Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-08-03 / 102. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1920. augusztus 3. igazgató Gyarmath B. János, főtitkár, dr. Reznek Mihály, titkár Bálint Benedek, pénztáros brassói óreising Albert, jogtanácsos Molnár György dr., jegyzők: Gyarmathné Paizs Qjga és dr. Donner Iván. Á propagandaosztály einpke Gyarmath B. János. Megválasztatott egy 3 tagból álló sajtóbizottság és egy 20 tágu igazgató-választmány. A jelenlevők elhatározták, hogy Gyarmath magasszárnyalásu beszédjét kinyomatják és propagandacélokra használják fel. A természet tréfája Hó nyár derekán - A tudósvilág tanulmányozza az esetet A tudósok és természetbúvárok legnagyobb meglepetésére a stájerországi Gasteinban julius 28-án délelőtt bokáig érő hó esett. Az eset annyival inkább érthetetlen, mert Gastein 200 méternyi magasságban fekszik a tenger szine fölött és a községet körülvevő hegyek nem haladják meg a félezer méter magasságot. A leesett hó egész napon át megmaradt és nyomában dermesztő hideg keletkezett. A gyümölcsökkel rogyásig megterhelt fák, az aratás alatt levő gabona csodálatosan téli képet nyújtott és mikor a hó elolvadt, nyomában rozsdavörös réteg maradt a földön. Az osztrák természettudósok még eddig nem tudták megállapítani a különös jelenség okát. A legutóbbi ily eset 1679 julius 22-én fordult elő a Brenner oldalán levő Seefeldben, ahol egy álló hétig a leghidegebb tél volt — nyár derekán. részőrmester, Vágó-Wilhelm Jenő vállalkozó Szóban vannak még a mostani közéletben szereplők közül is többen. A birák letették az esküt és azután Hüttner elmondta a Tiszagyilkosság lefolyását minden részletében. A biróság holnap folytatja a nagy szenzációkat igérő kihallgatásokat. Kenyérakciónk eredménye a vidéken (Saját tudósítónk jelentése) Gyula, aug. 2. A „Körösvidék" egyik mult heti száma vezércikkben fejtegette az ellátatlanokról való gondoskodás nagy fontosságú ügyét. Azóta egymásután érkeznek be a vidékről tudósítások, melyek a városi és községi képviselőtestületek és a gazdaközönség karöltve kezdeményezett akcióbalépéséről értesítenek. Gyulán a szükséges gabonamennyiség bevásárlásához egy millió koronát a tehetős polgárok vagyoni erejükhöz mérten kölcsönképen bocsájtják a város rendelkezésére. A nyújtott kölcsön után a város a takarékpénztári betétet fizeti. A gazdaközönség pedig egyrészt a polgármester felszólítására, másrészt a kisgazdaszövetség utján önként fölajánlott az államnak beszolgáltatandó búzamennyiségen felüli terményfeleslegét, illetőleg annak bizonyos hányadát. Az önkéntes fölajánlásra szép példát adott mindjárt kezdetben Csöke István gyulai kisgazda, aki 100 métermázsa búzát nem a maximális 500, hanem mázsánként 400 korona áron juttatott az ellátatlanok részére. Ugy hisszük, hogy a nem-termelők Ínséges helyzete már a malomtulajdonosokat is meghatja, mert például az Első Gyulai Gőzmalom, a Reisner Ede-féle közzétette, hogy a közélelmezési minisztertől kapott gabonavásárlási jogát mindaddig nem érvényesiti, mig a gyulai ellátatlan lakosság szükséglete a lehetőség szerint kielégítve nincs. Mindig hangsúlyoztuk, hogy a szociális bajok megszüntetésére, vagy legalább is időnkénti orvoslására igen is van mód ebben az országban. Csak belátás kell hozzá, igazi keresztény szeretetből fakadó megértés. Örvendetes lesz, ha annak alapjan az egyes társadalmi osztályokat nem szétválasztani, hanem egyesíteni fogja Isten áldása, — a kenyér. Takácsy Dénes, gyulai tudósító. *vvK.inaBaBaa.iHaauuasaaaBan A magyar-székely szövetség megalakulása Békéscsabán. Békéscsaba, julius 81. Julius 31-én mintegy 70 intelligens menekült jelenlétében a Kulturház nagytermében megalakult a Magyar-Székely Szövetség békéscsabai alosztálya. Gyarmath B. János bevezetője után Mátis János menekült igazgató-tanító ismertette a szövetség alapszabályait, majd Gyarmath nagyhatású, hosszú beszédben szívhez szóló szavakkal fejtegette a szövetség céljait. A jelenlevők valamennyien ott nyomban beiratkoztak a szövetségbe és megválasztották a tisztikart is. Eszerint elnök dr. Osváth János, ügyvezetőA Polgári Kör 15-ikí mulatsága Békéscsaba legrégibb társasköre a Polgári Kör. Alapitói régi hírneves emberek voltak, akik Békéscsaba intelligenciáját képviselték. Innen indult ki minden mozgalom, minden nemesebb intézkedés és a Polgári Kör még ma is megtartotta azt a magas nívót, azokat a nemes eszméket, amelyet két álapitói irányadóul jeleztek. A kör sajnos az utóbbi időben részint a kommunizmus, részint az oláh megszállás alatt sokat szenvedett. Ugy látszott, mintha az utódok nem respektálták volna a régi öregek eszméit, elhanyagolták a köri életet és ugy látszott, mintha a Polgári Kör haldokolna. A kommunizmus alatt köri élet alig volt a Polgári körben ,az oláh megszállás alatt oláh katonák dorbézoltak helyiségeiben, tönkre tették minden bútorát, ellopták értékes könyvtárát s az oláh „megmentők" annyira mentek, hogy ellopták a billiárd-asztal posztóját is, igen nagy kárt okozva ez által az amúgy is anyagiakkal küzdő társas egyletnek. Az oláhok kitakarodván a Kör vezetősége a romokból akarja felépíteni és újra fényessé tenni a régi Polgári Kört. Az agilis elnök Áchim Varsó, augusztus 2. Julius 31-én este fél 7 órakor j találkozott a lengyel és orosz fegyverszüneti bizottság a bresztíitovszkiországúton, hogy a két hadviselő közt egyezményeket hozzon létre. A teljhatalmú katonai megbízottak összevissza tizenöt percig tárgyaltak, a tárgyalás pedig eredménytelen maradt. Az orosz küldöttség vezetője, Ramanev őrnagy rövid uton követelte, hogy más helyen jelentse ki a lengyel megbízott a kormánya nevében, hogy az oroszok minden követelését fenntartás nélkül teljesiti. Ezek a feltételek: 1. A lengyelek vonuljanak vissza kétszáz kilométerre. László oly lelkes gárdát csoportosított maga köré, akik minden idejüket a Kör uj életre támasztásának szentelik. Vezető férfiai időt nem kiméivé fáradoznak azon, hogy a régi köri életet felélesszék és tekintettel a sok mulatságra csak igen nehezen határozták el magukat arra, hogy egy népünnepélylyel, illetve ennek jövedelmével ugy a Kör könyvtárát mint annak bútorzatát megújítsák. A Polgári Kör e hó 15-én nagyszabású népünnepélyt rendez. Pumpolásról szó sincs. Szerény belépési és szerény részvételi dijakkal mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy tekintélyes Körünk uj életre keljen. A csárdában disznótoros vacsora fogja várni a közönséget és a Karácsonyi Jóska-féle bor, valamint a kedélyesnek ígér ező mulatság bizonyára Békéscsaba minden társadalmi osztályú közönségét oda fogja vonzani. A vigalmi-bizottság elnöke dr. Zvaratkó Pál most készíti a tervet és nem hizelgésből, de meggyőződésből mondhatjuk, ahol ő van, ott a mulatságnak sikerülni kell. A legközelebbi napokon megjelennek az Ízléses plakátok, melyekből a közönség meggyőződhetik arról, hogy hogyan lehet kis költséggel szerényen, de nagyon jól a Polgári Kör népünnepélyén mulatni. 2. Engedjék meg az orosz csapatoknak lengyel földön való zavartalan átvonulását. 3. Szolgáltassák ki a hadsereg főtisztjeit és 4. fizessenek négy milliárd lengyel koronányi hadisarcot. A lengyel megbízott természetesen megtagadott minden teljesítést, mire Ramenev dühösen és fennhéjázóan mondta oda a következőket: — Ha igy nem tetszik, majd kikényszeritjiik ezt erővel. Ha kell és ha a nyugat nem pariroz, rombadöntjiik akár az egész világot, mert 13 millió ember le fogja hengerelni azokat, akik ellentállnak. H. Gyárai Géza és a hadifoglyok Ki ne halott volna Gyóni Gézáról, a háború hatalmas költőjéről, a przemisli hősről, az orosz rabságban tragikusan meghalt magyar poétáról ? Mi csabaiak különös szeretettel érdeklődünk iránta, különös fájdalommal gyászoltuk meg, hiszen ifjú lelke itt bontogatta merész röptű szárnyait a nagytemplom tövében. Hadd beszéljünk hát most is róla ugy, amint halottunk felőle rablársaitól. Gyóni Géza a krasznojarszki fogolytáborba kerülte után csakhamar lelke lett az ott sínylődő magyar hadifoglyoknak. Gyönyörű versei a szivekbe markoltak s a kesergő magyarok vele szálltak haza a magyar rónára, a távoli hazába. Halálakor a krasznojarszki rabok többet vesztettek, mint egy magyar költőt: vigasztalásuk, hitük, reményük szállt alá a szibériai fagyos sirba. Őrizték is tragikus sorsú bajtársuk emlékét igaz kegyelettel. Mélységes hatású Gyóni ünnepeket rendeztek, de ezeknél is szebb, bensőségesebb volt egy-egy olyan esle, amikor a csüggedő rabok kis csoportokban összeültek s olvasgatták a Géza verseit egymás vigasztalására, biztatására. Minden kéziratát szent ereklyeként őrizték, aztán szétosztották egymás között, hogy ha hazajönnek a bujdosás, a rabság szenvedéséből, magukkal hozzák a drága kincseket. Azért hozzák többen Írásait, hogyha útközben egykét bujdosó el is pusztul, ne pusztuljon vele Gyóni Gézának minden kezevonása. A krasznojarszki foglyok soha el nem rnuló emléket állítottak fel szivükben Gyóni Gézának, de az volt minden vágyuk, hogy ott a magyar rabok temetőjében is hosszu-hosszu" évekig hirdesse méltó diszsir az összetört lantu magyar énekes emlékét. Maguktól vonták meg a falatot a hü magyar fiuk, hogy összegyűjtsék a síremlék költségeit. Volt is már igen tekintélyes alap, de mind az u. n. Kolcsák rubelben voit. Mikor aztán a Kolcsak uralom megbukott, értéktelenné vált a véres verejtékkel gyűjtögetett emlékalap is. Szegény jó rab magyarok 1 u a u A lengyel-orosz fegyverszünet kudarca — Az orosz haderő Í3000000 ember — Mi történt a bresztíitovszki országúton ?