Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-06-25 / 138. szám

2 Békéscsaba, 1921. junius 25. IHi hót a destrukció ? Vettük a következő felszólalást: R „Békésmegye" tegnapi 141. számában leközölt vezércikk éles kirohanást intéz a közéléimezési miniszter ellen, akiről megállapítja, hogy hamis hírek és gabonaárak forgalombahozatalával a tőzsdén hamis gabona áralakulásokat idéz elő és félrevezeti és megfélemlíti a termelőket abból a célból, hogy a keresztény gabonavásárló cégeket gyors meggazdagodáshoz juttassa. Nem foglalkozunk a közélelmezési miniszter ur személyének ilyen beállításával, az ő keze el fog érni odáig, hogy ezeket a vádakat kellő sulylyal megcáfolja, csak arra akarunk rámutatni, hogy a gabona szabadforgalma még be sem állott jóformán és máris megkezdődött az üszökdobás, az ékverés a termelő és fogyasztó közé. Nemcsak a gabonakereskedelem letörésére irányul ez a kis hajsza, hanem a fogyasztó ellen is, mert a kereskedő a termelő és fogyasztó közé illeszkedve, ellátja a piacot a szükségleti cikkekkel. Ha most a termelőt félrevezetjük, az bizalmatlan lesz és elvonja terményét a piactól. Ki érzi meg ennek a következményét ? Elsősorban a fogyasztó, aki elsőrendű életszükséglet cikkéhez, a kenyérhez nem tud hozzájutni és csak másodsorban a gabonakereskedő, aki legitim hasznától esik el. A közélelmezési miniszter ur, aki maga is kisgazda és igy ha egyébért nem, már azért se tételezhető fel róla, hogy a gazdatársadalmat szándékosan félrevezetné, nyugodtságot igyekezett tereinteni a termelök között, hogy bizalma legyen a gazdának áruját a piacra dobni. Tisztán áll a szándék minden józanul gondolkozó ember előtt, de az egész kormány és a kisgazdapárt egyetemesen fedi az ő intencióit. Két eshetőség áll ma fenn és pedig vagy a közélelmezési miniszter és az ó munkálkodásáért a felelősséget vállaló minisztertanács és a kisgazdapárt az igazi jóakarója a termelő keresztény kisgazdatársadalomnak, vagy a »Békésmegye« cimü politikai napilap vezércikkírója, akit megnyuglathatunk, hogy most nincs szovjet, amikor Kun Béla elvlárs azt csinálta, amit akart, hanem népképviseieten alapuló felelős kormányzata van és nem népbolondiíás, hanem népboldogitás és romok eltakarítása a célja a kormányzatnak. Téved a cikkíró abban is, hogy a közélelmezési miniszter a gabonakereskedőket akarja a termelőkkel szemben gyors meggazdagodáshoz segíteni, mert pontos és megbízható tudomásunk van róla, hogy a gabonakereskedők közül többen bevásárlóiknak azt az utasítást adták épen a termelők megnyugtatására, hogy a feleslegekei előlegezzék le, de az átvétel napján esedékes tőzsáei, illetve piaci áron fizessék majá ki. Az amerikai tőzsdei árak irányító hatással vannak a budapesti tőzsdei áralakulásokra és ha az árak a budapesti tőzsdén mégis alacsonyabbak, az annak a jele, hogy a spekuláció azt látja, hogy a szomszédos államok termése fedezni fogja bőségesen a szükségleteket, esetleg egyéb magasabb számitás hat ki az áralakulásra, de mindenesetre függően az amerikai piaci áraktól is. Eddig van. Több szót nem vesztegetünk erre a dologra, csak arra kérjük a gazdaközönséget, hogy ne üljön föl, illetéktelen helyről jövő, jóindulatúnak beállított tanácsoknak, hanem hallgassanak legitim vezetőikre. Legyen végre bizalom, rend és béke. L. Ehez a befejezett ügyhöz csak annyi hozzátennivalónk van, hogy súlyos bün a termelőket arra bujtogatni hamis beállításával nem való tényeknek, hogy vermelje el a kenyérmagvakat s igy kényszeritsen ki olyan áremelkedést, amit a nemtermelő szegény nép megfizetni nem tud. (Szerk.) Mi van ma ? 1927. Junius 25., szombat Róm. kath.: Vilmos hí. Prot.: Vilmos. A nap kel reggel 4 óra 3 perckor, nyugszik 20 (este 8) órakor. A hold kél 22 óra 37 perckor, (este 10-37) nyugszik reggel 9 óra 4 perckor. Délután 4 (16) óra: Szociális Missziótársulat tombolajegyeinek elszámolása a Herkélyi iskolában. Este 6 (18) óra: Róm. kath. templomi énekkar próbája. Este 1/27 (18 30) és */s9 (20*30) óra: Mozielőadás a Városi Színházban. Homonio ipara osszeonilás előtt i Hatasztrófális csapás fenyegeti az oláh gyári m^nhásságot Bukarest, junius 24. Az oláh kormány meggondolatlan és minden előrelátást nélkülöző gazi dálkodása könnyen végzetessé vál| ható eredményekhez vezette a király; ságot. Az állami élet legfontosabb pillérei egymásután jutnak súlyos válságokba és ha a kormány idejében nem tud kellő erővel belenyúlni az események további menetébe, a gazdasági romlás megpecsételi Nagyrománia sorsát. A rohamosan növekvő munka! nélküliség, a napról-napra erősbödő I elégedetlenség és nyugtalanság, mely1 nek szava Bukarestnek és a királyság gyárvárosainak utcáiból hangzik fel, figyelmeztette a kormányt, hogy az oláh gyáripar összeomlás j előtt áll és a munkanélküli- ! ség folytonos növekedése ! nemcsak az ipari munkásságra jelent katasztrofális csapást, hanem az államra is. Románia gyáriparosai ma memorandumot nyújtottak be az iparügyi minisztériumba, amely többek között az alábbiakat tartalmazza: Románia ipara teljes összeomlás előtt áll. Az a krizis, amiben az ipar jelenleg él. azt eredményezte, hogy a vállalatok tartalékaikat már felemésztették, óriási hitelekkel dolgoznak, amelyeknek" kamat-terhe súlyosan befolyásolja a termelést. A legtöbb vállalat már odajutott, hogy hitelét is kimerítette. Számos belföldi üzem megszűnt, a vállalatok összessége pedig mélyen redukált üzemmel dolgozik, ugy hogy tényleges kapacitásukat kihasználni nem tudják. Ebben a tekintetben rámutattunk arra

x hogy pl. a Resicai vasmüvek, melyeknek a kapacitása évente 177,000 tonna, az 1920. évben csak 23,000 tonnát termeltek. A szeszgyártás kapacitása 472,000 hl. s az 1920. évben csak 170,000 hit dolgozott fel. Az ország gépgyártásának évi kapacitása 1,360.000.000 lei értékű áru előállítása, míg az 1920. évben csak 685,000.000 lei értékű árut állított elő. — A bőrgyártásra nézve pontos számaink nincsenek, de ez az iparág is a kapacitásának csak egynegyed részével dolgozik. Az általános termelési költségek ezzel szemben nem változnak. E termelési költségek tehát a termelési lehetőségeknek csak egy kis részét terhelik és igy természetes, hogy drágábban dolgozunk, mint a külföld. Áruink drága előállítása előidézi azt, hogy azokat megfelelően elhelyezni nem tudjuk. Ez a termelésnek ujabb megszorítására vezet, aminek egyenes eredménye a munkanélküliség megnövekedése. Ma az a helyzet, hogy számtalan cikket, mint pl. bútort, vasat, cipőt, bőrt, szappant stb. a drága szállítási és behozatali vámköltségek mellett is olcsóbban lehet az országba behozni, mint ahogyan ezeket a cikkeket itt elő tudjuk állítani. A nagyipar ennek folytán erejének végét járja. Kell, hogy ez a jelenség mindenkit gondolkodóba ejtsen. — Minden elmulasztott óra milliónyi kárt jelent. !z oláh horrnony különös engedékenysége a székelyekkel szemben Hendelit ítészül a magyur nyeiu és a ni^yar Orőzs üj/íiatkBzaía útjáról Nagyszeben, junius 24. A „Körösvidék" napról-napra lelkiismeretes pontossággal számol be olvasóinak a megszállott területek eseményeiről. Állandóan éber figyelemmel kisérjük a porba rajzolt határvonalon tuli eseményeket és meglátjuk a betolakodott önkényurak minden gaztettét. A szó szoros értelmében csodálattal tölt el az a nagy jóindulat és az az atyai gondoskodás, amelyet a bukaresti kormány most váratlanul tanusit a kifosztott és holtrasanyargatott erdélyi magyarsággal szemben. Valami nagy külpolitikai változás előszelét érezhették meg a jó orrú bukaresti hóhérok, hogy ilyen hírtelen csepegő mézet hintenek a Gróza miniszter száján keresztül Székelyföld eleven vértanúi felé. Sajnálhatják pedig, hogy csak most jutott eszükbe legalább majmolni az emberséges érzületet. Hiszen az a természetes állatiasság, amelyben eddig tomboltak az erdélyi magyarsággal szemben, már olyan vétket gyűjtött a fejükre, amelyeknek a megbocsájtása vagy elfelejtése lehetetlenség. Az erdélyi magyarok szenvedései nem maradhatnak megtorlás nélkül. Gróza miniszter utjának eredményéről különben az alábbi nagyszebeni tudósításunk számol be: Most fejezte be Gróza Péter miniszter második erdélyi körútját, a mely alkalommal Brassót, Segesvárt és Nagyszebent, a három szász empóriumot látogatta meg. Útjában több szász képviselő is elkísérte és mindenütt információkat adtak a miniszternek a szászok helyzetéről és kívánságairól. Utja végeztével a miniszter alkalmat talált arra, hogy a helyszínen megvizsgálja a gyergyószárhegyi esetet is, amelyről részletesen beszámoltunk olvasóinknak. Gyergyószárhegyen tudvalevőleg a hadsereg kigyulladt szénawaggonjait oltani akaró lakosságot katonák támadták meg és egy embert megöltek, a főjegyzőt és a főbírót pedig súlyosan bántalmazták. Gróza a helyszínen tárgyalást folytatott Boglár ezredessel, a brassói csendőrparancsnokkal és elrendelte a legszigorúbb vizsgálatot azzal, hogy annak adatait hozzá terjesszék fel. Követelte, hogy a vizsgálat pártatlan és erélyes legyen s a bűnösök elvegyék méltó büntetésüket. A nagyszebeni látogatás befejezése után a miniszter két napra elutazott Dévára, ahoi feldolgozza utjának tapasztalatait. Legközelebbi utja ismét a Székelyföldre fog vezetni, ahol, különösen Székelyudvarheiyen akar behatóbb tapasztalatokat szerezni és információkat gyűjteni. A következőket mondotta a miniszter eddigi utazásainak eredményéről: — Ami a közöttem és a kormány között felmerült differenciákról szóló híreket illeti, annyi tény, hogy valóban voltak bizonyos nehézségek, de azok természetszerűleg adódtak a dolgokból. Álláspontomat azonban a tanácskozások során teljes mértékben honorálta a minisztertanács. Hogy ez igy van, azt a legközelebbi napokban kiadandó rendelkezések fogják a legélénkebben dokumentálni. — Igy a magyar szervezkedés ügyében pár napon belül kimegy az intézkedés, amely biztosítja, hogy a szervezkedés elé egyetlen hatóság sem gördíthet akadályt. Meg fog történni egyidejűleg a magyar zászló használatának megengedése. A magyar tisztviselők elhelyezésének kérdését ugyancsak abban a szellemben fogják megoldani, amint azt nyilatkozataimban jeleztem. Ez vonatkozik a magyar nyelv használatának kérdésére is. Ismétlem, hogy elvileg mindezt már elfogadta a minisztertanács, most már a gyakorlati keresztülvitelre kerül a sor. Tudom, hogy itt nagy nehézségek vannak, mert mindehhez megfelelő adminisztratív személyi garanciák kellenek. Azt akarjuk ugyanis, hogy a mit elhatároztunk, azt a gyakorlatban teljes mértékben keresztül is vigyük. Ezért a meg nem felelő embereket kicseréljük és mindenütt olyanokat állítunk a közigazgatás élére,, akikre ezt a nehéz munkát nyugodt lelkiismerettel rá lehet bizni. Tudom, hogy ez a munka rendkívül súlyos, mert rendkívül nagyszabású, de hiszem, hogy feltétlenül sikerülni fog. i h m n 3 a • í Tőzsde Zürichben a magyar koronát 2-30-cal jegyezték Valuták : Napoleon Svájci frank 815-835 Napoleon Svájci frank 41-50 Leu 385 •— Márka 3-50 •Angol font 950 Francia frank 20-20 •— Dollár 247—257 Lira 12-25 — Rubel 70 Szokol 355 — Korona-dinár —• •— Frank-dinár 6-55-6-75 Léva Osztrák bélyegzett 32—38 Lengyel márka 17—19