Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) április-június • 69-141. szám
1921-05-15 / 105. szám
Békéscsaba, 1921 . májas 15. Csütörtök II. évfolyam 10 2. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 szasfl Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Píros Dl A tavaszi verőfényben ragyogva pompázó pünkösdi rózsa adta a Szent Lélek eljövetele ünnepének ezt a szép nevet. Pedig fehér ünnep. A kiengesztelődésnek, a békének az ünnepe, a Megváltó megbocsátásánakemlékezete, melynek eljövetelét apró, piros lángnyelvek jeiezték. Sok éve már, hogy ezen a szent napon hiába keressük az engesztelődés, a megbocsátás apró piros lángjait; helyettük a gyüiölet, az elvakult szenvedély, a kíméletlen harc mindent elömlő vörös lángtengere pusztítja ezt a szerencsétlen világot. S mikor azt hittük, hogy minden kiégett, mikor azt reméltük, hogy a szivekbe szeretet, az eimékbe megbocsátás költözik, messze keletről ismét felcsapott a pusztító vörös láng és elnyeléssel fenyegette a világot. A mi szerencsétlen hazánk, a mi szerencsétlen pártos hépünk volt az első áldozata a keleti világveszedelemnek, de kiáltotta a rettentő megpróbáltatást s mint a nemes fém, megtisztulva került ki a vér és' tüz orkánjából. Ám a vörös rém nem enged, SZÍVÓS ellenfél és a hamu alatt, ha halványan, ha alig észrevehetően is, de ott pislog a veszedelem és csak az alkalmas pillanatot várja, hogy a romokat, melyek eltakarításán megfeszített munkával dolgozunk, újra lángralobbantva, elpusztítsa mindazt a kevés értéket, ami megmaradt s ami alapja lesz az országépitésnek. Ma még hunyorgatva pislog az izzó zsarátnok, de már észrevehetően. Ma még hangzatos szólamokba burkolja igazi arculatát, ma még tetszetős szinekkel kendőzi magát, de — ne felejtsük! — ugyanígy kezdte mindenkor s a történelem — ez örök igazság — időtlen idők óta megismétli önmagát. A kétezer esztendeje a világba szétszórt faj, melynek törvényei nem ismernek egyenlőséget, nem ismerik az emberi jogokat és kötelességeket, nem ismerik a Krisztusi szeretetet és erkölcsöt, e hosszú évezredek alatt felhalmozódott minden gyűlöletét a mai emberiségre akarja zúdítani, boszuszomjat a ma élő kereszténységen akarja oltani, csak azért, mert a kereszt volt az a szimbólum, amely a világuralmi törekvéseiknek útjában álló emberiséget vezette. A minden emberi képzeletet felülmúló faji összetartás irtózatos j hatalmat jelent és ennek a hatalomnak ellentállni, azt megtörni csak ugy leszünk képesek, ha összetartunk. Mi, maroknyi magyar nép vagyunk az egyedüliek ma, akik tudva-tudjuk a múltból, hogy a vörös takaró mögött nem a becsületes, félrevezetett munkásság jobb jövője van, hanem a zsidó világhatalmi az egész világot felrázni közönyéből törekvés. Nekünk kötelességünk tehát s odakiáltani minden népeknek: Védekezzetek ! Idehaza pedig ügyeljünk a pislogó tüzekre. Minden magyar önzetlen épitőmunkása legyen a rombadöntött, széttépett hazának, de egyben őrtállója a keresztény emberiségnek. Keleten még pusztit a veszedelem; lángja az égfelé csapkod. A kereszténység és önmagunk iránti kötelességünk tehát, hogy a még pislogó tüzeket a krisztusi szeretet erejével, dc ha igy nem lehet, az életösztön jogos erőszakával eloltsuk, hogy ne legyen más tüz közelünkben pünkösd szent ünnepén, mint az engesztelődés, a megbocsátás apró, piros lángjai, melyek nem égetnek, nem rombolnak, csak megvilágítják az utat, mely a szeretet országába vezet bennünket. cb. Egy ipbizíos nyiffiozoío Oroszország helyzetéről g szovjstBHnefi nincs Mépes iiattagüli — 3 nyugati államok legyazfti Oroszországot — 9 szosjetíiormány rá »an utalua a külföldi töhérs Páris, május 14. Kameneff, az Oroszszovjetkormány egyik vezéregyénisége a francia sajtó számára igen fontos nyilatkozatokat tett, amelyből kitűnik, hogy Szovjetoroszország aitért, volt kénytelen elejteni a tavaszi nagy offenzíva tervét, mert nincs hasznavehető fegyveres ereje. Rz orosz tömegek elhagyták a kaszárnyákat és kenyeret követelnek a biztos csőd felé közeledő államtól. Már a 'szovjetkormány főbb tényezői is az uj világháborúban biznak, amely lehetővé tenné a tönkrement Oroszországnak is az ujabb, szerencsésebb átalakulásokat. A Kameneff által mondottakból az alábbi részleteket közöljük: Oroszország helyzete. Az orosz szociálista köztársaság helyzete az egész világon egyedülálló. Oroszország, miután annakidején a most győztes államok szövetségének tagja volt, jogot formálhatott volna a világ felosztásában való résztvételre.. De az idők másként fordultak. Három évvel ezelőtt az egész külfölddel harcban állott az orosz Szovjetköztársaság. De a helyzet csakhamar változott azon a napon, amelyiken Bullit Oroszországba érkezett, hogy a szovjetkormányt rábírja a béketárgyalásra a Kolcsák és Denikin által elfoglalt területek függetlenségének a szovjetek részéről való elismerése alapján. Azóta számtalan hasonló tárgyalás és tárgyalási kísérlet történt Oroszország és a külföld között. A legutolsó tárgyalások nemrégen szakadtak félbe az oroszlengyel háború idején, amikor Franciaország hivatalosan elismerte Vrangel ellenkorinányát Oroszország igazi kormányának. — Jelenleg azonban Oroszország külpolitikája fordulópontján van. A katonai akciók he- j lyett a tárgyalások bizonyultak a helyes külpolitika eszközének. Két lehetőség. Amikor Oroszország a gazdasági versenyt újra felvette a többi állammal, két luictőség nyillott meg jövője előtt — mondja Kameneff — vagy győzni fog Oroszország gazdaságilag és katonailag gazdasági erői fejlődése folytán, vagy a kapitalistaállamok győzik le az orosz munkások köztársaságát. A kapitalistaállamok fejlettebbek nálunk, több mozdonyuk, gépük, jebb szervezeteik vannak, mint nekünk és jobban értenek a nemzetgazdaság vezetéséhez, mint mi. Oroszországot csak akkor nem győznék le, ha az oroszok ügyesen fel tudnák használni országuk gazdagságát. Oroszországnak szüksége van az idegen tőkére. Ez a probléma sokat foglalkoztatja a kommunista pártot: „Oroszország gazdagságát kiaknázhatjuk-e idegen tőke segítsége nélkül ?" Felelet csak egy van : „Nem !" Mennyit fizet Oroszország a külföldnek. — Az idegen iparcikkekért Oroszországnak fel kell áldoznia aranykészleteit. Ebben a kérdésben is egy külön kongresszusnak kell döntenie, .íameneff véleménye az, hogy Oroszországnak mindent meg kell, tennie a külföldi ipar termékeinek el nem riasztása érdekében. Hozzávetőlegesen kiszámíthatjuk, hogy az Oroszország gazdasági helyreállításához és kifejlesztéséhez szükséges külföldi kölcsön tizenhétmilliárd aranyrubel. wormsi LuMonepen Németországi benyomásaim Irta : Kuthy Dezső evang. lelkész Április 18-án volt négyszázéves évfordulója ama világtörténelmi eseménynek, hogy dr. Luther Márton megjelent a wormsi birodalmi gyűlésen és elmondotta bátor hitvallását, melynek befejező szavai azóta szinte közmondássá váltak: „Itt állok, máskép nem tehetek, Isten engem ugy segéljen ! Amen !" A magyarhoni ág. hitv. evang. egyház elnökségének megbízásából én képviseltem a magyar egyházat a wormsi jubiláris ünnepen s letettem a Luther-szobor talapzatára annak nemzetiszinü-szalagos koszorúját. Vidovszky Kálmán barátom, e lap főszerkesztője, felkért, mondanék el utániról egyet-mást a Körösvidék közönségének. Szives örömmel teszek im eleget kérésének. Örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy a békésiekhez szólhassak. Csak nemrég jártam be Békésvármegye községeinek jórészét és hirdettem népgyűlési szónoki emelvényekről a hazaszeretet igéit. Együtt lelkesedtem Békésmegye nemes népével nemzetünk dicöő múltján, együtt sirattam szomorú jelenét és tettem fogadást vele, hogy megteremtjük a magyar jövőt. Szives örömmel vezetem most e népet lélekben oda, ahonnan jövök, Németországba, okulni a németek példáján. Induljunk . . . „Passau!" kiált a kalauz, mikor a vonat megáll. Persze késett egy jó órát. Csak természetes. Hisz Ausztriában lennénk. Miért lenne épp a vasat hűtlen a nemzeti tradíciókhoz. Hogyan érkezzék az pontosan Passauba, mikor a jó osztrák generálisok is mindég — lekéstek. Fellélegszünk, midőn a vonat ismét elindul. Egyrészt, mert átestünk az útlevél- és csomagvizsgálat tortúráján, másrészt meg, mivel a nyitott ablakon át tiszta, német levegő csap arcunkba. Szédületes sebességgel száguld a vonat és pillanatnyi pontossággal fut be az állomásokra. A vasúti töltés mentén mindkét oldalon hosszú, végtelen sorokban diszbokrok állnak diszörséget. Mintha moziban ülnénk. Gyors egymásutánban virágzó városok, csinos falvak, vonulnak el szemünk előtt. Városok, melyekben füstölnek a gyárkémények.* Falvak, melyek körül már befejeződött a tavaszi munka. Városok gyönyörű, széles, nyílegyenes utcákkal, vasrácsos virágoskertekkel a háza< előtt, amelyek mind-mind egytől-egyig a modern építészetnek remekei. Aztán másféle városok. Olyanok, melyekben durva kéz nem pusztította el, inkább kegyelettel fenntartotta
