Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-19 / 65. szám

Békéscsaba, 1920. junius 19. Szombat /. évfolyam 65. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Akikkel n^m törődik senki. (F.) Sok fölösleges beszéd hangzik el manapság az országban. Mindenki beszél és mindenkihez beszélnek, csak éppen ott nem akad jóhiszemű, tiszta elvű próféta, ahol legnagyobb a szükség, ahol az ország életének kicsivé zsugorodott, de mégis erőben bő szive várja az uj szavak uj magyarázatát. Ezekhez nem szól senki, vagy ha igen, akkor félrebeszélő, hamis apostol, aki ínég szavait is drága pénzért árulja. Ez az erő, ez a pöröllyel agyonsújtott nagyhatalom: a kisemberek, félrevezetettek, munkások tömege. Ok azok, kikkel a legkevesebbet foglalkoznak, ők azok, kik önmaguktól észretértek akkor, mikor a többi osztályt ugy kellett felrázni rettenetes mákonyálmaiból. Ma ők a legelhagyatottabbak, mert nem jár közéjük senki véleményt kérni és tanítani, meghallgatni őket és megértetni magát velük. T\z országgyűlésen eddig egy szó sem hangzott el érdekeikről, a politikában helyet nem foglalnak, nert kinézik őket onnét. U munkásember tma az ország legárvább gyermeke. Pedig ez az egyetlen, de végzetes hiba mai letünkben. Fíhoi az egyes társadalmi osztályok külön-külön éltek, külön politikát csináltak, ott mindig megvetette átkozott csiráját a gyűlölet. Nézzünk végig Európa nagyhatalmainak belső családi életén, mindenütt igazolva találjuk azt, hogy mindenképpen egyformáknak kell lennünk elvileg, ha ugyan egyiknek több pénz is van a zsebében, mint a másiknak- Hz angol parlamentben nem förténik semmi a szegények képviselőinek megkérdezése nélküi. n francia kormányban ott találjuk a nincstelenek embereit, imerikában a gyári munkás is lehet első onber.. ' Nálunk ez még mindig nincs meg. És :ért vergődik az ország ebben a szörnyű . -lyzetben. bertömeget magához ölelve elhatározná azok érdekeinek képviseletét. Gvégre a munkásság most szabadult ki ci megbolonditó vörös eszmék őrületéből, most kellene elárasztani őket apostolokkal, de olyanokkal, kik tényleg apostolok és nem rebakért tanítanak. munkásságnak nincs alkalma a mi eszméinket a maguk szépségében megismerni, tehát nem is közelednek hozzánk- H szörnyű valóság még nincs elfeledve nemrég a vörös őrület papjai tökéletesen átdolgozták e szegények szivét maszlagaikkal. Ezt tanuljuk el tőlükMás jót ugy sem nyújtottak azok, Ezzel a hihetetlen ügyességgel tartsa kötelességének a kormány — hozzáférni minden egyes munkásember szivéhez és belé önteni az igazi eszméket. Mert amíg ez meg nem történt, RGÜSeRBBESaeeBBKBESaiBI E*r@J£&*é miIIiák. A Jetiinek ügy utóhangjai. — A szélhámos nem ment át a Tiszán? — Még százhetven millió korona elveszett. Budapest, junins 18. R Jellinek-féle valuta szélhámosság oly port vert fel, hogy egész Budapest pénzvilága megzavarodott. Vagy 1500 család keverödött bele az ügybe és a megkárosítottak közt a legelőkelőbbektől a legszegényebbig képviselve vannak. Jetiinek visszavonhatatlanul eltűnt. R szegedi rendőrség megállapította, hogy Jelűnek a Tisza partján veszett el, a pénz pedig, melyet magával vitt, valahol el van rejtve. R budapesti rendőrség is lázasan kutat ama 300 millió korona után, melynek Budapesten van a rejtekhelye. Egy szegedi ember ma reggel azt vette észre, hogy az uj-szegedi pusztán a szerbek két hullát dobtak a Tiszába. Nem lehetetlen, hogy az egyik Jellinek holtteste volt. R nyomozás a legnagyobb apparátussal folyik. Megszűnik ajr összeköttetés a külfölddel. a zsidó arany oly szorosan láncolja le a munkások egynémelyikét; innen van az, hogy a szegényebb osztályok áliandó gyűlölködéssel vannak uralkodó embertársaik iránt. Van hetvenhétféle pártunk, de azok bármelyike kerüljön is uralomra, elfeledkeznek a munkásságról. Nincs ember, aki ezt a magában élő, önmagát kultiváló ernAz osztrák kommunista vasutasok mozgalma. Wien, junius 18. A nemzetközi bojkott Magyarország ellen tényleg megkezdődött. Az osztrák vasutas szakszervezetek gyűléseket tartottak és már el is ment az utasítás mindenhova, hogy a Magyarországnak szánt árukat vivő teherkocsikat ugy a magyar, mint a cseh, jogoszláv és német határokon állítsák meg és foglalják le. A posta, távíró és távbeszélőforgalom is megszűnt. A személyszállítás és expressvonatok még funkcionálnak, de ennek beszüntetése is csak napok kérdése. R genfi és zürichi lapok részletesen foglalkoznak ezzel a világraszóló merénylettel és kifejtik, hogy Magyarország a jövőben tudja majd a módját a megtorlásnak. Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér addig itt rend nem lesz. Ne bottal keressük a rnegtévelyedettet, hanem szépszóval, ne üssük őket szóval és fegyverrel, de öleljük magunkhoz, tegyük barátunkká és kényszentsük ki szivünkből a vallomást: lestvér, magyar vagy te is, én is. Ezen a kerek világon mindenki utál, gyűlöl bennünket, fogjunk tehát össze, szűnjön meg a veszekedés és közösen álljuk a sarat ott, ahol arra szükség van. Higyjék el, urak, akkor jó világ lesz itt. Ezzel ugy a külföld kívánságát, mint a magunk lelkiismeretben kötelességét teljesítettük. ft munkás akkor belelát a politikába, melynek azonban tisztának és átlátszónak kell lennie, nem pedig misztikusnak és megérthetetlennek. Nem kell akkor nemzetköziség, meg efajta bolondságok, csak tiszta, szelíd és keresztényi nemzeti alapon nyugvó, végtelenül ideális demokrácia. IISBI9ICBIBBIHIBIIIBI1SI1BIRISIBBHIBB iíaiodát wagy botot ? Schlachta Margit kalodával akarja büntetni a női árdrágítókat. Budapest, junius 18. A mai nemzetgyűlés ülése rendkívül érdekes mozzanatokban bővelkedett. Rakovszky megnyitóját Széchenyi Miklós gróf beszéde követte, aki a Rubinek-Lingauer ügyben referált. Bejelentette, hogy az eljárást, illetve vizsgálatot a nyugatmagyarországi marhacsempészés ügyében eddig képtelenek voltak lefolytatni Utána Drozdy Győző igyekszik tisztázni magát a pápai eset miatti vádak alól, majd Bárczy István személyes ügyben beszélt. A napirend következvén, a Ház az árdrágítók büntetéséről szóló javaslatot tárgyalta. Rubinek Gyula abbeli aggodalmát fejezi ki, hogy a botbüntetés alól a nagy bűnösök megint csak ki fognak csúszni és a kicsik bűnhődnek ezek bűneiért is. Schlachta Margit követeli a botbüntetés életbeléptetését. Az árdrágítók közt azonban nők is vannak, kiket ki akarnak vonni a botbüntetés alól. Javasolja, hogy a nőnemű árdrágítókat kalodával büntessék, még pedig nyilvánosan. Kritizálja az árdrágító-bizottság összetételét. Szerinte az igazgatóságba nőt is be kellett volna választani. Simányi- Se ma dia m távozik a kormányból. Budapest, jun. 18. R 8 órai Újság jelenti: Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök jövő hét hétfőjén befogja nyújtani lemondását. Állítólag a saját pártjából kapott bizalmas jellegű felszólítást a lemondásra. Vele együtt természetesen az egész kormány távozik.