Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-01 / 25. szám

Békéscsaba, 1921. /gfrraifr /. Kedd 11. évfolyam 25. szám. SserkMftÉőtég és kiadóhivatal: Békéawbán, Saeat Istváa-tér 18. saán A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap' Előfizetési Arak: Egy héra 35 K, nagyedérre 100 K. félérre 360 K. — Egyes SZÁM ára 2 korona Szabod gabonaforgalom Alig van kérdés, amelynek na­gyobb fontossága volna Csonkama­gyarországon, mint a gabona forgal­mának kérdése. Megcsonkított kis országunk legnagyobb része gabona­termőföld, hazánk polgárságának zöme őstermeléssel foglalkozik. Ter­mészetes tehát,' hogy nincs rendel­kezés, mely annyi embert érintene közvetlenül, mint a gabonaforga­lomra vonatkozó intézkedések. Ismeretes dolog, hogy a gazdák munkájának eredménye, a termelt gabona már hat esztendeje nem volt szabadforgalom tárgya. Mig minden más polgár szabadon rendelkezett fáradozása gyümölcsével, addig az őstermelők legfőbb munkaeredmé­nyét, a gabonát csak bizonyos kor­látok közt értékesíthették. Emellett állandóan ki voltak téve a rekvirálás és egyéb zaklatás kellemetlenségének. De hát igy kívánták ezt a rend­kívüli, háborús viszonyok. Azt mond­ták, hogy csak igy lehet biztosítani a hadsereg és a nem termelők ellá­tását. Ezt be is látta mindenki. Ha rosszul is esett a termelőknek a sok­szor nagyon súlyos megszorítás, be­látással tűrték a reájuk rótt terhet, bízva a boldogabb jövőben. A háború elmúlt, de a gabona­zárlat nem szűnt meg. Természetes tehát, ha most a gazdák mindent megtesznek, hogy a szabadforgalmat legalább a jövőben biztosítsák. Nem­csak anyagi érdekük kívánja azt, hogy ők is szabadon rendelkezzenek eladnivalójukkal ugy, mint mindenki más, hanem a folytonos zaklatások­tól is szeretnének már megszaba­dulni. De a nemzet érdeke is kí­vánja a gabonaforgalom szabaddá­tételét, mert a sok megszorító ren­delet lassankint elveszi a gazdák kedvét a legfontosabb kenyérmag­vak termesztésétől. Csakhogy mi lesz a fogyasztók­kal? Ha a gazda maximálás nélkül, szabadon adhatja búzáját, nem fog­ják tudni a kenyeret megfizetni a legszegényebb emberek. Ezen leg­észszerübben ugy kellene segíteni, hogy vásároljon az állam a gazdák­tól napi áron gabonát, s azt adja olcsóbban oda az igazán rászoru­lóknak, akiknek névsorát szigorú felelősség mellett a helyi hatóságok állithatnák össze minden helységben. A különbözetet fizesse meg az adózó polgárok összessége. Mert ha nagy is az irigység a gazdák irányában, még sem méltányos, hogy a terme­lők kötelesek olcsó gabonával el­tátni a jól kereső, — de nem ter­melő — kereskedőket, iparosokat, tőkepénzeseket, láncosokat, stb., vi­szont ők ezektől semmit sem kap­nak méltányos áron. Rendelkezzék hát szabadon a gazda is gabonájával. Nem lesz ebből veszedelem, sőt talán még drágább sem lesz a gabona, mert ha szabad forgalom tárgya lesz, nem fogja senki sem azt féltéke­nyen dugdosni, haneffi minden fe­leslegét piacra dobja. Az állam pedig keressen akár­milyen sokat, azon a gabonán, amit a jól őrzött sorompón át külföldre szállítanak. vk. 0 keresztényszocialisták vezéreik mellőzésével határoznak sorsuk felett Bernolák mozgalmat indított a szélsőséges elemek kizárására Budapest, jan. 31. A keresztényszocialista-párt veze­tősége a keddre tervezett pártérte­kezletet nem hivja össze. Haller István erre vonatkozólag kijelentette, hogy a konferencia el­maradása csak elhalasztást jelent, ami a párt több, jelenleg vidéken tartózkodó vezetőjének kérelmére vált szükségessé. Előreláthatólag uj időpontját a nemzetgyűlés megújí­tása utáni második vagy harmadik napra tűzik ki. Politikai körökben általánosan azt hiszik, hogy a párt Haller nyilatko­zatának és a vezetőség akaratának ellenére is megtartja értekeztetét. A párt közkatonái elhatározták, hogy a vezérek kihagyásával ma­guk döntsenek sorsuk és magatartásuk fölött. Hallerék szerint ez a hir Berno­lák Nándor egyéni mozgalma nyo­mán támadt. Bernolák Nándor ugyanis a pan­nonhalmi lelkigyakorlatokon meg­beszéléseket folytatott Schandl Ká­roly nemzetgyűlési képviselővel a párt vezetésének módosításáról, majd több képviselőtársával együtt moz­galmat indított az iránt, hogy a szélsőséges elejneket távolítsa el a pártból. Szerinte is a szélsőségesek a ke­resztény irányzat egységének és ere­jének a megbontóí. Kijelentette, hogy a párt csalatkozott eddigi vezetőiben. Bernolákék már uj programmot is dolgoztak ki és elhatározták, hogy kilépnek a keresztény nemzeti egye­sülés pártjából, de az egységes kormányzópárt kebelében maradnak továbbra is. írnak az oláh foglyok Szibériából 9z oláh kormány megtiltja a foglyok leveleinek kézbesítését Kolozsvár, jan. 31. Az eddig lezajlott besszarábiai harcokba^ három ezernél több nagy­romániai katona esett orosz fogságba. A főhadiszállás hivatalos jelentése szerint január 18-án egy négyszáz főnyi, erdélyi szászokból és oláhokból álló munkásosztag átszökött az orosz harcvo­nalon és megadta magát. Az osztag feladata az lett volna, hogy az első vonalak mögé tartalékállá­sokat építsen, ahova a frontbeli katonaságot akarják visszavonni ujabb orosz támadás esetén. Aradra január 28-án érkezett először orosz fogságba > esett román katonától levél, melyet a napokban számos más követett. A bukaresti kormány rendeletet adott ki, melyben utasítja a postahi­vatalok cenzorait, hogy az Oroszországból érkező leveleket kivétel nélkül kobozzák el. Hegedűs az „Otthon" körben Budapest, január 31. Hegedűs Ló­ránt pénzügyminiszter február 6-án, vasárnap este megjelenik az „Ott­hon" körben, ahol az írók és hír­lapírók előtt fogja terveit ismer­tetni. Leleplezett kommunista összeesküvés. Budapest, január 31. A belügy­minisztérium nyomozóosztálya nagy­szabású kommunista összeesküvést leplezett le, melynek főfészke Be­regszászon volt s az egész Felvidé­ket behálózta. Az oroszok nem fizetnek a lengyeleknek Riga, január 31. R lengyel-orosz béketárgyalások ujabban azért sza­kadtak meg, mert a lengyelek 70 milió arany rubelt követelnek az oroszoktól, akik csak 30 millió fize­tésére hajlandók. A szlovákok önkormány­zatot követelnek Budapest, január 31. R Felvidék­ről kiutasított szlovákok nagygyű­lést tartottak vasárnap Budapesten, melyen elhatározták, hogy kiált­ványt intéznek a népszövetséghez és. a nagyhatalmakhoz aziránt, hogy azok szabadítsák meg a szlováko­kat a rájuk kényszeritett cseh já­romtól és adjanak nekik önkor­mányzatot. Apponyl nyilatkozata külföldi útjáról. Budapest, január 31. Apponyi Albert gróf szombaton este érkezett meg külföldi útjáról. Kijelentette, hogy a „Nemzeti Szövetségek Li­gája" küldetésében, tehát nem hiva­talos politikai küldetésben járt el. Párisban indítványt terjesztett elő a lefegyverezésre és a kisebbségek védelmére vonatkozólag. Az antant­politikusok mindenütt a legnagyobb jóindulatot tanúsították a magyar ügyek iránt. Belpolitikai kérdésekről nem nyi­latkozott Apponyi. fl drágaság és árvizsgáió-bizottság Unos-untalan halljuk, hogy a drá­gaság, főleg a tisztviselői osztályra nézve elviselhetetlen s ennek dacára érthetetlen az a közöny közható­ságaink részéről, amellyel az emberi kapzsiság tombolását ölbetett kezek­kel nézik. Nem ringatjuk ugyan magunkat abban a kellemes hitben, hogy pusz­tán hatósági intézkedéssel a drága­ság megszüntethető: de meggyőző­désünk, hogy erélyes hatósági' be­avatkozással meg lehet szüntetni azt, hogy mig pl. a zsír Budapesten és körhyékén is mindenütt 190—200 koronáért kapható kgként, addig itt 240 koronát kérnek az önzetlensé­gükét egyébként hánytorgató hen­tesek. Elérkeztünk a türelem végső fo­kához s ennek ad kifejezést a helybeli közalkalmazottak képviseletében dr. 1Serényi Antal kir. járásbiró a város polgármesteréhez és az államrendőr­séghez az árvizsgáió-bizottság fel­állítása s annak megtörténtéig is preventív intézkedések tétele iránt beadott kérelmében és joggal remél­jük, hogy a tisztviselő-osztály fel­jajdulását közhatóságaink végre meg­értik és erélyes kezekkel nyúlnak az áruuzsora letöréséhez annál is inkább, mert ezzel nemcsak egyéni, de főleg köz- és államérdeket is előmozdí­tanak.

Next

/
Thumbnails
Contents