Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-05 / 28. szám

2 Kőrösvitíék Békéscsaba, 1921. február 5. Oláhvilág Nagyszalontán Bíró fogás — Kiakarták fosztani a csonkatornyot „Zsákmányból" él a megszálló katonaság Szlovák állampolgárok iparűzése A kereskedelmi miniszter további intézkedésig elrendeli, hogy a Csehszlovák állam polgárai részére iparigazolvány, illetőleg iparengedély (hatósági engedély) a magyar állampolgárok részéről megkívánt előfeltételek fennforgása esetében szabálgszerüen kiszolgáltattassék. Mozgósítanak a belgák ? Frankfurt, febr. 4. Eupen és Malmédy vidéken nagyobb számban mutatkoznak belga csapatok, ágyuk és hadiszerek. A határszéli állomásokon igen sok mozdony és vasút van készenlétben, ami a mozgósítás benyomását kelti. 9 berhocsiyíteldijah uj megállapítása Békéscsaba r. t. város tanácsa a bérkocsi-viteldijakat a következőképpen állapította meg: A város belterületéről a vasúti állomásig vagy vissza egyfogatú nappal 32, éjjel 48 K, kétfogatú nappal 48, éjjel 72 K. A város belterületén félóránál rövidebb időre egyfogatú nappal 32, éjjel 48, kétfogatú nappal 48 éjjel 72 K. A város belterületén félórától egy óráig teriedő időre egyfogatú nappal 48, éjjel 12, kétfogatú nappal 72, éjjel 96 K. A város bel- vagy külterületén félnapra 6 órai tartamot számítva egyfogatú nappal 192, kétfogatú 280 K. A város bei- vagy külterületén egész napra 12 órai tartamot számítva — egy órai etetéssel egyfogatú nappal 400, kétfogatú 560 K. A megkezdett félóra egésznek számit. Éjjeli viteldíj télen-nyáron este 9 órától reggel 6 óráig fizetendő. Rendkívüli gazdasági viszonyok esetén a tanács jogosult ezen dijakat indokolt mérvben meghatározottidőre, legfeljebb azonban mindenkor félévre hatályos határozattal felemelni. Ha valaki a bérkocsit idő szerint akarja használni, ezt a bérkocsissal a megrendeléskor közölni kell. A fuvardíj attól az időponttól számítódik, amelyben a bérkocsis állomáshelyét elhagyja, minélfogva a bérkocsis a vendéget az időre figyelmeztetni köteles. A város belterületén kivül a bérkocsis legfeljebb csak a várossal határos községekbe, müutakon bejárható fuvart tartozik vállalni, illetve ugyanily távolságig földúton teljesítendő fuvart csak akkor, ha az egész uton ügetésben hajtani lehetséges. Ezen fuvarok után, ha a kocsi odavissza menetben használtatik, a tényleges használati időre járó fuvardíj fizetendő, ami azonban 5 km. távolságig, 2 órai 5—10 km. távolságig, 4 órai 10—20 km. távolságig félnapi viteldíjnál, 20—25 km. távolságig félnapi és két órára eső viteldíjnál kevesebb nem lehet. Az ily távolságok szerint meghatározott legkevesebb viteldíj fizetendő és követelhető akkor, ha a kocsi kizárólag csak az oda, vagy csupán a visszajövetelre használtatik. Távolabbi községekbe, vagy sáros földutakon végzendő fuvarokra a fuvardíj különös egyezség alapján állapitható meg. A bérkocsi belsejébe el nem helyezhető podgyászd arabokért darabonként 4 K fizetendő. Híd- és vámdijakat jövet-menetre a vendég külön köteles megfizetni. A városi tanács határozata értelmében a fenti táblázat szerinti öszszegek 1921. évi február 1-től julius 31-ig érvényesek. Békéscsaba, február 4. Szomorú sorsra jutott szegény régi, nevezetes városunk, az egykori „szabadhajdu fészek*': Nagyszalonta. Az oláh megszállás szomorúsággal töltötte meg, de ellenállását az oláhositás máig sem tudta gyengíteni. Közigazgatási állapotok. Az oláh közigazgatás életbelépésekor Nagyszalonta megszűnt rendezett tanácsú város lenni. Ismét, nagyközséggé alakították át. Polgármestere, dr. Gál Pál visszavonult a köztéren való szerepléstől. Ebben az időben történt, hogy az oláhok a városháza egyik zugában három rozsdás polgárőri fegyvert találtak. Azonnal nagy vizsgálatot indítottak meg a város vezetősége és tisztviselői ellen. Éjjel-nappal folytak a vallatások és minden vallomásról jegyzőkönyvet vettek fel. A fegyverekről azonban senki sem tudott. Végül is Diószeghy Imre főjegyzőt és a város ügyészét hurcolták el bűnbakul, akiket 5—5 évi elzárásra ítéltek fegyverelrejtésért. A köztisztviselők harminc százaléka letette az esküt. A többieket elmozdították és romániaiakkal helyettesitik. Birófogás 25 bottal. A nagyközséggé való átalakulással ismét aktuálissá lett a bírói tisztség betöltése. Jelentkező azonban sehogysem akadt. Akárkit tisztelt meg a közönség bizalmával, mindenkitől visszautasító választ kapott. Végre is a prefektus megunta az instálgatást. Elővett agy adófőkönyvet s az első gazdát, akin megakadt a szeme, kinevezte bírónak. Kenéz Sándorra esett ilyenformán a választás, aki azonban kézzel-lábbal tiltakozott a méltóság ellen, amig a prefektus tudomására nem adta, hogy huszonötöt veret rá, ha tüstént el nem foglalja a birói széket. , Zendülés az őrlési rendszabályok miatt. ; Általános elkeseredést keltett Szalontán és környékén az a rendelkezés, mely szerint az őröltetőktől a vámon kivül minden métermázsa gabona megőrléséért 25 leu adót szedtek a malmosok az állam részére. Nem csak a magyar lakosság zudult fel ez ellen az államilag véghezvitt zsarolás ellen, hanem az oláhok is és az elégedetlenség rövidesen zendülésben tört ki. Elsőnek három oláhfalu: Turka, Madarász és Oláh-Homoród lakossága tagadta meg az őrlési adó be9 keresztény-bál Tegnap este zajlott le a legnagyobb sikerrel a békéscsabai keresztény uri fiatalság jelmezbálja. A Vigadó összes helyiségei zsúfolásig megteltek az előkelő meghívott közönséggel s a programm szerint pontosan 9 órakor megkezdődött a jelmezesek felvonulása. Sajnos, nincs annyi helyünk, hogy ismertethessük azt a sok szép és ötletes jelmezt, amiben a város sok szép lánya és asszonya megjelent, de azt meg kell állapitanunk, hogy az idei farsang legsikerültebb mulatsága volt a tegnapi. Mikor a jelmezesek felvonulása után Purcsi Pepi rázendített a csárdásra, azt százhat pár táncolta. szolgáltatását, majd az egész erdélyi lakosság, ugy hogy a kormány kénytelen volt engedni. Makszimális árak. A buza métermázsánkénti makszimális ára 220 leu, a fáé (2—3 éves kitermelésű keményfa) 22 leu, barnakenyér kilogrammja 3'50, fehérkenyéré 4'50, marhahús kilója 8, sertéshúsé 12 leu. Tej litere 150, tojás darabja 1 leu. Természetesen a makszimális árakat sehol sem tartják be. Fosztogatásból látják el a katonaságot. Három héttel ezelőtt Nagyszalontáról elvitték a helyőrséget. A rendes katonaság távozásakor az a hir terjedt el, hogy egy csekély létszámú népfelkelő őrség fogja ellátni a katonai teendőket. Napok múlva azonban nagy létszámú tábori tüzérezredet és nehéz tüzérséget helyeztek Szalontára, melyet az első vadászezred (bukaresti) első zászlóalja követett. Az oláh katonaság hangulata meglehetősen veszedelmes Nagyromániára nézve. A legénység hetek óta nem kapott zsoldot és legnagyobbrészt a magánházakban és gazdaságokban összeharácsolt zsákmányból tartja fenn magát. A megkárosítottak Jrendesen panaszra mennek az illetékes oláh hatóságokhoz, melyek jegyzőkönyvbe foglalnak minden feljelentést. Kártérítésről vagy a tettesek kinyomozásáról és megbüntetéséről azonban szó sincs. Annyira vetemedtek az oláhok a fosztogatás terén, hogy még a híres Csonkatoronyban elhelyezett műkincsekre és muzeális tárgyakra is rátették a kezüket. A kis muzeum kifosztását egy antant misszió közbenjárása által sikerült megakadályozni. A lakosság elkeseredése nagy az oláh uralom ellen a sok igazságtalan intézkedés miatt a románajku lakosság körében is. Legutóbb hirdetmenyben hivták fel jelentkezésre mindazokat, akiknek útlevélre van szükségük. Érdekes, hogy csak Szalontán 700-an kértek útlevelet. A kérelmezőktől előre beszedték a kiállitási és egyéb költségeket, az útlevelek kiadásáról azonban szó sincs. Hogy mennyit szedhettek be egyegy útlevélért, az elképzelhető annak az alapján, hogy Erdélyben ma egy közönséges személyazonossági bizonyítványt 200 leuért adnak ki az olah hatóságok. A bálon ott volt mindenki, aki Békéscsaba keresztény társadalmában szerepet visz és fesztelen jókedvvel mulattak egészen — napfelkeltéig. A rendezés óriási körültekintést és nagy fáradságot igénylő munkáját dr. Dzurik Józsefné és dr. Gally Károly végezték, akiknek mindenre kiterjedő figyelme már eleve biztosította a sikert és a Tevéi hazafias céljaira is jelentékeny összeget juttatott. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." HÍREK — Sármezey Endre Csabán. Sármezey Endre, az ACsEV. nyugalmazott igazgatója, az Ébredő Magyarok Egyesülete közlekedési szakcsoportjának elnöke vasárnap, február 6-án részt vesz az Ébredő Magyarok helybeli közlekedési csoportjának alakuló gyűlésén. Az alakuló gyűlés (amint már megírtuk) vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a kisvasút állomásának várótermében. — Esküvő. Dr. Tóth Kálmán előbb Temesvármegyei szolgabíró, jelenleg békési főjegyző és tartalékos tüzérföhadnagy Budapesten folyó évi január 27-én házasságot kötött öz". Báró Petrichevich Horváth Ferencné, született nemes Vörösmarty Gizellával. — Iskolai hírek. A tüzelőanyaghiány miatt úgyszólván városunk minden iskolájában szünetelt a tanítás egész januárban. Most vége a hosszú szünetnek. Hétfőn, február 7-én megkezdődik a rendes tanítás a polgári leány-, a polgári fiúiskolában és az építőipari tanfolyamon. — Értekezlet a városi üzlet, bérek megállapítása ügyében Megírtuk annakidején, hogy a városi tanács bizottságott küldött ki a városi üzletbérek megállapítására. A bizottság az általa megállapított bérösszegekről értesítette a városi üztethelyiségek bérlőit, akiknek válaszával hétfőn délután 3 órakor tartandó ülésén fog foglalkozni. Ugyanakkor dönt a helyiségek további bérbeadása ügyében és döntését javaslat formájában terjeszti a képviselő testület legközelebbi közgyűlése elé. — A csehek elviszik az ó-gyallai csillagvizsgálót. A csehek avval a tervvel foglalkoznak, hogy Prágában csillagászati intézetet állítanak fel. A felszerelésnek kérdését ugy akarják megoldani, hogy az ógyallai csillagda műszereit és felszerelését foglalnák le az juj cseh csillagvizsgáló intézet részére. — Életmentő grófnő. A kormányzó 1921. január hó 16-án kelt elhatározásával a m. kir. belügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy teljes elismerése tudtul adassék Beniczky Gáborné, született Batthyány Ilona grófnőnek, aki önfeláldozó magatartással mentette meg egy gyermek életét. — A Békéscsabai Iparos Olvasókör bálja. A Békéscsabái Iparos Olvasókör 1921. évi február 8-án, farsang utolsó napján, este 8 órakor, a „Próféta"-vendéglő termeiben, részben a rendőrnap, részben saját könyvtára javára zártkörű farsangi táncvigalmat rendez. Belépődíj személyenként 20, három tagu családjegy 50 K. Felülfizetéseket Csjernyik János pénztárnok címén (Damjanich-utca 16.) köszönettel hirlapilag nyugtatnak. A táncmulatságra a bemenet a nagykapu felől van. Első rangú zenéről gondoskodott a rendezőség.