Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-03 / 102. szám

Békéscsaba, 1920. augusztus 3. * Körösvidék • 3 Hiába éheztek, nélkülöztek miatta, ném állíthattak márványemléket dicső bajtársuknak. Gyóni Géza sírját máig is egyszerű fakereszt jelzi, épen olyan egyszerű fakereszt, mint az a másik, amelyik ott közvetlenül az övé mellett drága Misi öccsének sirját mutatja. Abba azonban sohasem tudtak belenyugodni a krasznojarszki foglyok, hogy a Gyóni Áchim fiuk szive ott porladjon el a szibériai földben. Mind azzal a fogadalommal jöttek haza, hogy elhozzák majd egyszer a testvérek hamvait ide a Nagyalföldre, ahova lelkük tartozott. Nagy Kálmán, egy lelkes magyar kálvinista pap nem is akar addig hazajönni, mig nem hozhatja magával e drága tetemeket. Nem tudhatni, beválthatja-e vágyát, de egy bizonyos : a Gyóni Géza lelke már itthon van. Hazahozták azok a megszabadult rabok, akik még az ő életében magukba szivták hatalmas, magyar lelkének egy-egy parányát. HÍREK Uj előfizetés •Augusztus hó 1-ével lapunkra, a „Körösvidék"-re uj .előfizetést nyitunk. Felhívjuk olvasóink táborából azokat, kik még nem fizettek elő, vagy előfizetésük lejárt, előfizetni szíveskedjenek. Előfizetési dijak: Félévre 130 K Negyed évre 70 „ Egy hóra 25 „ Lapunkat előfizetőink már a kora reggeli órákban házhoz hordva kapják. — Polgári fiúiskola Gyulán. A gyulai általános ipartestület egyik közgyűlése megtárgyalta a városban már többször felmerült kérdést, egy polgári fiúiskola felállítását s elhatározta, hogy azt már az ősszel megnyitja. És pedig egyelőre az I. osztályt, mint rendes, a II., III. és IV. osztályt mint magántanfolyamokat. Azután folytatólag és fokozatosan az ?gész szervezetnek megszerzi a nyilvánossági jogot. A tandijat 100 K-ban irányozták elő, ami egyáltalában nem mondható túlságosnak, mivel az idegenben való ellátás eddig havi 4—500 K-ba került a szülőknek, kik gyermekeiket eddig Csabára és Sarkadra voltak kénytelenek átküldeni. Gyulán lelkesedéssel karolták fel az ipartestület szándékát. — Oktatók egyesülete. A Gyulai Tanitók Egyesülete f. hó 25-én tartott közgyűlésén alapszabályait némileg módosítva, 100 taggal bövülten Gyulai Oktatók Egyesületévé alakult, melynek célja: a nemzeti kulturát, a vallásos nevelést egyesült erővel szolgálni, végül saját tagjait anyagi helyzetében megelégedetté tenni. Elnökké Mérey Gyula főgimn. tanár, alelnökké Kovalszky József polg. 1. isk. igazgató s Mazurek Ferenc áll. el. isk. tanitó, titkárrá Károlyi Gábor gírnn. tanár, jegyzővé : Fóris Géza, pénztárossá Endrész I. el. iskolai tanitók választattak meg. — Eljegyzés. Varga K. Mihály eljegyezte Farkas Rózsikát Szegvárról. — (Minden külön értesítés helyett.) Matusek Endre eljegyezte Martincsek Terikét. — Rokkantak, özvegyek, árvák! Békéscsaba r. t. város polgármestere felhívja a világháborúban rokkanttá vált katonák közül mindazokat: 1. Akik katonai ellátásuk céljából felülvizsgáltatásukat óhajtják, de még eddig felülvizsgálaton nem voltak; 2. Akik ideiglenes ellátásban részesültek, de ennek határideje már lejárt, hogy ügyük elintézése céljából a városi nyilvántartó tiszt irodájában (Városháza, I. emelet 13. ajtó) haladéktalanul jelentkezzenek. Ezen felhivás nem vonatkozik azokra: a) akik már állandó nyugdijat vagy sebesülési pótdijat élveznek; b) kiket a nemzeti hadsereg bevonulása óta már felülvizsgáltak ; c) kik felülvizsgáltatásuk céljából behivójegyet kaptak ; és végül d) akik felülvizsgáltatásukat nem óhajtják. Felhívja továbbá a hadiözvegyeket és hadiárvák gyámjait, hogy összeírás céljából említett helyiségben saját érdekükben — ha az még meg nem történt volna, — haladéktalanul jelentkezzenek. — Hölgyzászlóalj. A gyulai hadifogolynapra megalakult a hölgyzászlóalj is. Száz leány állott sorba a társadalom minden rétegéből és hetenként többször volt már gyakorlat. Különben az ünnepség iránt, mely aug 7. és 8-án zajlik le, óriási érdeklődés mutatkozik. — A MOVE tagok dohányjárandóságukat f. hó 3. és 4-én d. u. 3—5 között átvehetik. Elnökség. — Erdélyért. Minden ember egy rabtestvére további szenvedését váltja meg, minden igaz polgártársunk egy hatalmas részt szerez vissza a gazul másnak ítélt hazai föld testéből, aki az „Erdélyi Magyar-Székely Szövetség" kibontott zaszjója alá sorakozik. Tagok felv'ételét kitűnő munkatársunk Gyarmatit B. János kirendelt vezető kórh. gondnok eszközli, mint a csoport ügyvezető igazgatója s a propaganda osztály elnöke. Belépési szándék Írásban is bejelenthető. Rendes tag dija: evi 60, pártoló tag dija; évi 12 korona. — Népünnepély a ligetben. A Magyarországi Munkások nyugdijés rokkant egyletének csabai fiókja vasárnap déluián a ligetben nagyszabású ünnepélyt rendezett. A sok sátor és egyéb látnivaló, a rengeteg nép minden osztályát ellátta szórakozással. Este táncmulatság volt, meliten a fiatalság Szalay Bertuskát egyhangúlag bálkirálynőnek jelölte. A három legszorgalmasabb leányt ajándékban részesítették. — A népünnepély szép öszszeggel szaporítja a munkások egyletét. — Kanizsa kérelme. Az 192oévi termésű buza, rozs stb. forgalmának szabályozásáról szóló 47871920. sz. miniszteri rendelet (20-ik pontja értelmében) csakis a törvényhatósági joggal felruházott városoknak adja meg azt a jogot, hogy az ellátatlanjaik részére szükséges gabonamennyiséget összevásárolhassák. Nagykanizsa rendezett tanácsú város most feliratban fordult a közélelmezési miniszterhez, melyben arra kéri, hogy adja meg a közvetlen gabonavásárlás jogát a rendezett tanácsú városoknak is. A kérelmet azzal indokolja Kanizsa, hogy a tapasztalások szerint a városok csak akkor tudják nagyszámú ellátatlanjaik lisztszükségletét biztosítani, ha előre bevásárolják s a helyszínen raktározzák. Amint értesülünk, Kanizsa több más r.-t. várost is felszólított már kérelméhez való csatlakozásra. — Adomány. A József Királyi Herceg Szanatórium békéscsabai Fiókjának a Hangya békéscsabai fiókja Jankó Károly igazgató-tanitó révén 104 K-t adományozott. — Gyapjú beszolgáltatás. A m. kir minisztériumnak 3422—920. M. E. számú rendeletére való hivatkozással ismételten és utoljára folhivatnak a gazdák és egyéb termelők, kereskedők, hogy ha eddig meglévő gyapjú készleteiket nem jelentették be, haladéktalanul jelentsék be Mázor Pál Garai-u. 7. sz. alatti lakásán, mert különben akik ezt megtenni elmulasztják, avagy a gyapjúval üzérkednek, azoktól az összes gyapjút elfogják kobozni s ezenfelül még szigorúan meg is büntetődnek. — A sógor. Hiába minden erőszakos szakitási törekvés, az osztrákok csak tartják a sógorságot és ezen az alapon táplált rokoni érzelmeiknél fogva űzik apró gyalázatosságaikat változatlan serénységgel, többi ellenségeink nagy lelki megnyugvására. Most például azért ünneplik kárörömmel a jugoszláv lapok az osztrákokat, mert rövid napokkal ezelőtt lefoglaltak egy hatalmas szállítmányt, melyet az angolok küldtek a Dunán Magyarország számára. Az államilag kifosztott angol lobogós dunai hajók 40 ezer öltöny férfiruhát hoztak volna nekünk. — Nyilvános nyugtázás. A József Kir. Herceg Szanatórium javára Gábor Lajosné urnő és Turi Ilonka k. a. 319 K, Arató Matild k. a. 208 K, Záborszky Róza k. a. 266 K, Szabó Ilonka k. a. 187 K, Ambrus Mariska és Ilonka k. a. 201 K, öszszesen 1181 K-t gyűjtöttek Szeghalom nagyközség közönségétől. A gyűjtőknek a szíves fáradozásért valamint az adakozóknak a hazafias cselekedetükért az elöljáróság nevében ezúton mond köszönetet Fogolyán Kristóf jegyző. — A rablott kocsik. Az oláhok kiszámíthatatlanul nagy kárt tettek a MÁV. értékeiben. Legjobban az elrabblott vaggonok hiánya érzik meg a még különben is mindenképpen korlátozott forgalmon. A közélelmezési minisztériumban nagyon fontos értekezlet volt az elrablott vasúti kocsik ügyében, melyen ugy határoztak, hogy az antánthoz fordulnak az oláhok által elrablott vasutikocsik visszaszerzéseért. Divatos férfi glrartll kalapok érkeztek finom kivitelben és nagy választékban Széli L kalaposhoz, (Ili. Baross-utca 14.) JüBiiiliDIIHdBIBBIIHIiSHIBIIBIIVafil Izrael. Egy nép, amelynek nincs helye a világon. II. Zsidók a társadalomban. A történelem meg nem hamisítható nyomdokain haladva annak lezárásával be is fejezhetünk mindent, ami jót és szépet a zsidókról mondhatunk. Amire a mai zsidó nép méltán hivatkozhatik, de amit minden alkalommal fel is használ: a nagy Mult és semmi egyéb. Mikor a zsidók értelmi tehetségére térünk át, meg kel! állapitanunk, hogy a zsidóság aránylag magas kulturája nem nevezhető igazi kulturalizálódásnak. Az elvtelenség, a kizárólagos sikerimádat jellemzi a diaszpóra 2000 éve alatti művelődést, mely végeredményben a művészetek szempontjából tekintve úgyszólván meddő maradt. Alexander Bernát, zsidó egyetemi tanár büszke önérzettel irja: A szellem terjesztői vagyunk kezdettől fogva, a körünkben voltak a legnagyobb tanitói zsenik. Az eszmék hordozója és terjesztője minden időben a zsidóság volt és lesz ..." El kell ismernünk, hogy a zsidó ész éle és különösen munkabírása rendkívül számottevő tényező. Tapasztalati igazság, hogy a zsidók a középiskolákban átlag jobb tanulók, a felsőbb iskolákban abszolút fölényben voltak. Ez azonban korántsem azt mutatja, hogy a zsidó a kereszténynél intelligensebb és ebből még kevésbé következik, hogy a zsidó zsenialitás nélkülözése a kulturában pótolhatatlan veszteséget jelent, mert a zsidó szellem élét eltompítja az elvtelenség és a zsidó kultura hasznavehetöségét eltompítja az idealizmus teljes hiánya. Az élet ugyanis nemcsak üzérkedésből áll. A kultura felülemelkedik a hideg számításon és a mély elméletnél áll meg, illetve abban a bölcsőben fejlődik igazán. Az igazi tudomány mindig martir-lelkeket követel és azért nem találunk az igazi nagy emberek, nagy tudósok és felfedezők közt egyetlen zsidót sem. A szellemi nagyság ugyanis idealizmus, önzetlenség nélkül el sem képzelhető. Meghajtom fejem, ha a zsidók csak egyetlen oly államférfiúi mutatnak fel mint amilyenek Bismark, Deák, Andrássy vagy Apponyi. A zsidók egész valóját a jelen, az üzlet, a pénzszerzés vágya, szóval a napról-napra való számítás foglalja le és nincs politikai jövőbe látása. Azért dűlt romba a teokrácián felépült zsidó államiság minden időkben. Van e a zsidóknak Newtonjuk, Franklinjuk, Ampére, Galvani, Voltájuk ? Egyszerűen nincs. Kétezer év óta egyetlen korszak — vagy iskola alkotó lángelméi sem tudnak felmutatni Európa tömve van zsidó orvosokkal, de még mindig nincs köztük egy Pasteur, ügyvédeik virtuózok a pragrafusok gyöngéjének kiaknázásában, nagyok a rabulisztikában és az ellenérveknek folytonos kérdések alakjában való meglepő kieszelésében, de hisz fenkölt szellemi jogászokat nem látunk köztük. Az irodalomban a zsidók renkivül ügyesek. A nyugatisták 92 százaléka zsidó és láttuk, mily eredményt értek el az idegen csenevész nyelvhasználat átültetésében. Gyülőietiel veszi ezeket a szörnyedvényeket minden igazi magyar. De az egy zsidó Heinét kivéve, hol van még egy, akit egy Shakespeare, Goethe, Petőfi, Arany, Madách, Vörösmathy vagy Jókai, Mikszáth vagy akár Tolstoj mellé lehetne állítani ? Ellenben a kabaré és orfeumdarabok, erkölcstelenségek tömeges szerzésének ők a mesterei. — Ez náluk az úgynevezett ötletesség magas művészete, — másszóval az irodai om elérhetetlensége. És mtkor születik meg már a művészet terén a zsidók Michel Angeloja, Munkácsyja, Zichyje ? Mikor jön már egy Bach, Beethowen, Schumann, Wagner, Liszthez hasonló zsidó a zenetörténetben ? Azok ma még a pesti zugkávéházakban szerzik a kuplékaí, melyek mindenesetre többet hoznak mint az operák, de magukkal viszik az igazi zsidó bélyeget is. Jól mondta