Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-25 / 138. szám

Békéscsaba, 1921. Junius 25. Szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 foers&Ttény politikai napi lap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 !í. félévre 200 K. — Eijyes szám éra 2 k:rona Énuégi ulzsgáh Most folynak az összes középfokú iskolákban az évvégi vizsgálatok. Sokhelyt már be is fejezték azokat, sokhelyt az utolsó feleletek most hangzanak el, hogy néhány nap múlva becsukódjanak az ifjúság ne­velésének, tanításának tiszteletreméltó házai, pihenést, felüdülést, uj mun­kára való erőgyűjtést biztosítva, ta­nítványnak és tanárnak egyaránt. Hosszú évek óta ez az első iskolai esztendő, amely — eltekintve a kény­szerű hosszabb-rövidebb szénvaká­cióktól — a normális mederben folyt le. A tanárok túlnyomó többsége már dolgozhatott s a forradalmak izgatott hullámai is elsimultak, nem zaklatvan fel a nyugalomra alapo­zott iskolai munkát. A normális viszonyok visszajötte alaposabb, jobb munkát eredménye­zett, mint amilyent az iskolák az el­múlt 5—6 évben felmutathattak. Több volt ez évben az ifjúság tudása, de mert a tanárikarok is többet kívántak, mint a háborús években, több volt a bukás is. Ez a tény kell, hogy gondolko­dóba ejtse különösen a szülőket, akik alapos képzettséget akarnak nyújtani gyermekeiknek. Bizonyos, hogy most, közvetlenül a vizsgák után sok szülőt elfog a keserűség, ha azt látja, hogy sok anyagi ál­dozata kárba veszett s gyermeke szekundás bizonyítvánnyal tért haza. A bosszankodásnak azonban el kell ülnie s a szülőknek és diákok­nak egyaránt be kell tátniok, hogy a szekunda sem nem rosszakarat, sem nem igazságtalanság, hanem szigorú, igazságos ítélet, mely arra való, hogy a szülőket több figye­lemre, a diákokat pedig több mun­kára serkentse a jövőben. Van tanúsága is a sok szekun­dának. Ez pedig az, hogy a szülők ne kényszerítsék tehetségtelen gyer­mekeiket is okvetlenül tudományos pályára. Ma már tnl vagyunk azon a helytelen felfogáson, hogy aki nem tanul, azt iparosnak kell adni. Min­den értelmes ember tudja azt, hogy az iparosoknak is lehetőleg tanult embereknek kell lenniök. Taníttatni kell tehát minden gyermeket, de nincs semmi szükség arra, hogy tudományos oktatásra kényszerítsük azokat, akiknek ahhoz nincs se kedvük, se tehetségük. Taníttassák ugy őket, hogy több gyakorlati tu­dást nyerjenek, természetesen ugy, hogy az elméleti tudást azért ne utáltassák meg velük. Ne arra kény­szentsük tehát őket, hogy minél több elvont, nekik nem tetsző anyagot tanuljanak, hanem igyekezzenek ki­sebb tehetségű gyetmekeiket több gyakorlati ismeretet nyújtó s keve­sebb szellemi megterheltetést jelentő iskolába (gazdasági iskola, földmi­vesiskola, ipariskola) küldeni. Viszont minden szekunda ne riasz­szon vissza sem szülőt, sem diákot az iskolából. Hiszen nyilvánvaló, hogy igen sok rossz eredménynek nem a tehetségtelenség, hanem a hanyagság az oka. Kissé több biz­tatás és utánanézés a szülők részéről, több szorgalom a diákság munkájá­ban s a szekundák nagy százaléka eltűnik. Nagyon helytelen dolog volna azért, ha a rossz bizonyítványok magától a tanulástól riasztanák el az ifjúságot. Minden magyar em­bernek tudnia kell, hogy szebb, bol­dogabb, keresztényibb és magyarabb Magyarországot csak akkor remél­hetünk, ha nevelünk tanult és mü­veit keresztény magyar középosztályt. Az év végének tanúsága biztassa azért arra az illetékeseket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a gyakorlati pályákra nevelő taninté­zetekre, a tanuló ifjúság pedig mu­tasson több szorgalmat és munka­kedvet, akár gyakorlati, akár tudo­mányos az az iskola, melynek nö­vendékei közé tartozik. Többet, komolyabban tanulni 1 Ez a szellemi élet többtermélése. Ss/iptmagpryrszÉg sorsét az osztrák-nemet csatlakozási mozgalomtól teszik függővé Páris, junóts 24. Az osztrák lapok befejezett tényként tárgyalták már hónapok óta Nyugatmagyarország elszakitását, illetőleg Ausztriához való csatolását. Ezeknek a közleményeknek semmi komoly alapjuk sem volt. Nyugatmagyarország ügyében még most sem döntőitek véglegesen a győztes nagyhatalmak, tehát az osztrákok álmodozásai még koraiak. A nagykövetek tanácsa mai értekezletén a trianoni békével foglalko­zott és különös részletességgel tárgyalta a Nyugatmagyarországra vonat­kozó pontokat. A tanács tagjainak nagy többsége az átadás ügyében való döntés elhalasztását kívánta, végül egyhangúlag ugy határoztak, hogy Nyugatm igyarország átadását, illetőleg az uj nyu­gati magyar határ megállapítását attól teszik füg­gővé, hogy milyen kimenetein lesz az a mozgalom, amely Ausztriának a német birodalomhoz való csatolását célozza. Ennek a határozatnak a meghozatalában elsősorban a tanács francia tagjai játszottak vezető szerepet, akik nem tartják kívánatosnak a német biroda­lomnak nagyarányú megnövekedését. a nemzetgyűlés Bukarest, junius 24. Botlik József alelnök háromne­gyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Bemutatja Rakovszky István levelét, amelyben 8 napi szabadsá­got kér. A Ház a kérelmet telje­siti. Szabó József (biharnagybajoni) előadó beterjeszti a népoktatási tör­vényről szóló bizottsági jelentést. Temesváry Imre a munkáskérdés­röl tesz jelentést. Ezután a pénzbüntetések ideigle­nes felemeléséről szóló törvényja­vaslatot elfogadták. Elnök jelenti, hogy Temesváry Imre és Tomory Jenő sürgős inter­pellációra kért és kapott engedélyt. Héjj Imre előadó ismerteti a bün­tető igazs ;gszoigáltatás egyszerű­sítéséről szóló törvényjavaslatot. Tasnády-Kovács József elfogadja Ruppert Rezső azért járul hozzá a javaslat tárgyalásához, mert iiymó­don a multak restanciáit lehetséges lesz feldolgozni. De gyakorlatban megtartani a célszerűségen tul nem szabad. Elnök ezután napirendinditványt tesz, majd áttérnek az interpellá­ciókra. Temesváry Imre a részvénytársa­ságok vagyonváltságában a kisem­berek rovására biztosított kedvez­ményekről interpellálta a pénzügy­minisztert. A pénzügyminiszter válaszában kitért az ingatlanok vagyonváltsá­gára, amelyet nem talál igazság­talannak. Válaszát tudomásul vették. Tomori Jenő a szatmármegyei tisztviselők ellen emelt kifogásokat és kormánybiztos kiküldését kérte a vezető tisztviselők mulasztásainak megvizsgálására. Gróf Ráday Gedeon belügyminisz­ter az idő előrehaladott voltára való tekintettel csak röviden válaszolt Tomori interpellációjára. Kijelentette, hogy kormánybiztost nem küld ki, ellenben azok ellen a tisztviselők ellen, akiket elfogulatlan ítélet sze­rint tényleg terhel mulasztás, meg­teszi a törvényes intézkedéseket. Az ülés egynegyed 3 órakor ért véget. üaiaacsu a javaslatot, bár igen súlyos hibá­nak tartja, hogy nem fordítanak elég időt a javaslatok előkészíté­sére. Beszél a Tisza perről. Elnök nem engedi meg, hogy egy folyamatban levő bünperről kritikát mondjanak. Tasnády-Kovács József ezt tudo­másul veszi. Foglalkozik a javaslat 8. § ával, mely szerinte a polgári szabadságot veszélyezteti. % Rassay Károly mindenben aláirja Tasnády-Kovács aggályait. Véle­ménye az, hogy a kisebb bűncse­lekményeket, aminők a hatóság el­leni erőszak, magánlaksértés, sze­mélyes szabadság megsértése, — ki kell vonni a törvény hatálya alól. Bródy Ernő eleve bejelenti, hogy a 2. §-nál módosítást fog bejelen­teni, hogy a kisebb bűncselekmé­nyeket a törvényből hagyják ki. Ezután részletesen foglalkozik a ja­vaslattal. Hegedűs Lóránt decemberben tartja elő­adásait az amerikai egyetemen {Budapest, junius 24.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter idáig már két amerikai egyetemíől kapott meg­hívást pénzügyi politikájának ismer­tetésére. A „Körösvidék" budapesti munkatársa előtt tett kijelentése sze­rint örömmel fogadja a meghíváso­kat. Ha különösebb akadályok nem hátráltatják tervei megvalósításában, akkor még a folyó év december 21-én elindul Newyorkba, ahol a két egyetemen 6—6 előadáson át fogja ismertetni elveit és politikájá­nak fontosabb körvonalait. A keleti vásár elszámolása {Budapest, junius 24.) A buda­pesti iparkamara tegnapi ülésén fog­lalkozott a keleti vásár elszámolá­sával, amelyben semmi rendellenes­séget sem talált. Ugyancsak ezen az ülésen határozta el, hogy lépé­seket tesz az irátit, hogy a zárórát a jelenleginél korábbi időpontban ne állapítsák meg a jövőben se. Arad város csőd előtt (Arad, junius 24.) A városi pót­adót a mai nappal újból 100 szá­zalékkal emelték fel. A hozzá nem értők vezetése alatt levő, nemrég még virágzó város a szó szoros ér­telmében csőd előtt áll, mert lehe­tetlen a minden alap nélkül kivitett óriási adók behajtása. %

Next

/
Thumbnails
Contents