Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) szeptember-december • 126-226. szám

1920-12-28 / 223. szám

§€őrsőviiiék Békéscsaba, 1920. deccmbcr 28. GONDOLATOK * * * Mi a rosszabb? Egy házaló zsidó nyúlt'írért kopogtatott be a napokban egy házhoz. Hosszú alkudozás után — mint ahogy illik a nyulbőrvásárlásnál — megegyeztek 80 koronában. Mikor átvette a nyulbőrt izraelita polgártársunk, ravasz szemhunyorgatás közt szólt: „Édes nadsád, aztán máskor is nekem tessék adni, ha lesz eladó nyulbőr, nekem, aki már tiz éve vagyok rendes handlé, nem holmi jött-ment galíciai zsidónak. Mert tessék elhinni, rossz világ jár nagyon ránk. Előbb a keresztények szidtak bennünket. De ez nem volt baj. Tudtuk, hogy a keresztények csak kiabálnak, de nem ártanak nekünk. Hanem most a zsidóktól nem tudunk megélni. Annyi galíciai zsidó van itt s ezek olyan piszkos konkurenciát csinálnak, ugy felhajtják mindennek az árát, hogy — saj sol'ach leben — alig lehet megélni a becsületes zsidónak. Ez a nagyobb baj, nadsád leben 1" Az a rongyos, handlé tán' nem is tudta, hogy milyen nagy igazságot mondott. Valóban a keresztény irányzat minden nagyhangú szavalasával semmit sem árt a zsidóságnak, még annyit sem, mint az a galíciai nyulbőrszedő, aki konkurrenciát csinál a régi handléknak. Pedig az nem kiabál ellenük csak egy kis fütyülőt fuj csendes mélabúsan s fel-fel hangzik tört magyar szava „mi van eladó?" De ez az egy mondat jelenti a munkát, a versenyt, a fáradságot, az egyetlen biztos utat, amely a zsidók igazi letöréséhez vezet. Hja! De mikor fogják az antiszemiták ezen az uton csinálni a keresztény kurzust ? . . . * A pénzügyőrség, az a derék szerve az állami igazgatásnak, sokszor bebizonyította használandóságát, nélkülözhetetlenségét. Most, amikor az állam zilált anyagi helyzetének helyreállítása, az ország pénzügyeinek konszolidálása eminens érdeke és kötelessége minden polgárnak, e nehéz munkában fontos szerepet kellene juttatni derék pénzügyőrségünknek. Mert ahogy eléggé nem méltányolható ügyességgel fel tudják kutatni a legelrejtettebb nem jövedéki dohányt, rajtaütnek a zugpálinkafőzőkön, épugy ki fogják fürkészni a vagyonadó alól mindenféle csalafinta eszközökkel kisiklani akaró, vagy elrejtett vagyonokat s Aiadiu csodalámpájához hasonlóan fognak bevilágítani a vagyondézsma alól rejtőzködő százezrekre és milliókra, ha azoknak felkutatásával őket bizzák meg s munkásságukat a felszínre hozott kincsek megfelelő százalékának kiutalásával jutalmazzák. (—yr.) * Konzorcium ok alakulnak gombamódra mindenféle kihasználható üzlet lebonyolítására. Akinek pénze van, „forgatni", dehogy forgatni, megsokszorosítani akarja, munkanélkül óhajtván milliomossá válni. S ez a mai időben érthető is. De az már a felháborodásig érthetetlen, hogy a tülekedésben, az alkalmi üzletek lebonyolításában egy hdboruszülte, szomorú embertypus vezet: a hadimil'iomos. Hát nem elég a katonák éhségén, nyomorán szerzett sok-sok millió ? Hadimilliomos urak! Konzorciumot alakítsanak a vérző könnyek letörlésére, a didergő mezítelenség betatarozására, a hideg waggonokban éhező magyarság megmentésére! Mert 100 vagy 1000 oro nával jótékonykodni nem elég! Ha a millióknak néhány tizedrészét is odaadják a nyomor enyhítésére, még akkor sem gyakorolnak jótékonyságot, csak visszaadják szerzeményük egy részét azoknak, akiknek sok szenvedése árán szerezték. (-yr) * A nyireyyházai nábob. Amig élt, Burger Istvánnak hívták és 29 éves volt. Halála után mintegy 40 milliónyi vagyona felét magyar nemzeti 'célokat szolgáló kulturális intézmények létesítésére Nyíregyháza városa kapta meg. Az örökhagyó halálos ágyán barátai előtt azt a kijelentést tette, hogy: abban a tudatban hal meg, hogy zsidó létére magyarnak tudta magát és boldogan hunyja le a szemét, mert visszaadja a magyar nemzetnek azt a vagyont, amelyet ősei talán könnyeket szakítva, szereztek. Ezen a sir széléről jött beismerésen bizony gondolkodhatnának az élők. Tőzsnie. Valuták: Lei 650—648, Márka 765 -757, Font 1880— 1930, fr. Frank 3400—3100, Sv. Frank 8300—8500, Dollár 540—524, Napoleon 1700-720, Líra 1920—1950, Rubel 298—290, Sokol 690—660, Kor. Dinár 1290— 1265, Fr. Dinár 1200—1275, Léva 670—700, Jugoszláv 150—160, Arany 1514—1540, bécsi kifizetés 89—91. Lengyel márka 110—195, Zürichben a magyar koronát 1 • 18-al jegyezték. Devizák: Amsterdam 5170—5198, Német 770—910, Olasz 2120—2247, Prága 740—675, Sveici 8700—8500, Bécsi kifizetés 90—102, Koppenhága 8200—8600, Stokholm 9800—11000, Krisztiánia 7700—8500, Szokol 3800 —3907, Szófia 520, Zágráb 420 —400, Bukarest 660—835, Newyork 665, Varsó 115. Bz olíspon Jelentése Előterjeszti a vármegye 30-iki közgyűlésén. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye közügyeiről és az október havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet a következőkben adom elő: I. Közegészségügy. A közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak és az előző időszakhoz viszonyítva annyival rosszabbak is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 69-el több volt. A heveny ragadós bajok közül az uralkodó a scarlatina volt, amely egymaga valamennyi heveny fertőző betegségben történt megbetegedésnek több mint felét adta. Ez a baj járványszerüen fellépett Szarvas, Békéscsaba, Tótkomlós, Békésszentandrás községekben. Főként Szarvason mutatkozott nagyobb hevességgel. Lefolyása középsúlyosnak mondható. Ma már azonban mind a négy községben szünőfélben van. Békéscsabán is megszűnt a hasihagymáz járványos jellege. Ezidőszeriní csak szórványosan jelentkeznek a ' hasihagymázas esetek, Megszűnt a vérhas teljesen. A dyptheriások száma, főként Békéscsabán kissé emelkedett. A heveny ragadós bajok tovaterjedésének megakadályozása céljából a szükséges hatósági intézkedéseket megtétettem. Ebből a célból Szarvason, Gyomán a fertőzött iskolákat hosszabb időre bezárattam. A vármegye közkórházát illetőleg sajnálattal kell megemlítenem, hogy az intézetnek fűtőanyagokkal való megfelelő ellátása minden igyekezet és törekvés dacára csak igen kis mértékben sikerül, ugy hogy a betegek kórtermei egyáltalában nem fűthetők, sőt a kórházi üzem is (gépüzem) csak kínos vergődéssel tartható fenn. A kórház felszerelési tárgyai, ruhaneműi legnagyobbrészt tönkrementek már s ujakkal csak igen kismértékben pótolhatók. Orvosi müszertárgyaink is pusztulóban vannak s a tönkrement részek pótlása a rendkívüli drágaság folytán alig lehetséges. Legutóbb a Röntgenberendezés mondja fel a szolgálatot s a tönkrement részek pótlása olyan nagy anyagi áldozatot igényel, hogy a kórház saját költségvetése keretében a szükséges összeget nem fedezheti. A kórház igazgatósága megkisérlette magánúton is a gyűjtést s bár többen tetemes összeggel járultak is hozzá a berendezés helyreállítási költségeinek fedezéséhez, a hiányzó összeg — sajnos — még mindig olyan nagy, hogy egyelőre nincs kilátás arra, hogy ezen rendkívül fontos műtárgy helyreállítható legyen. A kórház élelmezése szűkösen bár, de a körülményekhez képest zavartalanul bonyolítható le, e tekintetben zavarok nem merültek fel, de az egész kórházi üzem orvosi és gazdasági lebonyolítása nagyon mögötte marad a kórház régi nívójának. II. Közbiztonság. A személybiztonságellenes cselekmények száma 63 volt, melyek nagyrésze verekedés, könnyű és súlyos testisértés. A vagyonbizíonságellenes cselekmények még mindig növekvő irányzatot mutatnak. Előfordult ugyanis • 328 vagyonbiztonságellenes cselekmény, mely számban a békéscsabai és gyulavárosi adatok nem foglaltatnak benn és ismeretlenek, mert itt az adatgyűjtést az államrendőrségek végzik, melyek sürgetések dacára mindeddig nem kaptak felsőbb utasítást arra nézve, hogy a közbiztonságot illetőleg ide jelentést tegyenek. A cselekmények tetteseit a hatóságok és csendőrőrsök nyomozták, részben már kiderítették és a büntetőbíróságnál feljelentették. Baleset 11 izben, öngyilkosság 10, tűz pedig 36 esetben fordult elő. Az általánosan tapasztalható tüzelőszer inség következményeinek enyhítése érdekéből intézkedés történt bizonyos mennyiségű tüzelőszernek recompensátios alapon való lekötése és ide szállítása iránt. Ugyanis az állami központi szervek utján a tüzelőszer előreláthatólag nem biztositható, miért is a községek és a termelők bevonásával gyűjtés indíttatott, melynek során mintegy 52 waggon ^szemes , tengeri ajánltatott fel facsere céljaira. — A részletkérdések eliniézésére a vármegye közigazgatási bizottsága által megalakított albizottság a felajánlott tengeri mennyiségeket az Agrikola-Export-Import rt.-nál kötötte le, melyért nevezett cég a vármegyének elad négyszer annyi egyéves, száraz kemény hasáb tűzifát ab nógrádvármegyei vasútállomás a vármegye által megadandó címekre. Az Agrolika köteles a szállítást december 9-től kezdődő 14 napon belül megkezdeni és azt a lehetőség szerint szorgalmazni mégis azonban ugy, hogy a szerződésileg lekötött famennyiség a szállítás megkezdésétől számított 60 nap alalt befejezést nyerjen. A vonatkozó dispoziciókat a rt.-nál az albizottság már megtette s igy a fa leszállítása már megkezdődött, minélfogva remélhető, hogy a küldemények rendeltetési helyükre mielőbb megérkeznek. Ezek ellenében a tengeri elindítása csak akkor fogja kezdetét venni, ha a fa feladását igazoló fuvarlevél másodpéldányok felmutattatnak. Ezen a címen a vármegyébe 210 waggon fa fog leérkezni. C) Állategészségügy. Szükségesnek tartom a közfigyelmet reá terelni arra a veszélyre, mely a keleti marhavész behurcolásával a vármegye állatállományát fenyegeti, ezen betegség behurcolása közélelmezési és gazdasági szempontból katasztrófát jelentene a vármegyére s vele az országra, mert elpusztulna a szarvasmarha, juh és kecskeállomány nagy része. IV. Közlekedésügyben. A legutóbbi közgyűlés óta számottevő változás nem állott be. V. Vegyesek. A közigazgatás és ezzel a közélet ügyeinek és feladatainak ellátása nagy nehézségekkel jár. A hatóságoknak a legtöbb feladatot a jogrend sérelmei esetén a bűnös tény és a bűntettesek felderítésében álló munkálatok elvégzése adta. Azonban e mellett az uj törvényekben és rendeletekben a feladatoknak egész serege hárittatik a közig, hatóságokra. Ailandó és jogos panasz tárgya a vasúti összekötetés hiányossága. A vármegyebeli városok és községek vasúti összeköttetései olyan kezdetlegesek és reudszcrtelenek, aminők nagyon régen nem voltak. Itt elsősorban kell megemlíteni azt a lehetetlen helyzetet, hogy a közönség a vármegye székhelyét 3 napi idő feláldozásával tudja megközelíteni és elérni. Ez a körülmény arra indította a vármegye közigazgatását, hogy felirattal fordult a kereskedelmi miniszterhez és kérte a vonatkozó jogos panaszok gyökeres orvoslását és a vonatösszeköttetések javítását. Ez irányban a vát megye főispánja hathatós közbenjárásával elértük, hogy illetékes helyen sérelmeinket megismerték és ezek megszüntetésére komoly ígéretet kaptunk azzal, ho^y amint a nagymérvű szénhiány leküzdhető, avagy enyhíthető lesz, ugy kérelmeink soronkivül nyernek megfelelő elintézést. Közállapotaink helyzete a rendkívüli viszonyok között elég tűrhető és államellenes mozgalmak rendszeressége nem észleltetett; ez irányban az összes hatóságok és hatósági közegek megfelelő utasítást nyertek. Az Alföldi Gazdasági Vasút, minthogy Arad idegen megszáilás alatt van, elvált az Arad-Csanádi Egyesült Vasutaktól, amelynek kezelésében eddig állott és Békéscsaba székhellyel saját kezelésében folytatja üzemét. A vasútnak üzemét nagyban hátráltatja a rendkívüli nagy szénhiány, ami miatt a közlekedés néha szünetelni kénytelen. Az óriási drágaság, iaz anyaghiány, stb. a vasútnak fenntartását és fejlődését igen megnehezítik, azonban ha a helyzet javulni fog, remény van rá, hogy az Alföldi Gazdasági Vasút saját kezelésében is szép jövőnek néz elébe. A folyó évi október hó első felében beérkezett részletes jelentések szerint a vármegye területén volt már elhelyezett waggonlakó, illetve menekült: 399 család 2236 egyénnel. Ugyanekkor még el nem helyezett menekült waggonlakó volt 130 család 609 egyénnel, ezek közül 363 felnőtt, 203 öt éven felüli és 143 öt éven aluli gyermek.