Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-03-13 / 55. szám

Békéscsaba, 1921. február 13. Vasárnap I I. évfolyam 4 7. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. iz*m A szerkesztőség telefonszirax: 60 FiiggjotSosi keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedére 100 K. félévra 200 K. — Egye* szám ára 2 korona Németország k«servesen nyögi az ántánt-békét s a népek önrendelkezési jogából ki­folyólag nem rendelkezhetik önmaga a saját sorsa felett, mert a kímé­letlen bosszúvágytól elvakított fran­ciák olyan „jóvátételei" feltételeket sssabtak és fogadtattak el a párisi konferencián, amik teljesíthetetlenek voltak. A német külügyminiszter lojális ajánlatot tett. Elismeri Német­ország, hogy le van győzve, elismeri, hogy hadisarc fizetésre — amit ma jóvátételnek neveztek el — kötelez­hető. Meg is felel kötelezettségének a lehetőség határain belül, de azon­túl nem mehet. Hadianyagelkobzás irügyén elvették hadi- és keres­kedelmi hajóit, minden iparcikkét, amiből ha a háború alatt hadi­anyagot gyártottak is, ma már iparcikkek készíthetők; bányáira rá­tették kezüket, az elpusztult francia bányák terméseinek pótlására s mig Németország széninségben van, fran­eiaország hollandi forintokra váltja be az elhurcolt szenet. A német munkásmilliók ma franciaországnak dolgoznak s csupán a szomorú meg­élhetés lehetősége marad meg nekik s most ezt az utolsó értéket is el akarják venni tőlük, mert nem elég a germán óriást gúzsba kötni, el kell venni az életlehetőségét is a legendás szorgalmával veszedelmes ellenfélnek. Diadalmas ünnepséggel fogadták a németek londoni küldöttét, aki ki­merte mondani azt, hogy: nem ! Ez az ünneplés és az a néma tűrés, amellyel a megszállás hihetetlen keserűségeit és a nagy megalázta­tást fogadják, gondolkozóba kellene, ejtse a szövetségeseket. De ők hideg­lelős vacogással a gyönyörűségtől, hogy német földön állhatnak fegy­verrel, német városokba vonulhat­nak be ellentállás nélkül, nem gon­dolkoznak, csak mennek előre azon a szerencsétlen uton, amit az elbiza­kodottság jelölt ki, s amit a gyűlölet sötétsége borit. S vájjon nekünk minő sorsot tar­togat még végzetünk? Vájjon ne­künk hogyan kell „jóvá" tennünk azt, hogy — országunkat szétdara­bolták, éhes martalócok prédájául vetették oda, a megmaradt kis részt pedig kirabolták ? Még sok keserű fájdalom van hátra — vájjon el­birjuk-é árva magyarok? Erre kellene gondolnunk minden­kor és egymást támogatva, erősíte­nünk kellene magyarságunkat, hogy erősnek találjon minden irányban a sorscsapás. Németország ki fogja birni ezt az ujabb rettenetet is, de mi, a széthúzó magyarok hová le­szünk, ha hasonló sors talál érni bennünket ? Szeretettel kell összefognunk ne­künk, magyaroknak, hogy összetar­tásunk szolgáltassa azt az erőt, amely nélkül nem maradhatunk meg. Szűnjön Meg minden vissza­vonás, szűnjenek meg a felekezeti ellentétek; egy gondolatban kell összedobbanni minden magyar szív­nek: fajiságunkat, kereszténységün­ket meg kell erősitenflnk s akkor nem érhet semmi meglepetés és még a pokol minden hatalma sem lesz képes erőt venni rajtunk, a magyaron. BoIIo beszéde a nemzetgyűlésen Budapest, március 12. A nemzetgyűlés mai ülésén első­nek Pető Sándor szólott az állami­és társadalmi rend hatályosabb vé­delméről szóló javaslathoz. Nem helyesli az internálást, a numerus­clausust és kivánja a közszabadsá­gok biztosítását. Tomcsdnyi V. Pál az eddig el­hangzott felszólalásokra válaszolva kijelentette, hogy a közszabadsá­gok korlátlan biztosítása átmenet nélkül nem lehetséges. Az uj sajtó­törvény már kidolgozás alatt van. Mahunka Imre a hazafias zsidók érdekében szólott és hangoztatta a galíciaiak üldüzendő voltát. Szünet után Balla Aladár beszélt a javaslat ellen. Azt állította, hogy a kormány nem az államot, hanem a saját uralmát tartja szem előtt. Taszler Béla egy papírdarabot udott át neki, amely a kerületéből (Békéscsabáról) származik s figyel­meztette, hogy politikai ügyeiről még sokat fog beszélni a Házban, ami őt (Ballát) nagyon kellemetle­nül fogja érinteni. Balla kijelen­tette, hogy semmi köze a papírda­rabhoz. Tartalmát azonban nem is­mertette. A javaslatot a legitimiz­mus hatályosabb védelmének ne­vezte. Felszólította nagyatádi Szabó Ist­vánt, hogy hagyja ott a miniszteri széket és lépjen be az ellenzék táboráüa, mert a kabinetből úgyis eltávolítják rendre a szabad ki­rályválasztókat. Délután 4 óráig felfüggesztették az ülést. Az interpellációk este 8 órakor kezdődtek. Táviratok Belgrád, március 12. A »Balkán« c. lap azt követeli, hogy a jugosz­láv csapatok szállják meg Szófiát, hogy engedékenységre kényszerít­sék a bulgárokat. Bécs, március 12. A nacionalista bécsi diákok megverték dr. Baueri, a volt osztrák külügyminisztert. Helsingsfors, március 12. Az el­lenforradalmárok ujabb győzelme­ket arattak a vörös csapatok felett Sziszirbecknél, Pétervár előtt, a Néva mentén és Odessza vidékén. Tanácsülés Teieki lemond ? Budapest, márc. 12. A Ház fo­lyosóján nagy izgalmat keltett az Ébredők rna reggel megjelent pla­kátja, melyen gyűlést hird­t.iek s bejelentik, hogy a gyűlésen tettekre kerül a sor. Hegedűs és Szterényi figyelmeztették a miniszterelnököt a plakátra és a szükséges intézke­désekre. Teleki kijelentette Szteré­nyi előtt, hogy ott akarja hagyni a miniszterelnöki széket. A kisgaz­dák már napok óta tárgyalmak Apponyi Alberttel és Bethlen Ist­vánnal a miniszterelnöki szék be­töltése ügyében. A pénteki tanácsülésen Búzás Sándor cipész-, Ceglédi János gép­lakatos-. Berényi Antal kovács-, Zle­hovszki Jánós kocsigyártó-, Simon János pedig vendéglős-ipar gyakor­lására kapott engedélyt. Bielik Andrásné és Zsilák Jánosné íparszüneteltetés iránti kérelmét el­utasították. Marosán Mojsza tűzoltót véglege­sítették. Kemsi Hiddir helyhatósági enge­dély iránti kérelmét a régebben ho­zott tanácsi határozat értelmében elutasították. A Délvidéki Liga segély iránti kérelmét a legközelebbi közgyűlés elé terjesztik. Telekeldarabolási engedélyt kap­tak : Réthy Béla és Gáiik János. A Békéscsabai Iparosifjak Műve­lődési Egyesületének május 8-ra át­engedték a Széchenyi-ligetet kerti ünnepély tartására. A hadirokkantaknak a tálikok bé­rének elengedése iránt benyújtott kérelmét elutasitoíták. A Fiume és a NáJor kávéházát esti 6 órától kezdve fényűzési válla­latnak minősítették. Március 15-iki ünnepségek A tegnapi számunkban jelzette­ken kivül ma még az alábbi már­cius 15-iki ünnepélyekről kaptunk hirt: A Békéscsabai Iparos Olvasókör és az Előre Munkástestedző Egylet a Prófétában tartandó vacsorán fogja megünnepelni a szabadság nagy napjának emlékét. A díszva­csorán ünnepi beszédet mond Tí­már Endre. A Polgári Kör a «agy nemzeti ünnepet március 15-én este fél 7 órai kezdettel ünnepli meg a saját helyiségében. A tanuló ifjúság fo­gadtatásakor Saguly József alelnök fog beszédet mondani. Ez alkalommal társasvacsorát is rendez, melyen Áchim László eínök ünnepi beszédet mond. Mivel a Polgári Kör testületileg vesz részt a márc. 15-én d. u. 4 órakor a Kossuth-szobornál tartandó emlékünnepélyen, ezúton is felhívja tagjait, hogy a kivonulásra a kör helyiségében fél 4 órára gyülekez­zenek. A társasvacsora ideje pontban 8 órakor lesz. Az elnökség kéri a résztvevők pontos megjelenését. Az állami felső leány- és keres­kedelmi iskola ez évi március 15-i ünnepélyét 14-én, hétfőn d. u. 4 órakor a Közművelődés házában tartja meg. Műsora a következő : | 1. Himnusz. 2. Rákóczy-nyitány. Zongorán játszák Schwarz E. és Dus I. 3. Március 15. Szavalja Ko­rosy Magda, 4. Hiszekegy .. . Kar­ének. 5. Esküszünk . . . Előadja Ba­bos I. 6. Talpra magyar. Karének. 7. Alkalmi beszéd. Mondja Gajda Béla igazgató. 8. Magyar Ábránd" Zongorázza Andó Dóra. 9. Nem nyugszunk bele. Elmondja Bagyinka Mária. 10. Murgács irredenta dala. Énekli Thury Ella, kiséri Demkó T. 11. Ezer év után. Melodráma. Előadják Szilágyi V. és Kovácsik M. 12. Rendületlenül. Elmondja Tauszig O. 13. Magyar ábránd. He­gedűn és zongorán előadják Hu­szár E. és Huszár B. 14. Szózat. Belépő-dij nincs, önkéntes adomá­nyokat azonban a hazafias egye­sületek javára köszönettel fogadnak) Módosították a vagyon­váitsági javaslatot Budapest, márc. 12. Hegedűs Ló­ránt a szakértők meghallgatása után elhatározta, hogy a vagyonváltsági javaslat életbeléptetését elhalasztja arra az időre, amikor az uj állam­jegyeket kibocsájtó intézet megkezdi működését. Az ingatlan vagyonvált­ságáról szóló javaslatot pontosab­ban határozza meg.

Next

/
Thumbnails
Contents