Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám

1921-05-18 / 106. szám

Körösvitfék Békéscsaba, 1921. mdjus 18. Hyilt levél Vettük és adjuk a következő sorokat : Tekintetes Szerkesztő Ur! Az elmúlt egész héten Budapesten voltam s igy csak ma vehettem tudomást a „Békésmegyei Közlöny" szerdai számában ellenem közzétett támadásról és arról a — concedálom — jóindulatu védelemről, melyben a „Körösvidék" csütörtöki és szombati számában részesített. A Békésr.iegyei Közlöny támadására nem reflektálok, de a Körösvidék védelme elleti — bocsásson meg igen tisztelt Szerkesztő Ur — a védekezés szükségét érzem. Engem a mult század 70—80-as évtizedeinek idealizmusa nevelt. Ez időben a szabadkőművesség köztudomás szerint a közerkölcsiség, művelődési és felebaráti szeretet terjesztése s a jótékonyság gyakorlása terén tevékenykedett. Ugyanezen eszmék szolgálására tesz fogadalmai a keresztény iffu is, mikor egyházában confirmálják, hogy vallott hitében megerősödjék. Erkölcstelenség, műveletlenség, \ önzés volt bőven e világon mindig s igen természetes, hogy az idealizmusért lelkesedő keresztény a szabadkőművességben hatalmas eszközt látott életcélja megközelítéséhez mindaddig, mig a szabadkőmüsesség szervezetét a zsidók a maguk önző internacionális céljaikra. ki nem sajátították. , Engem 1899-ben vettek fel a budapesti Könyves Kálmán páholyba, melynek munkáin, azonban csak 1904-ig vettem részt, mindössze 4—5 izben, — de, ámbár ma is érzem hatását néhai jó Koltai Virgil akkori főmester beszédeinek, melyeket bármely keresztény templom oltára mellől bátran el lehetne mondani — mégis abbahagytam a páholylátogatást, mert elkedvetlenített azon körülmény, hogy a páholytagok 99 százaléka nem a keresztény vallásban nevelkedett s a páholymunkán kívül a testvérekkel csak üzletről és egyéni érvényesülésről lehetett eszméket cserélni. 1904. óta aztán se szóval, se írásban nem érintkeztem többé velők, mint testvérekkel. A magyar szabadkőművesek destruktív munkája azonban minden bizonnyal csak a „Világ" napilap megindulása idején kezdődött és bizonyos, hogy az a sok ezer — nálam sokkal értékesebb — keresztény szabadkőműves, ha a zsidóság túlnyomó száma miatt korábban nem tette meg, a „Világ" megindulása után bizonyára megtette azt, hogy félreállt a testvérek mellől s ő nélkülük folytatta azt a munkát, melyet eredményesebben képzelt végezni a szabadkőmüvesi szervezetben. A destrukció harcosai ügyesen sajátították ki maguknak a szabadkőmüvesi szervezetet és azt a hazafias kereszténységgel szemben fegyverül is ügyesen alkalmazzák. Nem gondolja igen tisztelt Szerkesztő Ur, hogy ugyanezen fegyver dolgozik az 0n kezében is a destrukció javára, amikor ab ovo pereatot kiált azokra a keresztény harcosokra, akik szabadkőművesek voltak, ahelyett, hogy ezt érdemül tudná be nekik? Nem igaztalanul vádolja-e „megtévedéssel", „bűnrészességgel" azokat, akiket a krisztusi eszme szolgálata vezetett a szabadkőművesek közé, de mert ott megváltozott a csatamező, volt bátorságunk onnan kilépni s az „eszméért" a szabadkőművesek nélkül tovább harcolni? Nem-e a destrukeió fegyverét vette kezébe igen tisztelt Szerkesztő Ur, amikor ezeket a harcosokat „megtérteknek"-nek, „ieleplezettek"-nek nevezi és állítja róluk, hogy vezető szerepük árt a keresztény és nemzeti irány szeplötlenségének és hogy izzó szenvedélyüket kellett volna fékezniök akkor, amikor a többek által már visszautasított harci kardot a kezünkbe vettük? Nem veszi észre igen tisztelt Szerkesztő Ur, hogy csak a zsidók azok, akik a magyar szabadkőművesség régebbi s közelebbi múltja közt különbséget nem tesznek s hogy ezt öntudatosan teszik és igyekeznek ezt a tévedést a keresztényekben is elterjeszteni. Kérem igen t. Szerkesztő urat, szíveskedjék ezen soroknak a Körösvidékben helyet szorítani, — nem a magam védelmére, mert hisz a szabaokőmivesi mult, ha folt a keresztény emberen, akkor az olyan folt, amely tisztit — de kérem soraim közlését a keresztény és nemzeti irányzat szeplötlenségének érdekében. Békéscsaba, 1921 május 15. a Szerkesztő Urnák hive Dr. Sailer Vilmos s. k. * Helyet adtunk a nyilatkozatnak. Fáj, hogy félreértett az irója. Mi nem védelmeztük, nem akartuk védelmezni, arra nincs szüksége, csupán csak leszögeztük álláspontunkat. Még jobban fáj, hogy most a mi oldalunkról is halljuk a destrukció vádját. Ez a vád ép ugy alaptalan, mint a másik oldalról hangoztatott. Azt azonban nem vagyunk hajlandók érdemül betudni senkinek, hogy szabadkőmives volt, bár elismerjük, hogy a sok keresztyén magyar ember jóhiszemüleg volt az. Tisztviselőnőből besurran é t&iwaj A békéscsabai rendőrség szenzációs fogása Békéscsaba, május 17. Az utóbbi hetekben sürü egymásutánban fordultak elő különös lopási esetek, amelyeket fényes nappal követett el jfemeretlen tettes a panaszosok előadása szerint. Május elseje óta összesen tizenhat károsult tett panaszt a rendőrségen. Reisz Izidpr, Schwarcz Dezső, Pfeiffer Mária, Küment Z. György, Fikker János, Áchim Károiy, Kristóffy Istvánné, Gálik Ilona, Kazár Pál, Réthy I^la, Csepregi Pál, Stern Adolf, dr. Kerényi Soma, Kiiment Ilona, {íeisz H rrnann és Laczó Mihályné békéscsabai lakosok a károsultak. A békéscsabai rendőrkapitányság nyomozóosztálya nagy eréllyel látott a vizsgásai megindításához. Hosszas, fáradságos munka után megállapították a nagy utánjárással lefolytatott nyomozás adataiból, hogy N a tizenhatrendbeli lopást* egy Médermacher Margit nevü 27 éves volt aradi magántisztviselőnő követte el. Kihallgatásakor beismerte, hogy a jelentkezett panaszosoktól tényleg kisebb-nagyobb mennyiségű ruhaneműt, ékszert és pénzt lopott el. Vállalkozásait fényes nappal besurranva hajtotta végre. Az elemelt holmik legnagyobb része még nála volt. A hiányzó tárgyakat Budapestre száljitotta, ahol vallomása szerint a Teleki-téren értékesítette. A veszedelmes besurranótolvaj, aki jobb családból származik, azt hozta fel mentségéül, hogy a nyomorúság kényszeritette a lopásra. Minthogy se rendes lakása, se foglalkozása nincs, a rendőrkapitányság a gyulai ügyészség fogházába kisértette át. liiiegpi közgyűlés Békésvármegye törvényhatósági bizottsága rendes tavaszi közgyűlését a folyó évi május hó 25-én, szerdán tartja meg. A közgyűlés délelőtt 9 órakor kezdődik és aznap, esetleg a szükséghez képest a következő napokon is tart. A tárgysorozat fontosabb pontjai a következők: Almádi Géza és társai megyebizottsági tagoknak indítványa, gróf Apponyi Albertnek, élete 75-ik és közéleti munkásságának 50-ik évfordulója alkalmából leendő üdvözlése, valamint a Budapesten megtartandó országos ünnepen való részvétel tárgyában. Kapcsolatosan ezzel az országos ünnepet rendező bizottság hasonló kérelme. A vármegye alispánjának jelentése. ' A várm. számonkérőszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. M. kir. miniszterelnök leirata a kormány kinevezése tárgyában. Győrvármegye körirata a törvényhozó hatalom második kamarájának életrehivása érdekében. Köriratok Nyugatmagyarország átengedése ellen. Köriratok a szabadkőmives páholyok ellen. A vármegye 1919. évi ház'irtási alapjának zárszámadása. i • o m a o E i i • sí a a a i ! B K 31 U Í1 i A vármegye 1919. évi közúti alap- ! jának zárszámadása. Dr. Sebők Elek indítványa a tár- j sadalmi gyűjtések megszüntetése iránt j a m. kir. kormányhoz felirat intézése j érdekéből. A vármegye alispánjának a ház- j helyek kijelölése és a kishaszonbér- ! letek biztosítása tárgyában eddig tett i hatósági intézkedések eredményéről j szóló jelentése. Az úgynevezett direktóriumi tagok j által elhurcolt vármegyei értékek pe- j resitése. Csorvás, Gádoros, Gyulavári,Nagy- | szénás, Szentetornya, Kondoros, Oros- j háza, Köröstarcsa, Békéscsaba, Tót- j komlós községek az országos gyer- | mekmentő akció részére segély meg- j szavazása tárgyában hozott határo- j zata és Csorvás községnek ugyané 1 tárgyban hozott határozata ellen be- j adott' feiebbezés. j Békéscsaba városnak az ingatlan I vagyonátruházási illetékekről alkotott j szabályrendelete. Gyoma községnek a védőligák szövetségének segítése tárgyában hozott határozata. Gádoros, Békésszentandrás, Kétegyháza, Kondoros községeknek a „Falu" szövetségbe való belépése. Békéscsaba, Köröstarcsa, Újkígyós, Nagyszénás, Kondoros és Gyoma községeknek a menekültek részére segély megszavazása tárgyában hozott határozatai. Békéscsaba város határozata Kesjár János jutalmazásáról. Békéscsaba város határozata Droppa Gyula postamester segélyezéséről. Békéscsaba r. t. város határozata a Petőfi-ligeti pavillon haszonbérbe adása tárgyában. A vármegyei orvosi alap 1915., 1916. és 1919. evi zai számadása. A vármegyei munkásház építési alapjának 1918., 1919. és 1920. évi számadása. A vármegyei jegyzői fizetési alap 1915., 1916., 1917. és 1918 évi zárszámadása. A vármegyei jegyzői nyugdij-alap 1915., 1916., 1917. és 1918. évi zárszámadása. A közgyűlésnek 131 pontból áll a tárgysorozata és ehez jönnek a póttárgysorozat. pontjai. izirdéí^iMapp-Mely Szövetség" közlegényei Választmányi ülés. Az „E. M. Sz. Sz." 100 tagu hölgybizottsága folyó hó 19-én délután 5 órakor dr. Zahorán Mátyásné uraszszony elnöklete alatt a városháza nagytermében választmányi űlfcfet tart. * Meghívó ! A „Tevéi" békéscsabai köre megalakulásának évfordulóját impozánsnak ígérkező közgyűlés keretében fogja megünnepelni folyó hó 22-én (vasárnap) délután 3 órakor városháza nagytermében. A közgyűlésre szövetségünk is meghívást kapott. Tekintettel arra, hogy mi a Ligával a legtestvériesebb összeköttetésben állunk, ennek a testvériességnek erősbitésére felkérem az „E. M. Sz. Sz. minden tagját, szíveskedjék a közgyűlésen megjelenni, hogy ezáltal is jusson ismételten kifejezésre az a nemes gondolat, amely bennünk a területi integritást illetőleg él és dolgozik. * Aki minket támogat, saját hazájának tesz szolgálatot. Á tagfelvételeket, valamint az esedékes tagdíjak bevételezését délután 5—6 óra között eszközöljük. A kör elnöksége, Közkórház. HÍREK — Uj vasúti orvos Békésen. A

x MÁV. szegedi üzletvezetősége a mostanában elhalt dr. Henzelman volt MÁV. orvosi tanácsadó helyébe dr. Untervéger László békési gyakorlóoryost nevezte ki. — A Területvédő Liga Békéscsabai Köre f. hó 22-én, vasárnap d. u. 3 órakor a városházán tartja évi közgyűlését, amelyen a középpont képviseletében Kőrössy Endre intézőbizottsági tag jelenik meg. A vezetőség ezúton hívja meg az öszszeá tagokat s a területvédelem ügye iránt érdeklődőket. — Eljegyzések. Dr. Herczog Károly orvos pünkösd vasárnapján tartotta eljegyzését Petneházi Gizellával Köröstarcsán. Rákóczy Ilonkát eljegyezte ifj. Lázár Pál Békéscsabáról. (Minden külön értesítés helyett.) — Kettős esküvő. Ma, f. hó 18-án, szerdán délután 5 órakor a helybeli róm. kath. templomban tartják esküvőjüket: Madarász György és neje leányával Mariskával Hajdú Sándor orosházi építész és Curikával Szulimdn Viktor békéscsabai kereskedő.