat részére 20 m. tér­hátrány. 8. /vezőgazdák vigaszversenye. Békés­vármegye dija : 1000 korona a győztesnek, 500 korona a másodiknak. Távolság kb. 1200 m. Sulykiegyenlités nélkül oly lovak részére, melyek az 1. számú mezőgazdák sikversenyében helyezve nem voltak. Csak legalább három induló esetén fog meg­tartatni. A verseny kezdet délután 1 órakor. Belépődíj személyenkint: I. 60 K, II. hely 40 K, III. hely 20 K. Mező­gazdák részére nevezési dij nincs, a többi versenyekben nevezési dij 100 korona, indulásnál további 50 korona. — Nevezési határidő okt, hó 10-én efti 6 óra. Nevezésidij, a ló nevét, származását, színét, nemét és korát tartalmazó nevezési lapon : Békésvármegye Székkapi­tányság cimére Gyulára küldendő. Lovagolni urlovas versenyekben színekben vagy egyenruhában váll­szalaggal lehet. Urkocsis versenyek­ben számozott karszalagok haszná­landók. Kettes fogatú versenyeknél kétüléses kocsi, az egyes fogatúnál bármilyen két-, négykerekű kocsi használható. A versenylovak elhe­lyezéséről előzetes megkeresés után, dijmegtérités mellett a rendezőség gondoskodik. Versenyközben totalizatőr működik és katonazenekar hangversenyez. A fenti nemes cél javára pénz­beli gyűjtések avagy adományok mindenkor elfogadtatnak. Békés­Arad várm. Vitézi Szék. Hisszük, hogy a nagyszabású ló­verseny, melyen ugy az ország, mint a megye vezető és előkelő világa is megjelenik, a legteljesebb erkölcsi és anyagi sikerrel fog le­záródni. Mi van ma ? 1921. szept. 15., csütörtök R. kath.: Nikoméd. Prot.: Nikoméd. Nap kél reggel 5 óra 36 perckor, nyugszik 18 óra 16 (6-16) perckor. Hold kél 17 óra 16 (5'16) perckor, nyugszik éjjel 3 óra 41 perckor. Tizenkét minisztere lesz a délszláv államnak (Bpest, szept. 14.) Belgrádból je­lentik : A minisztertanács elhatározta, hogy a minisztériumok számát tizen­kilencről tizenkettőre szállítja le. El­határozta egyúttal azt is, hogy köz­igazgatási bíróságot szervez. ,Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." Csabai élet a közelmúltból Hogy lett iró Bródy Sándor ? III. rész. (1) Hát bizony félszázaddal ezelőtt Csabán még egy nyomda sem volt. Váljon mire való is lett volna ? Még acél és réz toll sem igen volt. A tanitó ur faragta meg a gyer­mekeknek — ha hoztak magukkal — a lúdtollat és csinált nekik ebből irótollat és gubacsból készítették a tintát. A papiros is ritka volt, nem hasz­nálták másutt, csak a községházán, írni valója csak a patikusnak és boltosnak volt. Hát mire való lett volna a nyomda? Amint emlékszünk rá, az első nyomda Szarvason működött, ahol már akkor főgimnázium volt és igy illett hozzá egy nyomda is. Schlotrbek Lipót volt az első nyomdász, aki Réthire magyarosí­totta nevét s később jobbnak találta Aradra költözni, hol a nyomda még máig is meg van: Réthy Lipót és fia cég alatt. Azután Gyulán tűnt fel egy uj nyomda Dobay János vezetése alatt. Igen értelmes, derék, kimüvelődött ember volt az a Dobay, ki egyszerű nyomdászból polgármesterré küzdötte fel magát. A polgármesterséghez — tudvalevőleg — jogi kvalifikáció kell, de Dobaynak azt is elengedték s elmondhatni róla, hogy dacára jogi képzettsége hiányának — máig sem volt Gyulának olyan polgár­mestere, mint Dobay volt. Mikor látta, hogy Csabán is le­hetne kísérletezni egy nyomdával, öcscse, Dobay Sándornak fióknyom­dát rendezett be, a régi, volt föld­szintes Fabry-házban, a Buza-piac téren levő bolthelyiségben. De ugyanakkor már Povázsay Sándornak is volt egy szerény nyom­dája a nagy templom melletti régi Povázsay, 3 ablakos, tűzfalas, nád­fedelü házban, ahol most néhai dr. Wagner Dániel háza áll. Takács Árpádot is önállósította atyja. A „ Fehér-Bárány "-ban, hol előbb Reisz Jakab (nem az Árvából jött és elterjedt Reisz-famíliájából) volt a korcsmáros, később Hartel Albert mérte ott a jó sört, — ott szerette inni Árpád úrfi üvegcsizmá­ból a sört. Belefért az üvegcsizmába 2 itce sör s az volt a vitézebb, aki egy szusszra, egy hajtásra le tudta ereszteni. Könnyű volt akkor hencegni, nem került többe a virtus 30 krajcárnál. Most próbáld meg magyar! mikor egy pohár sör belekerül 10 koro­nába. Most nemcsak gége kell hozzá, hanem sok gersli is. Ad vocem ! üveg csizma ! Ugy-e drága fiacskáim, ti még nem ittatok üvegcsizmából, hát igazi bőrcsizmából ittatok-e már ? hát pici lackbőr, avagy atlasz cipőből itta­tok-e már ? Ugy-e nem ? No látjátok ! ez utóbbi már nem is volt olyan ritka és nagy dolog, sem nagy csuda. A régi fiatalság, ha nagyon fel­buzdult egy szép lány után és bele habarodott egy bálban, nem riadt vissza attól, hogy a kisasszony pici cipőjét ellopatta a bál utáni hajnal­ban, elhozatta a bál utáni tivornyára és abból ivott a szép lány egészsé­gére, boldogságára az egész ifjúság. És ez nekik jól esett, mert már az is boldogság volt. Ilyen a bohó fia­talság. De hát igazi bőrcsizmából, jól ki­taposott, kiizzasztott csizmából it­tál-e ? Ehhez bizony gusztus kellett, de hát megtörtént az is. Kissé kívül esik ugyan a felvett themától, de ha megengeded t. ol­vasó közönség, hát közben elmondjuk. Nem irunk mi komoly életrajzot, sem tudományos értekezést, hanem csak emlékkarcolatokat, ide befér és beillik minden, ami jó, ami mulat­ságos, hát ez is csak olyan volt, mulatság, bolondság. Történt vala pediglen, hogy soka­dalom gyűlt vala össze Fábryéknál, lakodalom, vagy ezüstlakodalom, vagyis olyas valamiféle, ami casus bibandire szolgált okul. Sok volt tehát a vendég, annyi, hogy nem fért el a szobákba, hanem az udva­ron végig kellett teríteni. A sok rokon, szomszéd és barát közül nem maradhatott el tehát néhai való jó Bartóky István uram sem, Csabának akkori fődirigense, a köz­ügyek és korteskedések irányitója, a néhai Csabai Népbankkal a pénz­ügyek kezelője. Már emiitettük, hogy jó kedve szottyant, az bizony legtöbbször na­pokig, néha 5—6 napig is eltartott, pedig nem volt korhely ember, csak ugy, ha beugratták, vagy ha rá jött. Folytatása következik.

Next

/
Thumbnails
Contents