Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám
1920-06-29 / 73. szám
mwövmm Tőzsde. Valuták: Lei 390—410, Márka 450—470, Font 640—660, fr. Frank 1300—1400, Sv. Frank 2800—3000, Dollár 135—145, Napoleon 550—570, Lira 960—1000, Rubel 275—285, Sokol 375—390, Kor. Dinár 820—860, Fr. Dinár 820—860, Léva 340—360, Jugoszláv 150—160, bécsi kifizetés 96—102. Devizák: Amsterdam 5700—6500 K, Német 445—465, Olasz 980—1000, Prága 3650—3850, Sveici 2950—3050, Bécsi kifizetés 100—105, Koppenhága 2800—3100, Stokholm 3600—3900, Krisztiánja 2900—3200, Szokol 3200—3500. A Körösvidek a keresztény nép igaz barátja Olvassa mindenki a Körösvidéket I aatlBBB"ii>H«""B" iaBB>l,B B" BBBII, B" B" B" B A TeriiieivéiSő Liga nagy propaganda ünnepe Békéscsabán. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája nagy propaganda ünnepélyt rendezett f. hó 27-én, vasárnap Békéscsabán, melynek programmja az egész napot betöltötte, valóságos nemzeti ünneppé avatván e napot. Délelőtt 9 órakor a róm. kath. templomban, 10 órakor az evang. és református templomokban volt felemelő könyörgő istentisztelet, melyen a hivek seregén kivül a hatóságok képviselői s a Liga kiküldöttei is részt vettek. Népgyűlés. Délelőtt 11 órakor a városháza udvarán nagy népgyűlés volt, melyen nagy számmal jelent meg az egész város lakossága. Jelen volt zilahi Kiss Jenő főispán-kormánybiztos is. A népgyűlést dr. Berióthy István polgármester nyitotta mg. Dr. Pongrácz /Aladár lelkes szavakban szólt a Liga céljáról s eddigi tevékenységéről. Theimer Olimpia megrázó hatással szavalta el Végvári „Segitsetek" c. költeményét. Dr] Szathmáry István Nyitravármegye főjegyzője a felsőmagyarországi tótok üdvözlését tolmácsolta s mély határt keltve ecsetelte azt a szenvedést, amelyet a könyörtelen gaz cseh uralom zuditott a tótokra, akiket „felszabadítani" iött. Beszédét egy hatalmas irredenta költeményének elszavalásával fejezte be, melynek refrenjét vele együtt zúgta a tömeg: nem, nem, soha 1 A polgármester záró szavai után a Szózatot énekelte el a nagyszámú résztvevők serege. Alakuló értekezlet. Délután 5 órakor a zuhogó zápor ellenére is nagy számmal gyűltek össze a városháza nagytermébe, hogy a TEVÉL békéscsabai csoportját megalakítsák. R gyűlést Rell Lajos dr. nyitotta meg poétikus szép beszéddel. Igen nagy hatással beszéltek dr. Pongrác Aladár és Körösy Endre. Amaz a Ligát ismertette, Körősy pedig a csatlakozásra hivta fel a közönséget. Beszédeiket, melyek igen nagy hatást tettek a jelenvoltakra, nagy tapsviharral fogadták. Miután kimondotta az összejövetel, hogy megalakítja a Liga békéscsabai főosztályát, a tisztikart a következőkben alakították me^. Díszelnökök lettek: özv. Belicey Rezsőné, Berthóty Istvánné és gr. Wenckheini Frigyesné, Belicey Géza, Berthóty István dr., Fábry Károly, Korén Pál, Réthy Béla, Szalay Gyula, Varságii Béla és gr. Wenckheim József. Elnökök: dr. Rell Lajos, dr. Dzurik Józsefné és Laubner Józsefné. Alelnökök: dr. Rell Lajosné. Seiler Gyuláné, dr. Szeberényi Lajosné, Tokayné-Borbély Gizella, Bónis Pál, Galgóczy Géza, Remenár Elek és Timár Endre. Titkár: Kilczer Gyula. Pénztáros: Huszár Sámuel. Jegyző: Horváth Jenő. Rendező bizottsági elnökök: Tantó József és Zvaratká Pál. A hangverseny. Délután 5 órakor a Vigadó nagytermében gyönyörű, igen emelkedett hangulatu, magas színvonalú hangverseny volt. Sokan voltak. De ez a ritka műélvezet, az az izzó hazafias lobogás, amely minden lelket ünnepi áhítatra hangolt, méltán érdemelt volna zsúfolt termet. Körösy Endre, aki rövid ismeretség után olyan nagyon közel jutott a csabaik szivéhez, akit mindenki szeret, tisztel, kinek szónoki képességében nem győztünk eléggé gyönyörködni, ez alkalommal is hatalmas, megrázó hatású beszédet mondott. Dr. Pongrác Aladárné csengő szép hangján gyönyörű irredenta énekeket adott elő, könnyeket csalva minden szembe. Szathmáry István művészi előadásban saját hatalmas költeményét szavalta. Magyari Margit egy operarészlet s több bájos magyar dal eléneklésével ragadta magához a közönséget. Theimer Olimpia bámulatos meleg hangján olyan magas művészettel szavalt irredenta verseket, amilyent a legnagyobb művészektől is ritkán lehet élvezni. Dr. Molnár Imre fenséges baritonja régi magyar énekeket mesélt, sirt el szűnni nem akaró tapsvihart aratva. Az összes énekszámokat Weinzirl Gitta kisérte a művészek szerepléséhez méltó precizitással. Szathmáry István befejező szavai után a Himnusz eléneklésével ért véget a ritka szép hazafias ünnep. Közvacsora. Este fél 9 órakor több mint 100 terítékű közvacsora volt a Széchenyi-liget pavillonjában. Az első köszöntőt dr. Rell Lajos mondotta Horthy Miklósra. Pohárköszöntőt mondottak még Horváth Jenő, Körösy Géza, dr. Pongrác Aladár, Nigrinyi János, Szathmáry István, Berthóty István dr, és Heger Margit. A vacsora végeztével a jelenlevő művészek a közönség kérésére művészetükkel gyönyörködtették a nagyon hálás közönséget. Olyan jó hangulat volt, hogy vacsora után még táncra perdültek. Szép volt az egész nap. Akik jelenvoltak az ünnep bármelyik mozzanatán, mind kedves, feledhetetlen emlékkel lettek gazdagabbak. «EiaaaiteBBBiaanaaaxaaBnaa:0 BCDICIEIEIBEIIS Szemle. (F.) A budapesti lapok szenzációvá fújták fel a békési választásokat. Tudvalevő, hogy a küzdelem Szakáts Andor államtitkár, budapesti lapszerkesztő és Kolozsy Endre mezőberényi községi jegyző közt fejlődött ki és pedig az első választáson az előbbi, a pótválasztáson utóbbi javára. Most arról Írnak Budapesten, hogy Kolozsy Endre a román megszállás alatt hüségesküt tett a románoknak és annyira jó viszonyba került velük, hogy szabadon ki- és beutazott román területeken. Ez a vád annyira súlyos, hogy a tisztázás el nem maradhat. Ha Kolozsy ezt tényleg megtette, ugy kétszeres megtorlást érdemel. Elsősorban magáért a tényért, másodsorban azért, hogy ennek dacára elég bátor volt fellépni képviselőnek. Érdekes a pesti lapoknak az a beállítása is, hogy Kolozsy a zsidók segítségével és hivatalos terrorral kényszeritette választóit a saját táborába. A Virradat (Szakáts lapja) igy ír az ügybe belekeverődött zsidókról: „Különösen azok a zsidók jártak elől a terrorban, akik az oláhokkal benső üzleti összeköttetésbenállottak és e réven nagy vagyont szereztek." Hát ez az ügy annyira piszkos, hogy egy képviselő legfőbb érdeke, hogy rendezze azt. de az visszaveti fényét mindenkor, akárhogy állnak is a politikai ügyek. Elvárja a megye közönsége, hogy Kolozsi tisztázza magát, — mint az becsületes emberhez illik — a vádak alól. * Egy laptársunk irja a következőket: Bécsből jelentik: A Magyarország ellen áskálódó „emigránsok" Fekete könyv cimen förtelmes rágalmakkal teli munkát adtak ki, amelyben az állítólagos kecskeméti borzalmakat irják meg. A hazugságokat tartalmazó munkához Gábor Andor irt előszót, amelyben azt az indítványt teszi, hogy a magyar fajt a Kárpátok medencéjéből vissza kellene telepíteni Ázsiába, ahonnan származott. Majd rezignáltán jegyzi meg, hogy ez ma már lehetetlen, mert a Volgamentén élő vad népek is sokkal magasabb színvonalon állanak. A könyv megjelenése kinos feltűnést keltett még a nem túlságosan jóindulatú osztrákok körében is. Ezzel a könyvvel Gáborék immár a becstelenség és alávalóság Csimborasszójának legtetejére vergődtek. Szóval a zsidók egy része a magyarságot Ázsiába telepítené vissza és keresne egy uj Mózest, aki aztán a második Kánaánt szerezné Békéscsaba, 1920. junius 22. meg neki. Csakhogy ez a Kánaán — véletlenségből — még most nem kiadó. * Sokszor tapasztaltuk, hogy a Nemzeti Hadsereg tisztikarában helyet, sőt vezető helyet foglalnak el oly tisztek, akik egyáltalában nem beszélnek magyarul. Bizony visszatetsző volt ez mindig, mikor arról szemlélődünk, hogy a hadsereg „nemzeti", tehát magyar és ebben a magyar fegyveres erőben idegen elemek helyezkednek el. Nagy megkönnyebbülésre olvassuk a Rendeleti Közlönyben, hogy azokat a tiszteket, kik nem beszélnek magyarul, elbocsájtják a Nemzeti Hadsereg kötelékéből. Ézek a tisztek 1920. december 31-ig kaptak határidőt a magyar nyelv elsajátítására. A hadügyminiszter ezzel nagyon jól intézkedett. A magyar nyelv ugyanis idegenek számára a legnehezebben elsajátítható nyelvek egyike és lehetetlen, hogy bárki is hat hónap alatt magyarul megtanulhasson. A kilépésre ezek az urak tehát kényszerítve vannak, ami annál is inkább helyes, mert hiába beszél valaki — különösen idegen — magyarul. iBSBBBlfiBllEBaiaaHllieiilaBiiiiiiaiiB Az sej isskéshiwaíaii főnökhöz. Ma életünknek legaggasztóbb problémái közé tartozik a lakásügy. Országszerte lakásínség van. A menekültek napról-napra ezer-számra gyűlnek a megmaradt kicsiny Magyarországra, melyen az anyaghiány következtében jóformán lehetetlen minden uj építkezés. Természetes, hopy az elkeseredés késhegyig menő ilyen körülmények között nem egyszer a lakásínség által sújtottak körében és a lakáskeresők nem mindég simán úsznak be egy-egy „elrekvirált" lakásba. A háztulajdonosok ódiuma, melyet a lakáshivatal iránt táplálnak kebelükben nem, kevésbbé könynyeri magyarázható, mint azoké a lakás nélkül valóké, akik kamrákban, odúkban, vaggonokban avagy épen sátrakba tengetik siralmas életüket és a kétségbeesés türelmetlenségével számlálják azokat a napokat, amelyeket hiábavaló várakozásban kénytelenek eltölteni. Lakáshivatal veze* tése tehát legkevésbbé alkalmas foglalkozás a közönség elismerésének megszerzésére. Nem is való olyan embernek, aki csak népszerűségre pályázik s mindenkor feltétlenül és megalkuvás nélkül követendő igiiz ut követésétől személyi okokból meghátrál. Ha valahova vas kezű ember kell, az kell elsősorban a lakásügyek élére, hogy ne pusztába kiáltó szó legyen és maradjon a vaggonlakók elhelyezése és hogy végre jöjjön el az a várva-várt galíciai vonat, aminek olyan hamar örvendtünk, s amiről olyan titokzatosan feledkezett meg a város. Végre tetteket várunk, nem hangzatos falragaszokat. Ne 4 hétig jelentkeztessenek 4—5 bevándorlót, hanem 24 órán belül pakolják vasútra a fél orthodox hitközséget 1 Utóvégre nevetséges, hogy munkás keresztény magyar emberek hajléktalanul és a megállapodás lehetősége nélkül lógjanak a levegőben a tulajdon hazájukban, mig ugyanott galíciai bevándorlók munka nélküli élősködésre, láncolásra, árdrágításra és a dolgozó tömegek szipolyozására találnak oltalmazó házfedelet! Ezzel üdvözöljük a lakáshivatal uj vezetőjét ! BBBBDaBBBBBBDBBBiiaaBBBBBBBBaaBBaBBaB Mit keresett F. . . .-né a Teriil&tvédök gyűlésén A területvédés legújabb módja, vagy Utazás egy vacsora körül. Békéscsaba, junius 28. A mi csendes városkánk csak nem tud kifogyni a szenzációkból. Annyi minden történik itt, hogy az egész országot el lehet látni hazafiatlan és elitélendő példákkal. Ebbe a kategóriába sorozható a következő eset, mely a Területvédő Ligának 27-én Békéscsabán megtartott naggyülésén történt meg.
