Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-14 / 112. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 13. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Világosság az orosz kérdésben Irta: Farkas István A Körösvidék az ország összes lapjai közül elsőnek fedte fel a keleti titkot és első volt, mely megmondta, hogy a Kelet uj csodája nem vörös rém, hanem egy xerxesi felvonulás a Nyugat ellen. Azóta a magyar külpolitikai életben ez az eszme uralkodik és a nép, mely már előre rémeket látott, megnyugodott az orosz kérdésnek ilyetén beállításában. Ma abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a kérdésre vonatkozólag olyan magasrangu egyénekkel tárgyalhattam, kiknek személye, legutóbbi külföldi szereplése föltétlenül biztos garancia és igazolás arra, amit a Körösvidék hasábjain már régebben megállapítottam. A lengyelek a központi hatalmak által kiküzdött és az entente altal nagylelkűen odaadományozott újjászületés után fényes egyenruháju, délceg és vitéz hadsereget állítottak fel, melylyel könnyen foglaltak el az oroszoktól háromszor akkora területet, mint a mekkora maga Orosz-Lengyelország volt. Azt hitte akkor egész Európa, hogy a bolsevizmus és a vesztett háború végleg legyőzte az oroszokat. Azonban történnek napjainkban is csodák. Azt látjuk, hogy az évekig tartó vörös uralomtól pusztuló, teljesen elzárt, az Európában és Ázsiában egyaránt diadalmaskodó ántánttól halálra keresett és kínzott Oroszország hatalmas, jól felszerelt, fegyelmezett és kitűnően vezetett hadsereget küld harcba, mely északon már a német határon áll, délen oláhországig szorította vissza az ellenséget, átlag 150 kilométerrel tolta előre magát és elkülönítve a lengyel ellentállást, Varsó alá érkezett. Bresztlitovszk, Bródy elesett és maholnap Lemberg is erre a sorsra jut. Itt emberfeletti munkának kellett végbemennie és hogy az orosz hadsereg ezt a sikert elérje, tömeges német szellemi segítségnek keltett közreműködnie. A hadmüveletek szakszerű külső és belső vezetése oly elsőrangú stratégákra és diplomatákra enged következtetni, mint amilyenék a háborúkban mindenkor és mindenütt egyedül a németek voltak. A helyes külpolitika szenzációja a japánokkal való együttműködés és az ukránok sakkbantartása. Azzal, hogy . az oroszok a német határt Danzignál elérték, megteremtették a közvetlen árukicserélhetőségi viszonyt. Délen Besszarábia és Bukovina határán állanak az oroszok, de nem lépik át a határt addig, mig a lengyelekkei nem végeztek. Ezt a hadmüveleii sikert ugyancsak a németek javára lehet elkönyvelni. Legfontosabb harcvonalnak a lengyel határt választották és erejüket itt is szerencsésen tagozva, a főerőt a Polesje—Pripja-mocsarak—varsói szakaszára vetették. És ez a tagozódás mindenképp a német határ mielőbbi elérését célozta. A kisebb erővel a mellékesnek látszó lembergi vonalat támadták. Mindkét szakaszon sikeresek voltak a harcok. A régi orosz területek újból Oroszországéi lettek és a lengyeleknek békét kellett kérniök. Hogy ez az orosz hadsereg bolseviki-e vagy nacionalista,' erről pozitívumokat csak most tudtunk meg. Az óriási orosz néptömeg mindenesetre csak nemzeti eszmékkel mozgathatóegységesen. Kétségtelen azonban, hogy a nemzeti jelszavakkal (területi integritás védelme stb.) mozgósított tömegekben egyes vezetők, csapatok, esetleg nagyobb kötelékek a bolsevizmus fanatikusai, de ezek oly elenyésző számban vannak jelen, hogy számításba egyáltalában nem vehetők. Végtelenül fontos azonban, hogy a hadsereg tele van németekkel, különösen a vezetést a németek teljesen kisajátították maguknak, tény pedig az, hogy a tömegekben bámulatosan fejlődött ki az állam iránt érzett hűség, hazaszeretet, önfeláldozás és tervszerű működés érzete. Az irányvonal nagyjában ez: a németek Oroszországban befolyást akarnak szerezni és ezáltal uralni fogják az orosz kereskedelmi piacot.. Meg fogják törni az oroszok kárára talán érdemtelenül nagyranőtt Lengyelországot, melynek az oroszok ántánt parancsra, akár mi Erdélyt, fogcsikorgatva engedtek át értékes és óriási területeket, melyekkel népességüknek javát és bányáiknak óriási százalékát vesztették el. Most pedig térjünk át a minket magyarokat érdeklő pontokra. Mihelyt az oroszok a lengyelekkel végeztek, oláhországra kerül a sor. A móc istenitélet a jövő hónap derekáig okvetlenül lesújt és ott elsősorban Besszarábiának az ukrán szovjetköztársaság részére való visszaszerzése lesz a főcél. Az oláh hadsereg (?) az oroszokat még kevésbé tudja feltartóztatni, különösen ha egyidőben nyugat felől is védenie kell magát, mert az oláh nemzeti lelkesedés ma már nulla. Wrangel tábornok krimi offenzívája sikerének titka az, hogy az oroszoknak a déli harctér egyelőre teljesen mellékes és ott az ántánt beavatkozás is teljesen szétfoszlik az óriási területéken. Hogy pedig nagyoláhia a bekövetkezendő támadás súlya alatt összeroppanik-e, nem tudhatjuk, de erősen sejtjük. Ha oláhország előre lemondana Besszarábiáról, esetleg megerősíthetné magát Magyarország felé és még egy ideig talán védeni tudná Erdélyt. Külpolitikánkn ak oláhországgal, Csehországgal szemben már most kellene erős nyomással területi engedményeket kicsikarni és Bulgáriával a közös ellenség (oláhország) ellen érdekközösségre lépnie. Végkövetkeztetés tehát, hogy az orosz hadsereg sikere, — egyelőre mindegy: bolseviki-e az a hadsereg vagy nem — reánk nézve végtelenül hasznos és az entente béketákohnányát ugyancsak ropogtatja. Bátran elmondhatjuk, hogy az egész offenzíva a franciáknak és angoloknak szól és ezzel magyarázható ennek a két országnak hatalmas és titkos katonai készülődése. íme: igy harcol a német a tőle ellopott területekért. Tanulhatunk tőlük és akkor látjuk majd, hogy mi is az az igazi hazaszeretet. Mert ma még Magyarországon ezt nagyon kevés ember tudja. Tanuljunk, lássunk és okuljunk: ez a mai kor irányelve. A iengyeiek&t sorsukra bízták Az ántánt nem segíti őket. — Francia-angol mozgósítás ? — Lloyd George beszéde. Lloyd George, napok óta bejelentett beszédét tegnap mondta el az angol alsóházban. A beszéd tárgya a lengyel kérdés volt. A széleslátókörü politikus kijelentette, hog., Lengyelországot sorsára kell biz ni és az oroszok ellen gazdasági blokádot kell elrendelni. A szövetségesek nincsenek abban a helyzetben, hogy jelenleg csapatokat nélkülözhetnének. Az antant Lengyelországot nem segítheti emberi erővel azért sem, mert Németország útját állja minden ilyen mozgalomnak. Asquit ellenezte Lloyd George javaslatát és hangoztatva azt, hogy Lengyelország függetlenségére a világ béke érdekében szükség van, követelte, hogy a szövetségesek azonnal indítsanak csapatokat a lengyel frontra. A furcsa helyzetet megvilágítja a Grázer Tagespost egyik legutóbbi száma, mely megirja, hogy a francia-angol mozgósítás küszöbön áll és a katonai mozgolódás Németországban is észlelhető. Ez lehet a tényleges oka annak, hogy a szövetségesek nem akarják Lengyelországba küldendő haderejüket esetleg elszakítani a főerőktől. Híradások az őrtoronyból. Békéscsaba, 1920. VIII. 13. Kiutasítottak között. Az a gyönyörűséges népfaj, amelynek palántái mint entente-missióbeli tagok háborítatlanul járnak-kelnek, flörtölnek, zsuroznak ma is kizsarolt hazánkban anélkül, hogy akadna elvétve legény, aki egy kis tisztességet oltana bele ezekbe a gaz, ronda oláh fattyakba, — a tegnap megint 59. családot tett hajléktalanná. kergetett világgá. Közöttük töltöttem ezeknek a nyomorultaknak egy pár órát s a szomorú beszélgetés során azt az inpressiót szereztem, hogy az erdélyi rémuralom nap-nap után elviselhetetlenebbé teszi a magyarságnak ottani helyzetét. Ujabban felhagyott ugyan a keleti bocskoros francia a botozgatással, de az a megszámlálhatatlan sok piszkosság, alávalóság, amelyben testvéreinket részesiti, immár oda vitte az elkeseredett sziveket, hogy azok készek leszámolni hóhérjaikkal és pedig a közel jövőben még akkor is, .ha ennek a leszámolásnak borzalmas következményei lennének. Egy bányamérnök például előadta, hogy a petrozsényi munkásokat heteken át nem fizették, s amikor azök korgó gyomorral nem akartak a föld mélyén a salaknak szenet termelni, beterelték, miként gulyás szokta a csordát, egy hatalmas patakba s arra kényszeritették a szegény jajembereket, hogy két órán keresztül éltessék »Romania mare-«t. Egy másik előkelő ur remegve beszélte el, hogy három hónap alatt 36 la-, kásból kergették ki, alig hogy uj kiutalt helyét elfoglalta, berendezte, délután már megjelentek a pribékek és újra lerequirálták a nagylelkűen odaadományozott istálló féle asilumot. Misem természetesebb, ilyen körülmények között az Erdélyben való megmaradása a magyaroknak lehetetlen. Ezért van eltelve mind... mind a leghatártalanabb gyűlölettel, bosszút szomjaz valamennyi és amikor csak kelet felé fordítja a tekintetét, szint változtat az arca s ökölbe szorul a két keze. Ott... arra felé neki még tartozása maradt vissza. Ahogy én ismerem a testvéremet, esküszöm, hogy meg is fogja fizetni a vér-adósságot. Meg kell hogy fizesse és vissza kell hódilsa hazáját, mert itten nincsen maradása. A -utca egyik háztulajdonosa például menekült lakóját épen ugy kinoz7a, mint odaát az oláh. Ez ellen tiltakozunk. Mert ehez a földhöz, az itt termett búzához s a Magyarország szivében felépített házakhoz nekünk is jussunk van. A székelyek vére patakszámra ömlött addig, mig a utcai hős őrizte a millióit. Nem a