Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-05 / 28. szám

Békéscsaba, 1921. február 5. Szombat //. é\ 28. szám. Saerkws«4»ég és kiadóhivatal: BékáaosabAa, Szeit István-tér 18. száa A szerkesztőség telefon száma: 00 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy kéra*5 K, nagyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Báncsvetés Amidőn végre férfiasan és ma­gyarosan hangzó szavakat hallot­tunk elhangzani Hegedűs pénzügy­minisztertől, sziklaszilárd önbizalma belénk is bizalmat öntött nyomorgó, szenvedő, nélkülöző magyarokba pénzügyi és gazdasági talpraállásunk iránt. De ez a reménykedés koránt­sem volt aggodalommentes. Ott la­pangott lelkünk mélyén a hő óhaj, csak el ne gáncsolják. Szomorú ké­pet vet politikai életünkre, hogy a sok csalódás és szertefoszlott re­mény az ilyen aggodalmat nem tudta eloszlatni és hogy az a fáj­dalmas sejtés máris indokoltnak bi­zonyult. Még úgyszólván meg sem kezdhette Hegedűs határozott ter­veinek megvalósítását, máris kü­lönböző oldalról jövő hirecskék je­lennek meg a fővárosi lapokban, melyek arról szólnak, hogy nem könnyű feladatra vállalkozott. Az egyik hir a Magyar Közgaz­dasági Társulat üléseiről szól és nagyszámú olyan felszólalásról tu­dósít, amelyek a közélelmezési ál­lamtitkár egy nyilatkozatával egy­behangzóan a gabonaforgalom sza­baddá tételét igyekeznek végzetes­nek beállítani s megint a régi nó­tát fújják, olcsó kenyér tisztviselők, rokkantak, hadiözvegyek, munká­sok reszére, mintha nem éppen ezeket sújtaná legkeservesebben az élvezhetetlen hatósági kenyér hihe­tetlen szűkmarkúan megszabott adaga. Mintha akadna még a sze­gény ember kenyérszükségletét is­merő olyan ember Magyarországon, aki elhiszi, hogy meglehet élni azokból a 7—8 kilós havi lisztada­gokból, amelyeket a közélelmezési miniszter engedélyezni kegyeske­dett és még hozzá olyan minőség­ben, ami nem emberi táplálkozásra való. Mindenki tudja, aki megpró­bálta, hogy napi 300—350 gr. ke­nyérből nem lehet jóllakni, még ha az jó is. Csak természetes, hogy a hatósági ellátásból hiányzó liszt­mennyiséget pótolni kell vagy más liszttel, vagy egyéb élelmiszerrel, aminek, különösen pedig az előbbi­nek beszerzése láncosoktól, árdrá­gítóktól sokkal nagyobb utánajárást és anyagi áldozatot kiván éppen a legszegényebb néptől, mint hogyha összes lisztszükségletét a hatósági liszt áránál valamivel drágábban, talán, de korlátlan mennyiségben és kifogástalan minőségben meg­vehetné. minden ácsorgás nélkül bármelyik lisztüzletben. És ha szá­mításba vesszük, hogy milyen óriási költséget ró az államra és a váro­sokra a gabonagyüjtés és a ke­nyérjegy kiosztás, akkor egy kis józan gondolkozás mellett be kell látni, hogy ezeknek az óriási áldo­zatoknak egy csekély százalékával hozzájárulhatnak a közpénztárak az ellátásra szorulók gabonaszükségle­tének olcsóbbá tételéhez, azzal az egyszerű eljárással, hogy a közsé­gek maguk szerzik be állami tá­mogatással gabonaszükségletüket szabad forgalomban, hogy azt az arra szorulóknak kedvezményes áron adhassák el. Elképzelhetetlen, hogy Csonkamagyarországnak ne teremne annyi gabonája, mintameny­nyi szükséges bőséges ellátásunkra és eszébe juthatna egyéb honmentő gondja között egyik-másik kisgazda nemzetgyűlési képviselőnek, hogy talán érdekelné választóit a köz­élelmezési miniszter urnák válasza egy olyan interpellációra, melynek tárgya az lenne, mi történt avval a gabonával és finom liszttel, ame­lyet olyan nagy erélylyel hajtanak be a gazdákon és amit nem tud megfizetni még a a jobb módú kö­zönség sem. A kereslet és kinálat nemzetgaz­dasági örök érvényű törvényét még nem cáfolta meg soha semmi sem, erre tehát nyugodtan lehet épiteni. A gabona szabad forgalmának hely­reállítása Csonkamagyarország ha­tárain belül semmi esetre sem drá­gíthatja, hanem csak olcsóbbá te­heti a mindennapi kenyeret, nincs hát semmi ok sem hogy attól ret­tegjünk, ellenben meg van rá min­den okunk, hogy azt követetjük. Eratz Gusztáv nyilatkozata a nemzetgyűlés mai ülésén Apponyi elitéli o szabadkirilpuálasztokat - Válasz Benes beszédére — kiürítik — Nyugatmagyarország ügye szabadegyezkedés tárgya Budapest, febr. 6. A nemzetgyűlés mai ülését Ra­kovszky István nyitotta meg. Dinits István személyes kérdés­ben való felszólalása után Apponyi Albert gróf szólott a kormányprog­ramm vitájához. Kijelentette, hogy szerinte nem jogszerű a szabad királyválasztók állaspontja s a szabad királyválasz­tókat forradalmároknak tartja. Visszautasítja azokat a vádakat, melyek szerint túlságosan vette igénybe az állami támogatást kül­földi utján. Kijelenti, hogy csak pá­risi útját tette meg államköltségen, Genfben az ottani tudományos tár­saság költségén járt, törvényes kirá­lyát pedig a saját költségén láto­gatta meg. A kormányt jó szemmel nézi, minden támogatást szükségesnek tart munkásságához. Kovács István a szabad választók nevében visszautasítja a forradalmi­ság vádját. Nagy zaj támad, melyben gróf Apponyi Albert személyes megtá­madtatás címén akar felszóllalni. Gratz Gusztáv külügyminiszter emelkedik szólásra a zavaros kiál­tozások elcsendesülése után. Annak a meggyőződésének ad ki­fejezést, hogy külpolitikai kérdések­ben teljes az egyetértés nemcsak a nemzetgyűlésben, hanem az egész nemzetben is. Nem tudja, hogy kelet felől be­következik-e a tavaszra várt táma­dás, azt azonban bizonyosnak tartja, hogy a nyugati zűrzavaros állapo­tok egyre valószínűbbé teszik a be­következését. Benes, cseh külügyminiszter be­szédére válaszolva kijelenti, hogy Magyarország sokkal demokratiku­sabb, mint a mai cseh köztársaság, tehát értelmetlen Benesnek az a kijelentése, mely szerint Magyar­országnak még csak ezután kell átesnie azon a szociális forradal­mon, amelyen Csehország már tul van. Benes vétót emel a magyar ki­rálykérdés ellen is és kérkedik az­zal, hogy ö a kisantant magyargyü­löletének az irányitója, sót a nagy­hatalmakban is ő ébreszt ellensé­ges indulatot Magyarország ellen. Ezzel szemben Gratz Gusztáv ki­jelenti, hogy a királykérdés Magyar­ország belső ügye, melybe bele­szólást a világon senki számára sem engedhet. A trianoni béke alapján állunk, mindent békés és törvényes alapon akarunk elintézni. Azok a hirek pe­dig, hogy puccsal akarjuk megol­dani a trón betöltésének kérdését, ellenséges propaganda eredményei. Második fontos külpolitikai kér­dés Baranya kiürítése. Örömmel állapitható meg, hogy a belgrádi la­pok felháborodással tiltakoznak az ellen, hogy a szerb kormány még mindig menedéket ad Baranyában és Pécsett a kommunista elemek­nek. A Baranya-köztársaság autonó­miájából semmi sem lett s ez a terület is rövidesen visszacsatolódik az országhoz. Nyugatmagyarország elszakitási ügyében fontos fordulatot jelent az a tény, hogy az antant módot ad arra, hogy közvetlen tárgyalások alapján egyezzünk meg Ausztriával a határkérdésekben. . Rövid, zajos zárt ülés követi Gratz Gusztáv beszédét, mely után Vasadi Balog György felszólítja a miniszterelnököt, hogy nyilatkozzék a kir^lykérdésben elfoglalt álláspont­járól. Teleki Pál gróf miniszterelnök ki­jelenti, hogy eddig is azon volt, hogy ez a kérdés a teljes konszo­lidáció létrejöttéig kikapcsolódjék a politikai életből, ezután pedig sok­szorozott erővel fog törekedni erre. Egyéni álláspontjának kifejtésétől tehát tartózkodik. Névszerinti szavazásban 109 szó­val 17 ellen tudomásul veszik vá­laszát. Ezzel az ülés délután 5 órakor véget ér. Szomjas Lajos Debrecen főispánja Budapest, febr. 6. Debrecen tiszt­viselői küldöttségileg keresték fel a belügyminisztert, aki kijelentette a küldöttség tagjainak, hogy kívánsá­gaik jogos voltát elismeri, sérel­meiket orvosolja, Sághy rendőrka­pitányt más beosztással ruházza fel, Szomjas Lajos főispáni kineve­zését pedig még ma megvalósítja. Lipták Pál lemondott Budapest, február 4. Lipták Pál kereskedelemügyi államtitkár a teg­napi pártértekezleten történtek követ­keztében lemondott államtitkári tisz­téről. Korányi ós Ereki pisztolypárbaja Budapest, február 4. Ma délben történt meg Korányi Frigyes báró és Ereki Károly pisztolypárbaja. Egyszeri golyóváltás volt. Ereki lövése nem talált, Korányi pisztolya csütörtököt mondott. A felek a pár­baj után nem békültek ki. A budapesti tiszti orvosi tanfolyam Budapest, február 4. Április hó 1-től junius hó 25-ig Budapesten tiszti orvosi tanfolyam és ezt kö­vetően tiszti orvosi vizsgálatok lesznek. Azok az orvosok, akik a tiszti orvosi vizsgára és az azt előkészítő tanfolyamra jelentkezni kívánnak, fel­szerelt kérvényeiket a vizsgáló-bizott­ságok közös elnökének dr. Fáy Aladár államtitkárnak (Budapest Nép­jóléti és Munkaügyi minisztérium Királyi palota) cimére 1921. évi feb­ruár 15-ig küldjék be. A tanfolyamra vonatkozóan kö­zelebbi értesítést annak vezetője dr. Békésy Géza h. államtitkár (Bu­dapest, Népjóléti és Munkaügyi mi­nisztérium kir. palota III. em. 28.) nyújt.

Next

/
Thumbnails
Contents