Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) július-szeptember • 142-217. szám

1921-09-01 / 193. szám

Béncscsjbű, 1^21. szeptember 1. faőr®sy£sféÉf 3 Meggyilkolt pécsi kommunistavezér (Eszék, aug. 31.) Az Eszékre menekült kommunisták a város egyik utcáján meggyilkolták dr. Bokor Sándor nevü vezérüket, aki a pécsi pünkösdikirályság ideje alatt fontos szerepet töltött be. Elfogták Erzberger állítólagos gyilkosát (Berlin, aug. 31.) Hirschfeld volt j zászlóst, Etzberger állítólagos gyil- ! kosát elfogták. Á2t áílitja, hogy a j gyilkosság megtörténtekor 30 kilo- í méternyire tartózkodott Berlintől. Becserélik a baranyai pénzt (Pécs, aug. 31.) Azon a terüle- j ten, amelynek a bekebelezésére a jugoszláv kormány sohase gondolt, a dináron kivii! forgalomban hagyta az osztrák-magyar bankjegyek minden változatát. Ezen a területen rengeteg különféle lebélyegzésü és lebélyegezetlen pénz gyűlt egybe, amelyet most a magyar kormány harminc százalék levonásával becserél magyar bankjegyekre. A törökök visszaszorítják a görögöket (Konstantinápoly, aug. 31.) Ujabb jelentések megerősítik, hogy a görög sereg balszárnya teljes vereséget seenvedett. A török csapatok Biledzsik bevétele után folyatatták eiőnyomulásukat. A görög offenzíva az egész vonalon megállott. Bulgária tiltakozik a lefegyverzés ellen (Szófia, aug. 31.) A hadsereg lefegyverzése ügyében a szónokok hangoztatták, hogy az ország belső békéje érdekében feltétlenül szükség van hadseregre. A gyűlés elhatározta, hogy felhívással fordul a civilizált népek közvéleményéhez, támogatásukat kérve abban az irányban, hogy a bolgár néppel emberségesebben bánjanak el. Kérni fogják a bolgár kormányt is, hogy lépjen közbe a nagyhatalmak kormányainál, valamint a Népszövetségnél, hogy a lefegyverzéstől álljanak el. A vidék nagyobbvárosaiban hasonló szellemű népgyüléseket tartottak. Szerb jelentés magyarcseh határkiigazitásról (Belgrád, aug. 31.) A Szlovenszki Dnevník értesülése í^erint a Brünnben magtartott határkíigazitó bizottsági ülésen a magyar kiküldöttek térképet terjesztettek elő, amely Magyarország javára bizonyos határkiigazitást tartaímaz. Magyarország néprajzi és gazdasági okokból ragaszkodik 3 határfciigazitáshoz. A bizottság és annak elnöke, Wiljiam Carrey angol ezredes ugy határoztak, hogy g bizottságot ujgbb ülésre fogják egybehívni, amelyet Vácott tarfpnak meg. A tárgyalásokkal kapcsolatban a Szlovenszkó azt írja, hogy a cseh-szlovák kormány hajlandó területi engedményeket tenni Magyarországnak. Hajlandó visszaadni elsősorban a Csallóközt, a dunaszerdahely-komáromi vasutvonalat, valamint haíárkiigazitást tenni az Ipolynál. Megegyezés esetén a határ Budapesttől északra nyolcvan kilométerre tolódnék ki. Agyonlőtt rablócigány Halálos összeütközés a rablókkal Kötegyánon — Szervezett rablóbanda garázdálkodott a határon Köfegyán, augusztus 31. Hetek óta sufyos izgalomban tartotta az uj oláh határ magyar lakosságát egy ismeretlen rablóbanda féktelen garázdálkodása. Hol itt. hol ott rohantak meg egy tanyát, vagy házat. Ha nem vették észre őket, csendben kötötték el a lovakat, hordták el a gabonát. Ha észrevették őket, ijjesztéssel és bottal hallgattatták el a gazdát s rabolták el értékét. A leggondosabb nyomozás sem tudta a banditákat kézrekeriteni. Az éjszaka is garázdálkodtak. Előbb a szalontai határban kötöttek el négy lovat, aztán Kötegyánon jelentek meg, hogy folytassák a rablást. Behatoltak Hajdú Sándor gazda portájára. A gázda meghallotta a zajt s kifőtt a házból. Ekkor négy-öt ember káromkodva és fenyegetve bezavarta a házba, megparancsolván neki, hogy egy hangot se adjon, mert különben agyonlövik. Hajdú visszahúzódott, mert puszta kézzel jött ki a házból, de odabent leakasztotta kétcsövű vadászpuskáját s kiment a pitvarba. Akkorra már ott állt őrt egy sötét alak, aki azonban nem vette észre a szobából kilopódzó gazdát. Onnan a sötétből látta, mint kötik el a banditák lovait. Mikor készen voitak a munkával, kocsira kaptak, bekiáltottak őrtálló társuknak, hogy kövesse őket. Hajdú Sándor ekkor előugrott rejtekhelyéből s az őrtálló banditát foglyul akarta ejteni. Mivel az nem adta meg magát, közvetlen-közeiről rálőtt. A rabló nagy sikoltással összeesett; cinkostársai elmenekültek. A súlyosan sebesült rablót, kiről megállapították, hogy kötegyáni cigány, a községházára szallitották be. A rögtön megindított nyomozás már is kiderítette, hogy a rablók cigányok voltak, akik összeköttetésben állottak kötegyáni faj rokonaikkal. Sok cigányt letartóztattak. HÍREK — Románia gazdasági megegyezést keres Magyarországgal. Románia idei nagy buzafeleslegrinek kivitele és a fakivitel tavalyi kudarca foglalkoztatják most az intéző köröket. A hatalmas természeti és üzleti értékeket ki kell szállítani, a remélt kettős exporttal a lei árfolyafnát lényegesen meg lehet javítani, azonban mindezt a rendkívül rossz vasúti közlekedés egyelőre lehetstlenné teszi. Románia most minden erejével vasúti hálózatának és közlekedési eszközeinek javításán fáradozik. Ez azonban csak félig jelent megoldást, ha a folyamatos csattakozásokat nyugat felé nem biztosítják. A Szatmár, Arad, Nagyvárad, Temesvár felé húzódó sinpárak természetes kiutat jejetitenok Románia kivitele lebonyolítására, ezt tehát használhatóvá és könnyen átjárhatóvá kell tenni Magyarországon keresztül. Ez az oka annak, hogy Románia maga fog legközelebb viszszatérni egy régebbi magyar ajánlatra, amely a kölcsönös gazdasági megegyezés lehetőségét vetette fel. Ez a lépés igen rövid időn belül meg fog történni és pedig azon az alapon, hogy már a tárgyalások a kölcsönösen nyújtható legtöbb kedvezmények alkalmazásával induljanak meg. — Brauswetter Vilmos meghalt. A szegedi iparosságot súlyos veszteség érte. Egyik legértékesebb tagját veszítette e., Brauswetter Vilmost, aki az egész országban, sőt azon tul is elismerést szerzett a magyar és a szegedi órásiparnak. Brauswetter Vilmos egyike volt a legjobban képzett iparosoknak. Bejária a külföldet, mindenütt tanult s gazdag tapasztalatait a hazai ipar fellendítésére forditotta. Hajlott korában visszavonult az üzlettől, ott hagyta a mühelypadon az órákat, amelyeknek nevelőbb mestere alig volt nálánál- 71 éves korában érte el a halál. — Mezősas uj jegyzője. Muránszky Lajos békési segédjegyzót Mezősas (Biharmegye) község egyhangúlag másodjegyzőjévé választotta. — Beiratás a békéscsabai közs. iparostanonciskolába. A békéscsabai iparostanoncisko|ába & beiratások a következő napokon tartatnak : szeptember 1-én és 2-4n d. u. 4—6-ig, szept. 4-éu d. e. 8— 11-ig, szept. 5-én és 6-án délután 4—6-ig. Minden újonnan beiratkozó tanuló hozza magával tanoncszerződését és végzett tanulmányairól szóló iskolai bizonyítványát, q volt növendékek pedig mult évi ellenőrző könyvecskéjüket. A beiratkozás alkalmával 50 K fanszerpénz és az e|jenőrző könyvért 4 K fizetendő. A tanítás szept. 7-én veszj kezdetét. P>z egy műhelyben dolgozó tanulók egyszerre jelentkezzenek beiratás végett és beosztásukra vonatkozó kívánságaikat ez alkalommal adják elő, mert évközben semmiféle változás nem lesz eszközöihelő. Az igazgatóság. — Csonkamagyarország széntermelése. Chorin Ferenc dr., a salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság vezérigazgatója egyik közgazdasági lapban ny ÜalkozottCsonkgmagygrország széntermeléséről. — 1919-ben a széníenrieiés a pécsi bányák leszámításával 3.900,000 tonnát tptt ki- Ez a termelés 1920-ban 4.950,000 tonnára emelkedett. Az idei év első felében újból 20 százalék epielkedés volt. Az e|ső féléyi széntermelés 2.784,000 tonnára rug, ugy hogy ebben az évben a csonkarnggyprqrszági széntermelés Pécs leszámításával elfogja érni az 5 millió 500,000 tonnát. A pécsi szénbányák termelése jelenleg 460,000 tonna, de ez biztosan emelkedni fpg. A trianoni békeszerződés értelmében a pécsi széntermelésnek csak 46 százaléka marad Csonkamagyarországé, 54 száíglékot Jugoszláviának kell átadni. — Keresztényszocialista lap Szegeden. Szegeden ma keresztényszocialista politikai napilap indult meg. Főszerkesztője dr. Csengeri egyetemi tanár, felelős szerkesztője dr. Kelemen ügyvéd. — Jásznagykunszolnokmegye tiltakozó átirata. Gyuláról jelentik: Jásznagykunszolnokvármegye Békésvármegyének megküldötte nem régen hozott határozatát, melyben a törvényhatóság erős szavakban tiltakozik a kormányzó személye és a hadsereg ellen indított aknamunka ellen. Jásznagykunszolnok kéri Békésmegyét, hogy hasonló szellemű határozatot hozzon. — Borzalmas gyilkosság. Nagyszaláncon a gróf Forgách-féle uradalom főerdésze, Vaitsik Gyula szerdán este 8 óra tájban a feleségével az erdőben sétált, miközben az erdő sűrűjéből egy lövés dördült el, amely a főerdészt megsebesítette. Vaitsik súlyos sebből vérezve a földre bukott. Ekkor a gyilkos a sűrűből előugrott és a főerdészre a felesége szemeláttára még egyszer rálőtt, majd egy éles kővel szétzúzta a fejét. A szerencsétlen főerdész kiszenvedett. Vaitsikné segélykiáitásaira figyelmes lett Varga uradalmi kerülő, aki gyorsan a gyilkosság színhelyére sietett. Amikor a gyilkos észrevette Vargát, futásnak eredt, Varga utána lőtt, de nem találta. A szerencsétlenül járt főerdész felesége az izgalom következtében szivszélhüdést kapott és azóta eszméletlen állapotban fekszik. A rendőrség megállapította, hogy a gyilkosságot Gyöngyösi nevü segéderdész követte el. A házkutatás alkalmával Gyöngyösi lakásán véres ruhákat találtak. Megállapították, hogy Gyöngyösi Budapestre utazott menyaszszonyáért, akivel ismeretlen helyre távozott. A budapesti rendőrség a gyilkos kézrekeritésére megtette a szükséges intézkedéseket. — Pályázat siketnémák számára. A hivatalos lap mai száma közli: A kisteleki Lévay Henrikalapítvány évi 1000 K kamatjövedelme az 1919—1920., valamint az 1920—1921. tanévre is kiadható lévén, felhivatnak mindazok, akik e segélyeket elnyerni óhajtják, hogy kellően felszerelt kérvényeiket a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez címezve, folyó évi december 31-ig azon tanintézetek igazgatóinál nyújtsák be, ahol kiképeztetésüket nyerték. Az alapítólevél IV. pontja szerint segélyre jogosultak valláskülönbség nélkül mindazon szegénysorsu, feddhetlen és munkáséletű siketnéma növendékek, kik a magyar szent korona országaiban születtek s a siketnémák országos tanintézeteiben kézimesterségben kellően kiképeztetvén, onnan jó bizonyítvánnyal kiléptek és kilépésük után bármikor önálló üzletet nyitnak. A kérvényhez melléklendő: 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. intézeti bizonyítvány, 3. erkölcsi bizonyítvány, 4. iparhatósági bizonyítvány arról, hogy folyamodó valamely iparágban teljesen jártas, 5. iparengedély, 6. szegénységi bizonyítvány. A segély az adományozottaknak 1922. évi március hó 13-án az illető tanintézetben a tanári testület által a növendékek, előtt adatik át. Budapest, 1921. évi augusztus 11-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Hoor Zádor s. k., miniszteri titkár. Tankönyvei! o jövő iskolai évre fíophotck o lskolakönyvea kötését 12 nap aiatt végzünk saját könyvkötészetünkben. — Nagy raktár mindenféle iró- és rajzszerekben.