Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-01 / 193. szám

2 K&réssvssSék KékcscsaDü, 1921. szeptember Mi van ma ? 1921. szept. 1., csütörtök R. kath.: Egyed ap. Prot.: Egyed. Nap kél reggel 5 óra 18 perckor, nyugszik 18 óra 41 (.6*41) perckor. Hold kél 4 óra 16 perckor, nyugszik 17 óra 51 (5-51) perckor. GONDOLATOK * * * Az osztrákoknak sehogysem tetszik, hogy nem fogadják őket vi­rágözönnel Nyugatmagyarországon. R rnint meg épen az ahtanihoz sza­ladgálnak nagy sulyps panasszal, hogy nem akarják átadni a magya­rok az összes iiekik ítélt területet. Persze azt elhallgatják, hogy ők s,emrni biztositékoj nem nyújtottak a magyar kormánynak arra nézve, hogy betartják-e békeszerződésben előirt, de reájuk nézve némi terhet jelentő dolgokat. Rz osztrák ma is olyan cudar, alattomos es ravasz, mint mindig volt és amellett szemtelent. Már ugy lépne fel vélünk szembe is, mint győztes fél. Még csak a Nyugatma­gyarországra eső adóságot sein haj­landó viselni, az ott elő tisztviselők exiszí,ej]ciáját sem qfária biztosí­tani. Semmi terhet akar, csak ingyen egy darab jó magyarföldet. Szerencsére az antantnak is van szeme. Már orrára is koppintott a pimasz osztráknak. Hiszen az csak a legkevesebb, hogy legalább 3 békeszerzőeés pontjait tartsa be, amikor érdemek néllfül megjutal­mazzák. A Népszövetség szeptember 5-iki gyűlése fogja elhatározni, hogy fel­veszi-e Magyarországot a tagok közé. A kisantant minden követ megmoz­gat, hogy ezt megakadályozza. Vég­telenül jellemző dolog ez. Antanték folytonosan verik a mellüket, hogy náluk van az igazság. De milyen igazság az, amely fél attól, hogy leüljön egy asztalhoz azzal az ál­lammal, amelynek csak most szabott uj határt ? Mert hogy fél a magyar kiküldöttel való együttműködéstől az a békét diktáló diszes társaság, az tiszta sor. Hiszen — ami igaz, az igaz — senkinek sem eshetik jól, hogy együtt kell lennie egy csonka, béna, fél­holtra gyötört emberrel, különösen annak nem, aki nyomorékká tette őt. Nagyon rossz lehet látni annak a sebeit, hallgatni annak siralmát, akinek minden megmozdulása, min­den jajkiáltása vád, irtózatos vád. Ezért szeretnék kivül látni antan­ték a magyarokat a Népszövetség tanácskozó termén. Az elmenekült pécsi bányászok visszatérnek (Pécs, aug. 31.) Amikor a szerb megszállók elhagyták Pécset, mintegy 3000 pécsi lakos menekült át utó­járőrükkel szerb területre. Ebből az aránylag nagy számból azonban nem az következik, hogy Pécsett a magyar hazának annyi ellensége akadt, vagy ennyinek lehetne a visz­szatérő magyar hatalom büntetésétől tartani. Az ok a legtöbbnél a kom­munista vezetők hazug rémitése volt, akik lehetőleg emberevő rémeknek igyekeztek fölmutatni a „darutolla­sokat". így elmeneküllek sokan olya­nok is, akiknek semmi bántalomtól se kell tartaniok. Az értelmesebb, mintegy 1800 főnyi pécsi bánya­munkás közül csak 80-an menekül­tek el, sőt ujabb jelentések szerint ezeknek is nagyobb része már visz­szaszállingózott' és beállt a munkába. « * e a a u s i '. a a s a n « lEOSSaSGitill Hatosmai lázadás Jugoszláviában A szorít kormány tehetetlen a bosnyákokkal szemben A belgrádi ezredek is megtagadták a szolgálatot Belgrád, augusztus 31. A boszniai és horvátországi elszakadási mozgalmak veszedelmes lázadássá nőtték ki magukat, amely az egész Jugoszlávia területére átterjedt. Legnagyobb veszedelmet a katonaság zendülése okozza. A belgrádi kormány tehetetlen a lázadó bosnyákokkal szemben és katonáit nem tudja fegyverben tartani. t | Jugoszlávia mostani fegyveres ereje kevés is és megbízhatatlan is ahhoz, hogy bármilyen célra igénybevehető legyen. A lázadás elfojtására elsőnek a belgrádi 2-ife ezredet mozgósították és Vezényelték ki. A szerb hadsereg „legjobb" ezrede azonban ellenszegült a parancsnak és az indulásra kész vonatok előtt megtagadta az engedelmességet. A mai minisztertanácson a szerb kormány tagjai hosszasan tárgyal­• ták a lázadás ügyét, amely felett éles vita fejlődött ki. A vitában í hevesen támadták Pasicsot minisztertársai. Előfizetési felhivás! Szeptember 1-évela „Körösvidék"­re uj előfizetést nyitunk. Felhívjuk olvasóink nagy táborából azokat, kik a „ Körösvidék"-et számonként vették és eddig még nem fizettek elő, hogy saját érdekükben teszik, ha lapunkra előfizetnek. Mert a „Körösvidék 1 1-et előfizetve olcsóbban kapják és Békéscsabán házhoz hordva már a kora reggeli órákban min­denki kézhez kapja. A „Körösvidék• tántoríthatatlan harcosa a keresztény nemzeti esz­méknek, küzd a keresztény Magyar­országért és a keresztény magyar nép boldogulásáért. Minden öntu­datos keresztény embernek előfize­tőink táborában a helye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre Negyed évre Egy héra 400 K 200 K 100 K 35 K Egyben kérjiik azon t. előfize­tőinket, kiknek előfizetése szeptem­ber 1-ével lejár, hogy a lap aka­dálytalan továbbítása végett azt idejében megújítani szíveskedjenek. I n U [1 K 3 I ,Hiszek egy Istenben, iiiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Ámen" Csabai élet a közelmúltban I. rész. (2) Takács Soma bátyánk ott lakott, ahol most dr. Szamek Ignác orvos ur háza van a Ferenc József-téren, vagyis akkkor: „Buzapiac"-téren. Biz az akkor még — 1878-ban — mikor a históriát irjuk, nádfedelü hosszú parasztház, illetve házak voltak, mert egy portán kettő állott. Az utcára néző házban özv. Weisz Simonné tartott kóser-vendéglőt. Az orthodox-zsidók még akkor nagyon kevesen voltak Csabán, de azért a kóser-vendéglő nagyon jól ment, morf főztek, szép leányai is vol­tak, ugy hogy nemcsak a jó koszton, de a szép leányain is hamar és jól túladott kosztosai között a szomdru özvegy. Az udvar belsejében hátul volt a második lakóház, hol Takács bácsi székelt családjával, kik között leg­nevezetesebb volt egyik fia: Ferenc, könyvkötő. Második fia: Árpád, nyomdász. Ugyanott volt nyomdája is. Ebből került ki Bródy Sándor irónk első nyomdaterméke. Tárcánk befejezéseként külön tárcában meg­írjuk, hogy lett Bródy Sándor író? Ferenc ur nevezetesség volt Csa­bán, olyan bámulni való, aki Ame­rikát járta meg és résztvett az Ame­rika és Mexikó közötti háborúban is. Akkoriban még nem járt előtte talán senki sem Csabáról Ameriká­ba. Az egyetlen Mudrony gyógy­szerész-család is — amelyik ki akart vándorolni — (patikája ott volt a főgimnázium mellett, a mostani dr. Simkó-házban) az itthon ülő csabaiak nagy riadalmára — eisülyedt égő hajón a tengerben. Hát ki mert volna gondolni is arra, hogy rábízza leikéi és testét egy olyan törékeny, gyenge alkot­mányra, amely el is éghet, el is sü­lyedhet ? Volt is mindig hallgatója bőven Ferenc urnák, de utóvégre már Ta­kács bácsi jobban ismerte Ameri­kát és jobban tudta elmondani fia vitéz dolgait, mint fia maga, igy az uton ő tartotta szóval a társaságot, kikhez ebéd után hozzácsatlakozott a szomszéd, a mindig jó kedélyű és humoru Krcsmárik János jegyző és az istenáldotta kiváló természe­teseszü harmadik szomszéd: bold. Fábry János is. A sürü kvaterkázás közben feléb­redt ugyan a rendőri lelkiismeret néha-néha Virág József uramban is s ismételgette, hogy neki el kellene mennie a csendbiztos úrhoz, de mindannyiszor lehurrogták, hogy rá ér még arra holnap is, — igy aztán szépen elérkeztek az estéhez is, a vacsorához is, amelyre Fábry Já­nos invitálta meg nagy szivélyes­séggel az egész társaságot. Mondani is fölösleges, hogy a vacsora hajnalig tartott, mert hiszen ott volt Takács bácsi, aki kifogyha­tatlan volt amerikai élmények elbe­szélésében és pakli számra a gyufa fogyasztásában, mert a sok beszéd­ben a pipája folyton elaludt, de ott volt a szinte szomszéd Áchim János volt női szabó, később ipartestületi jegyző (Áchim László, volt biró édesatyja), aki kifogyhatatlan volt mindenféle kóklerségben, ugy, hogy nemcsak a férfi társaságot, de az asszonyokat és gyerekeket is elmu­lattatta hajnalig, annyira, hogy a gyerekeket virgácsfenyegetéssel kel­lett kergetni az ágyba. Világos nappal jutott eszebe Virág uramnak, hogy már le is lehetne fe­küdni, ha volna hová — de még azt sem tudta, hol van a kis kézi táskája? mert biz' az a pincésnél maradt, ott a sörözésnél. Megvigasztalták, hogy a taska jó helyen van, itt van már Fábryék­nál a vendégszobában, ahol meg is mosdhat, ha akar, — mert hiszen mar nappal van, nem érdemes lefe­küdni, — hanem inkább „früstök­höz" ülni. Hát bizony alig törülte ki a sze­mét egy kis hideg vizzel, már ott párolgott a finom tejszínes kávé, csábítgató, fri^s, finom ropogós kif­likkel*) s kisüstön főtt illatos papra­rnorgóval, mely vendégnek mindig előtte járt jó nyugvóhelyet előkészí­teni a kásának. De az „asszonynak" való kávét még be is kellett tetőzni egy kis keményebb harapni valóval, jó füs­tölt kolbász vagy szalonnával, ame­lyet pedig npm lehetett abban a megszégyenítő tudatban hagyni,hogy „a kutya ette meg" — oszt rnég 1—2 pohár karcost is lekellett eresz­teni, csakhogy akkorra már ott volt az egyik-másik szomszéd is, hogy „kedves egészségére kívánja" a ked­*) A jó vajas kifli és zsemléknek dara­bonként 2 krajcár volt az ára, de vendég­'< lősnek, kofának — sőt másoknak is, ha | 5 darabot vett egyszerre — egy hatosért j 6 darabot adtak.' Az ezüst 10 krajcárost j azért hivták hatosnak, mert eredetileg 6 | pengő krajcár vplt az értéke és 6-os szám j is volt rajta kinyomva. A tizedes rendszer ' behozatalával felavanzsirozott 10 krajcá­! rosnak. ves vendégnek az éjszakai nyugo­dalmat, — a szives háziasszony ki­ná'gatását sem lehet visszautasítani, hogy meg ne kóstolják az ő finom hideg kolbászát és disznósajtját, — s azt egy pohár borral le ne öntsék. Jó Virág uram virágos jó kedvé­ben setn felejtette el azonban, hogy neki „hivatalos dolga" van, megy elintézni, de a jó szon.szédok egye­sült erővei bebizonyították, hogy arra ráér délután is, most pedig menjünk át a szomszédba Áchirn Jánpsékhoz ebédre. rt fiatalabb urak kedvéért — akik már nem tudják, — megemlítjük, hogy Áchim János háza az volt, amelyik most Such Bercié. Talán ne ismételgessük, hogy az ebéd estig tartott, — és talán ne háborgassuk Virág uram — azóta bizonyosan csendesen nyugvó lelki­ismeretét — mely akkor folytonosan azon háborgott, hogy annak hiva­, talos foglalatosságot adjon. Oh forrón háborgó lelkiismeret tüze ! Ha lobogni kezdel, ha önte­nek egy-egy pohár hideg borral és lelohadsz. Ne lázadj olyan sokat, mert men­tül inkább lázadsz, annál több le­öntést kapsz mindaddig, amíg el nem alszol. Nyugodj békében, amíg jó dolgod van. Neked pedig jó dolgod van, mert tisztes, megbecsülő, jó társaságban vagy és leszel estére is Havran Pál uraméknál, ahova vacsorára vagy hivatalos. Erre mondja Takács bácsi, hogy az ilyen „hivatalt" szereti. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents