Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-11 / 58. szám

2 szemben közös erővel fog védekezni. A ker. n. egyes, párt és a kisgazdapárt fegyverbarátságra lépett, hogy a nemzet és a hadsereg nevét, tekintélyét és érdekeit minden támadóval szemben közösen védjék meg. E két párt rendet akar és rendet fog teremteni! Nem lesz devalváció. Budapest, junius 10. Az utóbbi időkben az egész országot elárasztották az ügynökök és spekulánsok egy küszöbön lévő devalváció koholt hírével. Azt is beszélték, hogy a bankjegyek becserélése 8—10 százalék ujabb levonással fog megtörténni a napokan. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter erre vonatkozólag kijelentette, hogy devalvációról szó sem volt soha. Rz Osztrák-Magyar Bank lebélyegzett bankjegyeit tényleg bofogják cserélni magyar államjegyekre, de minden levonás nélkül. R becserélés ideje még nincs megállapítva, annyi azonban bizonyos, hogy a nyár vége előtt nem fog napirendre kerülrii a dolog. A magyar-olasz bank szegedi fiókja. Budapest, junius 10. Legközelebb megkezdi működését Szegeden a Magyar-Olasz bank ott felállított fiókja. Az uj fiók nagy tőkével fog dolgozni és érdekkörébe bevonja a Duna-Tisza közének valamennyi pénzintézetét. Népgyűlések a békési kerületben. Szakáts Andor diadalútja Békésen és Mezőberényben. Impozáns ez a tüntető szeretet, amellyel a a békési kerület választói Szakács Andor államtitkár kibontott háromszínű szeplőtlen zászlója alá csoportosultak. A keresztény nemzeti sajtó szellemi vezérében nem csak a kiváló országos nevű politikust találták meg a választók, hanem a népérdekek hatalmas és bátor szavú harcosát is és ez az oka annak, hogy a választókerület polgársága úgyszólván egyértelmüíeg pártkülönbség nélkül lelkes szeretettel tömörült Szakács Andor államtitkár mellé, akinek ennélfogva a diadalmas megválasztatása teljesen bizonyossá vált. A mai napon is két népgyűlés voít a békési kerületben. Délelőtt 10 órakor a békési főtéren a választók ezrei előtt tartott beszédet Szakács Andor és szinte rajongással ünuepelték, amikor fogadalmat tett, hogy a szenvedő népet soha elhagyni nem fogja és legfőbb élethivatásának a népért való küzdelmet tekinti. A városi bérház nagy termében 700 rokkant előtt fejtette ki a programmját Szakács államtitkár és kijelentette, hogy a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügye a legsürgősebb megoldását követeli. A kormány köteles megfelelő módon gondoskodni a háború szerencsétlenjeiről. Hatalmas erővel foglaltak állást Szakács Andor mellett az iparosok is, különösen amikor megtudták, hogy Szakács mint szerkesztő két évtizeden át a legerősebb harcosa volt az iparosérdekeknek és éppen ezért őt az országos ipari szervezetek is saját jelöltüknek tekintik. Mezőberényben a főtéren e hó 11-én két gyűlést is tart Szakáts államtitkár pártja és pedig délelőtt 11 órakor és délután 4 órakor. A mezőberényi választók túlnyomó többsége éppenugy, mint a békési választók tüntető szeretettel egyedül Szakács államtitkárban látja azt a férfiút, aki a kerületet nagy és ragyogó képességeinél fogva a legméltóbban tudja képviselni a parlamentban. Szemle. (F.) Krízisben vagyunk. A nemzetgyűlés tegnapi ülése megérlelte a komoly válságot. Huszonnégy órai időt adtak a kormánynak arra, hogy rendet teremtsen. Tegnap Horthy kormányzó kétszer is összehivatta a minisztereket és egyedül Soós tábornokkal órák hosszat tárgyalt. A kisgazdapárt elhatározta, hogy csak oly kormányt támogat, mely az anarchikus hangulatnak véget vet. Nem akad ember, aki nyiltan szint vallana. Ebből a keveredésből a helyes elvű és várt kormány megint csak nem robbanhat ki. Vagy a mérsékelt, vagy a heves elem győz, de egyik sem lesz áldásos, mert sem erre, sem arra nem érett meg még a helyzet. * * Balla eddig három kerületben lépett fel és mind a háromban csúfosan megbukott. Egyik kerület sem volt dunántuli, ott meg sem próbált fellépni. Csodálatosképen három kerületből egyetlen egynek választói sem ismerték volna fel benne a nagy államférfiúi képességeket, egyetlen egynek kisemberei sem az ő emberüket? Vájjon miért is bukik hát meg mindenhol, ahol fellép ? Alighanem azért, mert még idejében megismerték. Talán mégsem olyan alaptalanok azok a bizonyos vádak, melyek a Bartha miniszter könyvében láttak napvilágot? Reméljük, hogy a csabai választók sem lesznek nagyobb balekok, mint a többi kerület választói és nem ugranak be a hangzatos Ígéreteknek. Aki három kerületnek nem volt jó, az csak nem fog éppen a csabaiaknak tetszeni? Ha mégsem igy lenne, nagy szegénységi bizonyítványt állítanának ki magukról a csabai választók 1 BSEIBBBBIIfllllRIIIIIIIBUDIIIIIIllllHI A Move. kerti ünnepélye julius 4-én, vasárnap lesz. IBOHIIBBBIItiaillBllliailB atIBIBBIIBIEIIIIB Egyesült Keresztyén Nemzeti Liga megalakulása Csabán. A sokféle alakulás és szervezkedés mozgalmából magasan kiemelkedik az "Egyesült Keresztyén Nemzeti Liga akciója, melyet f. hó 9-én d. u. 6 órakor volt alkalma megismerni Békéscsaba egész társadalma képviselőinek a Közművelődés házában. Az egybehívott és szép számmal megjelent férfi és női közönségnek Koppányi Gyula mutatta be dr. Domokos Józsefet, aki a Liga megbízásából kereste fel Békéscsabát, hogy itt e fontos szervezetnek szabályát megállapítsa. Dr. Domokos több mint egy óráig tartó, mindvégig igen érdekes előadásban ismertette azt a munkát, amelyet a Liga maga elé tüzölt s részben már megvalósított. Kifejtette, hogy ez a szervezkedés távol van minden politikától s tisztán társadalmi uton óhajtja nemes feladatát betölteni. Célja: 1., szóval és írásban keresztyén magyar testvéreink felvilágosításával, mindennapi munkánkban, a gyakorlati életben, lankadatlan kitartással szolgálni és érvényre juttatni a keresztyén Magyarország nemzeti gondolatát. 2. Közreműködni a keresztyén sajtó megteremtésében, amelynek tehetsége szerint való támogatása a Liga valamennyi tagjának kötelessége. 3. Egymást testvéri szeretettek kölcsönösen segíteni az élet minden változatában a megengedett becsületes eszközökkel és a letesitendő intézmények utján. 4. Szükségleteinket keresztyén iparos és kereskedő testvéreinknél igyekezzünk beszerezni; általában bármiféle ügyes-bajos dolgainkban keresztyén testvéreinkhez forduljunk. Hangsúlyozta, hogy a Liga nem ismer osztálykülömbséget, mindenkit szeretettel lát tagjai sorában, aki szivében viseli a krisztusi ige igazságait és a nemzeti gondolat eszméjét. A Liga nagy súlyt helyez a ker. felekezeBékéscsaba

, 1920. junius 1. ycmmmmr tek békés együttműködésére s e tekintetben hatalmas agitációt fejt ki, nemcsak itthon, hanem a külföldön is. Ismertette azokat a külföldi keresztyén és nemzeti irányú egyesüléseket, pmelyekkel már érintkezésben, yan a Liga, Különösen nagy jelentőségűek a párisi, a bajor, az angol, a dán, az psztrák, a nagy német stb. keresztyén egyesületek működése, melyek mind Sójukul tűzték ki a keresztyén és nemzeti irány szolgálását. Ezekkel nagyon élénk összeköttetésben áll a Liga, nem kis érdemeket szerezve a külföld helyes tájékoztatásával. Pontosan ismertette azokat az eredményeket, amelyeket már eddig is elért a Liga s lelkesen hívta fel Csaba közönségét a nemes munkában való részvételre. w A nagy tetszéssel fogadott előadás után az egybegyűltek elhatározták a Liga békéscsabc* osztályának megalapítását, egyhangú lelkesedéssel választván meg az osztály elnökéül dr. Sailer Vilmost. Felhívjuk a nagyközönség figyelmét ez óriási jelentőségű akcióra, mely nemcsak itthon fog nemesíteni, nemzeti és keresztyén érdekeket szolgálni, hanem a külfölddel való összekötettése révén ott is nagy áldása lesz országunknak. Tagok a szervező-bizottság gyűjtő-ivein jelentkezzenek belépésre. Mezőgazdasági érdekképviselet Mindazok, akik a magyar föld miveléséből élnek munkások, kisgazdák és nagyobb birtokosok egyaránt ragaszkodnak ahhoz, hogy mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvény mielőbb megalkottassék. Ebben a tekintetben a sokszor megnyilatkozott a földmivelő nép közvéleménye és sok szövetkezeti kongresszus sok gazdagyülés foglalkozott ezzel a kérdéssel. Maga a földmivelésügyi miniszter ennek az ügynek buzgó munkása volt s nem csoda, ha most, mint az ország kormányának egyik felelős intézője, megakarja valósítani azt, amit oly hosszú időn át munkált és sürgetett. A gazdákra nézve azért fontos ez a dolog, 4 mert az érdekképviselet szervezése utján, mint gazdák és földmivesmunkások, szóianak hozzá a mezőgazdaságot érintő közügyekhez. Soha sem volt erre nagyobb szükség, mint most. Mert az általános szavazati jog mai rendszere mellett el lehet képzelni azt, hogy egy-egy községben olyar^ képviselő testületei, olyan vármegyei törvényhatósági választás történjék, ami nemzeti érdekeinknek, a köznyugalomnak és a társadalmi békének nem felel meg. De teljesen elképzelhetetlen az, hogg a magyarföld érdekeltjei ne olyan községi, járási, vagy vármegyei érdekképviseleti tagokat küldjenek ki, akiket érzésük, gondolkozásuk, erkölcsük, családjuk, akár kicsi, akár nagyobb vagyonuk ennek az országnak, törvényes rendjéhez és a magyar nemzeti szellemű haladáshoz csatol. A mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetbe, tehát az ország lakossága, nemcsak a gazdák egyik régi követelésének kielégítését ke*resi, hanem az ország belső rendjének és nyugodt haladásának egyik biztositékát is. A magyar gazdáknak gondja lesz arra, hogy felforgató törekvések ne érvényesüljenek, sem a falu, sem a járás, sem a vármegye, határozataiban és intézkedéseiben, legalább magyar mezőgazdaságra vonatkozó közügyekben. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar gazda minden lében kanál akar lenni. A mezőgazdaság érdekképviselete csak olyan dolgokkal foglalkozik, amik a gazdákat mint gazdákat érdeklik. Mivel azonban hazánk uj életre és erőre kapása kilenctizedrészben azon fordul meg, hogy mennél több országos és helyi intézkedést tegyünk mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében, ilyen dolog lesz bőven. És ez egyutvSl sürgős nemzeti szükséggé avatja a mezőgazdasági érdekképviselet törvényhozási szabályozását. Tőlünk most erőszakkal elszakított magyar és más ajkú véreink ebben is csak azt fogják látni, hogy Magyarország kormányos törvényhozása komolyan dolgozik a nép jólétén, anyagi és művelődési haladásán. És ez épen olyan gyorsítója lesz Szent István birodalma helyreállításának, mint amennyire késleltetné a zavar a széthúzás és az ország munkálkodásra hivatott szerveinek tétlensége.