Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) január-március • 1-68. szám

1921-02-01 / 25. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1921. február 2. GONDOLATOK A cserép. Ezúttal pesti kofákról szól az ének. Gubáné és Zsáborszkyné, két derék és kétségtelenül termetes asszonyság, akiket a budapesti rendőrség elfogott, mert a vajba téglát csomagolt. Helyesebben egy darab cserepet vajba csomagolt s mint vajat adta el a szegény pestinek. Az egyik azzal védekezik, hogy a cserepet nem ő tette bele, ő csak a fvajat szaporította vizzel. Sajnos, nincs elég súlyos törvényszakasz az ilyen bitangságra. Valami kis elzárással, esetleg csak néhány korona pénzbüntetéssel menekülnek Gubánéék, akik pedig megérdemelnék a fegyházat és főleg lelkiismeretlenül szerzett vagyonuk elkobzását. Ma már olyan fantasztikusak a piaci árak. hogy igazán akasztófát érdemel az, aki még külön is megcsalja a szegény, piacrautalt fixfizetéses nyomorgó tisztviselőt. * Dohányinség. Ezúttal nem az otthon kör fajmagyar szavajárása szerinti „dohányáról vau szó, hanem a valóságos füstölni valóról, a mi nincs. Csodálatos, de ugy van, hogy Csabán — egyenes uton — havonként egyszer lehet trafikáruhoz jutni, egy napig. Másnapra kámforrá válik a jófajta trafikdohány, mielőtt füstbe ment volna. Érdemes volna gondolkozni rajta: vájjon hová kerül, mi lesz vele, milyen utat tesz meg addig, amíg a fiirge kis borfickók zsebébe vándorol, ahol kifogyhatatlan raktára van minden trafikárunak — jó pénzért, ugy 150—200 százalék felárért. Ajánljuk a pénzügyőrség frgyeimébe, nézzenek utána, ha idejük engedi, hogy miért lehet kétszeres áron kapni a dohányjövedék gyártmányait s miért nem kapható az amúgy is magas kincstári árakan a dohány tőzsdékben ? * Jóvátétel. Én — bevallom, olyan naiv voltam, hog.y mikor a jóvátételi érkezéséről olvastam, ugy megörültem, hogy majdnem elfelejtettem sok-sok bajomat, gondomat. Hogyne! Annyi sok igazságtalanság történt velünk, magyarokkal, hogy azt igazán illik Jóvátenni." Gondoltam : most elvesszük jutalmunkat a csendes tűrésért, visszakapjuk Pozsonyt, Erdélyt, Újvidéket, Kassát. Képzeletemben már Brassóban sétáltam, nemzetiszínű kokárdásan . . . AztáTi egy goromba hir tolakodott a szemem elé. Azt olvastam ugyanis, hogy havonta 500 millióba kerül Ausztriának a jóvátétel és egy francia újság Párisban azt irta erre, hogy tönkre teszik Ausztriát. Hát ez a jóvátétel? Hiszen ebbe tényleg tönkre lehet menni. Nekünk nincs pénzünk a kórházak, iskolák fűtésére s akkor ilyen költséges vendégeskedést kényszerit ránk az ántánt. Kisgazdák felirata a nemzetgyűléshez A mezőberényí kisgazdák küldöttsége kereste fel f. hó 30-án a békéscsabai Kisgazdák Egyletét, kérve őket, csatlakozzanak ahoz a mozgalomhoz, mely Mezőberényben megindult a gabona szabadiorgalmának törvényhozás utján való biztosítása ügyében, A kisgazdák magukévá tették ez ügyet és elhatározták, hogy felirattal fordulnak a nemzetgyűléshez a gabona szabadforgalmának visszaállítása tárgyában. A felirat a következő: Tekintetes nemzetgyűlés! Alu'itott békéscsabai kisgazdák azon alázatos kérelmünket terjesztjük a T. Nemzetgyűlés elé, hogy a belföldi szabad gabona forgalmat behozni, a requrálásokat beszüntetni és a háború esetére hozott kivételes törvényeket azonnal hatályon kivül helyezni méltóztassék. Mi elismerjük azt, hogy a munkás és tisztviselő osztáiy-a munkaképtelenek és árváknak olcso kenyérrel való ellátásáról a mai viszonyok között az államnak kell gondoskodnia, de ang^k jogosságát már nem ismerhetjük el, hogy az abból származó minden terhet egyedül mi termelők viseljük, mart ez ellen az egyenlő közteherviselés elve is tiltakozik. Mi már hat év óta látjuk el gabonával a hatóság által megállapított, de a viszonyoknak egyáltalában meg nem felelő árban nemcsak az arra rászoruló vagyontalan ellátatlan"lakosságot, hanem olyanokat is, akiknek óriási vagyonuk és jövedelmük van $ ez az igazságtalan- , ság lehetetlenné teszi részünkre a belterjes gazeálkodásra való berendezkedést. Továbo ezt nem folytathatjuk, mert az iparcikkek és a mezőgazdasági gépek mai árait megfizetni nem vagyunk képesek s ha beruházásokat nem eszközölhetünk, belterjes termelésre nem is gondolhatunk, hanem a kenyérmagvak termelését a minimumra leszünk kénytelenek redukálni, annál is inkább, mert a folytonos hatósági zaklatást és az önérzetünket 'mélyen sértő és lealacsonyító házkutatásokat tovább nem tűrhetjük. Az arra rászoruló ellátatlanok gabonaszükségletét biztosithatja az állam közvetlenül a termelőknél is, de fizesse meg érte az átvétel napján érvényes szabad forgalmi árat s az ellátatlanok között eloszthatja azt a tetszés szerinti mérsékelt árban is s hu más igazságos mód nincs, a felmerült árveszteséget közélelmezési adó alakjában átháríthatja minden egyes adóalanyra. Ismételten kérjük tehát, hogy 1. Azok a termelők, akik a rájuk kirótt adógabonát beszolgáltatták, minden további zaklatástól kiméltessenek meg és az esetleg még felesleges teményüket szabadon értékesíthessék. 2. Az uj termésre a szabad gabonaforgalom törvénnyel biztosittassék. 3. A háború esetére hozott kivételes törvények azonnal szüntessenek meg. Békéscsabán, 1921.január hó 30. Orosz gróf a beHBsesoboi hazharházban Január 25-ike óía szerepel a békéscsabai közkórház állományában gróf Dosztojevszky Jenő, akit menekülő rokonai 1912-ben hoztak ki Moszkvából. Még a háború kitörése előtt magyar állampolgárságot szerzett és a mozgósításkor a 9-ik honvéd gyalogezredhez vonult be Kassára, ahol mint tartalékos tiszt szolgált. A forradalom kitörésekor a Szlkely Hadosztályban teljesített katonai szolgálatot, majd az oláhok a többi „foglyokkal" együtt Brassóba internálták. Fogságából kiszabadulván, megrongált egészségi állapotban került vissza Magyarországra. Most a menekültügyek kormánybiztossága mint menekült beteget helyezte el a békéscsabai közkórházban. Munkatársunk hosszas beszélgetést folytatott a gróffal, aki többször hangoztatta, hogy ugy az ápolással, valamint az ellátással teljesen meg van elégedve. ilz antant meg van elégedve a párisi konferencia határozataival Páris, január oi. ^ Briand francia miniszterelnök kijelentette a párisi konferencia végén, hogy fényes eredményekre vezettek a tanácskozások, melyekkel az antanthatalmak teljesen meg vannak elégedve. A legfelsőbb tanács határozatait négy pontba foglalva hagyták jóvá. Az első pont a németországi megszállások területi kérdéséről, a második a megszállások tartamának meghosszabbításáról, a harma•dik a német vámügyekről intézkedik, mig a negyedik kimondja, hogy Németország addig nem foglalhat helyet a népszövetségben, inig komoly jelét nem adja annak, hogy a békefeltéleleket lelkiismeretesen végre akarja hajtani. Névtelen levél a szolnoki gyermekgyilkosság ügyében Budapest, jan. 31. A budapesti főkapitányságra jan. 30-án névtelen levél érkezett, melynek irója azt állítja, hogy nagy nyomorúsága feletti kétségbeesésében megakarta gyilkolni három gyermekét és saját életének is véget akart vetni. Tervének végrehajtására nem volt ereje. Csak nyolc éves leánykáját ölte meg s most, minthógy nem bírja tovább szenvedéseit, a Dunába veti magát. Még meglévő három árvája számára oltalmat és segítséget kér. A levél végén a következőket írja: »Gyermekem meggyilkolásáért ne büntessenek senkit. Magam vagyok a bünös.« Az aláírás: „Egy hadiözvegy." A rendőrség a levél alapján ujabb irányban látott a nyomozáshoz. Uj fordulatot ad a gyilkosság ügyének az is, hogy Kissék minden eddigi vallomásukat visszavonva azt állítják, hogy semmi közük sincs a gyilkossághoz és csak a csendőröktől vaió félelmükben tettek beismerő vallomásokat. megreformálják a 19. oszt. kereseti adót Budapest, január 31. A kereskedelmi és iparkamara két felirattal fordult a pénzügyminisztériumhoz. Az egyikben azt kéri, hogy a- negyedosztályú kereseti adót reformálja rneg a kormány, mert a rávonatkozó törvény intézkedései ma már méltánytalanok, minthogy a magántisztviselők két-háromezer koronás fizetését nagy jövedelemnek nyilvánítják. A másik felirat a biztosító intézetek bankokban elhelyezett pénzének a zár alól való feloldását kéri. Hegedűs Lóránt a két feliratot helyeslőleg fogadta s kijelentette, hogy a negyedosztályú keresetiadó reformjáról törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, a biztosító intézetek és részvénytársaságok bankokban elhelyezett pénzének feloldása érdekében pedig szintén rövidesen fog intézkedni. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Tüzelőt a városi alkalmazottaknak! Se fa, SE beszerzési segély. Békéscsaba, jan. 31. A város képviselőtestületének érdemes volna foglalkoznia a városi alkalmazottak tüzelő ínségének kérdésével. Általános a tüzelő ínség. Ugy azonban talán senkit sem sujt, mint a város alkalmazottait, akik hozzávetőleges számitás szerint legnagyobbrészt egy évi fizetésükből vehetnék meg egy hónapi tüzelőszükségletüket. Köztudornásu, hogy a tél beálltakor beszerzési segélyt kértek, azonban se fát, se segélyt nem kaplak. Legfőbb ideje volna, ha a város természetben utalná ki alkalmazottai tüzelőszükségletét. a 101-esek ezredünnepe A volt cs. és kir. 101. gyalogezred tisztjeinek bajtársi összejövetele január elsején a Fiume-kávéház helyiségében Mysz Frigyes ezredes elnöklete alatt Henzel Emil ezredes indítványára a következő határozatot hozta: A kegyelet és bajtársiasság érzetétől áthatva, az összetartás bensőbbé tétele céljából az összegyűltek egy „Ezredemléknap" megünneplését határozták el. E nap hivatása a 101-ik gyalogezrednek a világháborúban tanúsított dicsőséges szerepléseinek kimagasló tényét megörökíteni. A harci erényekben gazdag ezred oly kiválóságáról tett tanúbizonyságot, hogy azt nemcsak az annakidején kiadott vezérkari főnöki jelentés tartotta érdemesnek külön kiemelni, hanem a hadtörténelem aranykönyvében is feljegyeztetett. — Augusztus másodikára esett a választás, minthogy a komarestie-slobodzini frontáttörés 1917. augusztus havának 2-ára esett. A volt 101. gyalogezred tisztjei összejövetellel ünneplik az emléknapot minden helységben és helyőrőrségben. Ugyanezzel az indokolással fogadtatott el szeptember 30-ika az ezred halottaknapjául, minthogy ez a nap a szomorú emlékű, nagy vérveszteségü czardaki ütközet (1917. IX. 3-4.) évfordulója. Az egyes helyőrségekben és helységekben levő ezredbajtársak összejövetelt tartanak, Békéscsabán és. Budapesten pedig ünnepélyes rekviemmel ünneplik meg, melynek szolgáltatására Budapesten a frontezred volt tábori lelkészét, dr. Hévey Gyulát kérik fel. A világháború folyamán hősi halált halt 101-esek emlékét megörökítendő, elhatározta a gyülekezet, hogy egy emlékmüvet, szobrot vagy emléktáblát állíttat fel. Ennek megvalósítására propagandát indit meg, olyanformán, hogy a fenti három pont határozatait nemcsak minden ezredbajtárs, hanem Békés-, Csanádés Csongrádvármegyék nagyközönsége is magáévá tenné s szívvellélekkel hozzájárulna. A 101. gy. ezred a világháború alatt készült úgynevezett „Száz-