Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-28 / 223. szám

Békéscsaba, 1Q20. december 28, •wnrmr-TW—w—•• Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fiilét 8 hoPEfiányzó levele Hazánk romlására bűnösen fel­idézett forradalmakkal megbomlott állami és társadalmi rend helyre­állítását és a nemzeti társadalom minden osztályának békés együtt­működését a megbocsátás és a ki­engesztelés szellemével is előmoz­dítani óhajtván, a Megváltó szüle­tésének ünnepén kegyelemben kí­vánom részesíteni mind a polgári, mind a katonai büntetőbíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekmé­nyek tekintetében, ha a kegyelemre minden tekintetben méltók . . . tettük törvényes következményeinek súlyától felmentve mielőbb vissza­nyerhessék a házi tűzhely békés nyugalmát és a hasznos munka nyugodt öntudatát. Ez a néhány sor a) bevezetője és a befejezése annak a három pontból álló rendeletnek, amely a hivatalos lap karácsonyi számában megjelent és amelyet közönségesen amnesztiá­nak nevezünk. íme: mig ellenségeink kigyót-bé­kát ránkkiabálnak, mig „emigrált" honfitársaink a vörös terror utáni sóvárgásukban kitalálták a fehér terrort s annak nevében szádakat és ezreket mészárollak le naponta, — Csonkamagyarországon a kormányzó vezetésével folyik az építőmunka, csendben, a reklámdobok verése nélkül. És ez természetes is. Az a kulturális fölény, amelyben Magyar­ország van az „utódállamok" fölött, magától értetődővé teszi azt, hogy a romok eltakarításának legelsőboen nálunk kell megkezdődni, hogy az építőmunka zavartalanul folytatható legyen. Bár a legtöbbet szenvedtünk, bár a legtöbbet, majdnem mindent vesztettünk, a dolgos magyar kéz Istenéhez fohászkodva munkahoz fog. Ennek a munkának egyik állo­mása a kormányzó elhatározása, melylyel mindazokat, akik megté­vesztve akaratlanul, helyesebben ön­tudatlanul vétkeztek a Haza ellen, bünbocsánatban részesiti s igy mó­dot ad rá, hogy bűnüket munkás­élettel levezekeljék s hasznos tagjai legyenek a jövendő társadalomnak. Mi magyarok ezzel is bemutatjuk a világ előtt, hogy nemcsak bün­tetni, hanem megbocsátani is tudunk s a gyűlölet nem homályosította el szemünket . . . Tanulhat a magyar­tól a müveit nyugat, nemcsak hadi­erényt, de bölcs higgadtságot is. eb. QSohorszogbon kevés a Evetett terület ü kenyérlnseg egymagában is pombadőnti Nappmániát Kolozsvár, dec. 27. Románia felé minden oldalról fenyegető veszedelmek közelednek. Egyfelől az orosz csapatok gyülekezése, másfelől a belső állapotok »r©ti­dezetlensége« készíti elő összeomlását, ami mindezek nélkül is bekövet­kezne, pusztán a gazdasági állapotok következtében. Nagyromániának 1921-ben nem lesz kenyere. A foiytonos sorozások és a háborús létszámú hadsereg fegyverben tartása elvonta a munkaerőt az őszi gazdasági munkaiatoktól is, aminek következtében ma Oláhország területén összesen kétszázötvenezer hektár őszivetés van Oláhország területén több mint két millió hektárnyi szántó van, aminek a bevetett terület tehát alig egy nyolcadrésze. Normális hozamra számítva ebből körülbelül két és félmillió mé­termázsa búzatermés várható, ami vetőmagra is alig elég Kisromániának is, nemhogy Nagyrománia kenyérszükségietét fedezhetné. Rendkívül súlyossá teszi a helyzetet az elhibázott kényszerbérleti rendelet, amely most jelent meg s amelynek erőszakos végrehajtása kö­vetkeztében lehetetlenség ujabb, még inost bevetetlen és felszántatlan területek megmunkálása. S 13 I 9 fi E ! A p@isíik& karácsony® Buáapest, dec. 27. A politikai élet csendjét a kará­csonyi ünnepek alatt semmi sem zavarta meg. A pártkörök néptele­nek és általános nyugalom és béke szállt minden zugba. Az amnesztia­rendelet még viszhangot kelteit, a poliiikai köröknél általában meg­elégedéssel tárgyalják. Akiknek ki­fogásuk van is egynémely rende'­kezése eilen, azok is kritikájukat a nemzetgyűlésre tartogatják. Azt hi­szik, hogy a rendelet tuíajdonkér peni jelentősége a végrehajtási uta­sítás megjelenésekor lesz lathatóvá. A javaslat ,'ntenciója a kibékülés és kiengesztelés. A szociáldemokraták újságja, a Népszava megállapítja, hogy a ha­talom mérvadó körei eljutottak a kiengesztelődés és me^nékülés első lépésének megtételéhez. Beavatott politikai körből szer tt értesülés szerint a Népszava kö^ledése tám­pontot ad arra, hogy a kormány megértésre jusson a szociáldemok­rata-párttal. Teleki Pál gróf minisz­terelnök újra felveszi a tárgyaláso­kat a munkáskérdés rendezésének megoldására. A po !irikai események közé szá­mitható Apponyi zalaegerszegi utja, amelyet a kaposvári beszéd folyta­tásának tartanak. Azt hiszik, hogy a zalaegerszegi nyilatkozat ismét előbbre viszi a konstruktív erök egyesülésének lehetőségét. A vasúti bérleijegyek és igazolványok érvényé­nek meghosszabitása Budapest, dec. 27. A kereskede­lemügyi m. kir. miniszter rendele­tet adott ki, amellyel a december 31-éig érvényes kedvesményes áru vasúti bérletjegyek, valamint a köz­szolgálati alkalmazottak, katona­tisztek és azok családtagjainak arc­képes igazolványai érvényét 1921. január 31-ig meghosszabbította. Az ántánt miniszter­elnökei konferenciája London, dec. 27. E hó 28-án kezdődik az ántánt miniszterelnö­keinek konferenciája Cannesben a francia Riviérán. A tanácskozásokon Anglia, Franciaország és Olaszor­szág miniszterelnökei vesznek részt. Bulgária nem ismeri el Szovjetoroszországot Varsó, dec. 27. Ismetetes, hogy Csicserin jegyzéket küldött Szófiába, melyben arra szólította fel a bolgár kormányt, hogy szüntesse be az antibolsevista hadseregbe való to­borzást és tegye lehetővé azt, hogy Szovjetoroszország és Bulgária kö­zött kereskedelmi kapcsolat jöhes­sen létre. A szovjetkormány most kapta meg a bolgárok válaszát a megle­hetősen erélyes hangú jegyzékre. A válasz szerint Bulgáriá nem ismeri el Szovjetoroszországot. Csicserin ujabb jegyzéket akar intézni Bulgáriához, mely az elsőnél barátságosabb hangú lesz. Megjelent a kegyelmi rendelet A hivatalos lap szombati számá­ban egész terjedelmében jelent meg a kormányzó kegyelmi rendelete, mely szerint kegyelemre minden te­kintetben méltók : 1. A felbujtók és vezetők kivéte­lével azok az egyének, akiket a biróság az 1918. okt. 31-ike és 1919. márc. 21-ike között lezajlott tömegmozgalmak keretében elköve­tett bűncselekmény miatt öt évet meg nem haladó szabadságvesz­tésre vagy pénzbüntetésre ítélt, to­vábbá azok, akik ellen ilyen bűn­cselekmény miatt kell eljárást indí­tani, ha a törvény a cselekményre tiz évet meg nem haladó szabad­ságvesztést, vagy csupán pénzbün­tetést állapit meg. 2. Ugyanilyen kereteken belül azok, akiket a biróság 4038—1919. M. E. számú rendelet 1. §-ában megjelölt bűncselekmény miatt ítélt el, vagy von felelősségre, ha a vádlott vagy elítélt egyénisége, gondolkodása és érzülete szerint az úgynevezett tanácsköztársaság esz­mekörétől egyébként távol állott és a cselekményt csak létérdekének biztosítása' végett, vagy utasításra, vagy a téveszmék fertőző behatása következtében erkölcsi ítélőképes­ségének biztonságában megingatva követte el. 3. azok, akiket a biróság a nem­zetgyűlés összeülésének napját, vagyis 1920. febr. 16-ikát megelő­zően elkövetett oly bűncselekmé­nyért itélt el, vagy helyez vád alá, mely az úgynevezett tanácsköztár­saság megalapítását, fenntartását vagy visszaállítását célzó bűncse­lekményekkel és egyéb emberteien­ségekkei felidézett közelkeseredés­ből, vagy menthető felháborodás­ból fakadt. Nem illeti meg a kegyelmezés azokat, akik az állam és társada­lom törvényes rendjére veszélyesek, továbbá azokat, akik az elitélés vagy az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetése után vagy azt tiz évvel megelőző időn belül büntettet követtek el. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!

Next

/
Thumbnails
Contents