Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-30 / 99. szám

Békéscsaba, 1920. julius 30. i HÍREK. Humor a Kisvasúiban avagy a furfangos pénztárnok Elsőkből lesznek az Utolsók És Utolsókból lesznek az Elsők. Én is felkerekedtem vasárnap, hogy, mint mások annyian, elszállíttassam magamat Békésre. Mi sem természetesebb ennélfogva, rnint az, hogy (mint mások annyian) én is elmentem még mindjárt reggel a kis-állomásra és őszinte jegy­• váltási szándékkal megkerestem a pénztárat. A pénztár meg is volt. Ott volt ahól gondoltam. Egy előszobaféle volt és két ablak nyílott belé. Mind a két ablak eiőlt egy-egy kacskaringós vasrúd volt a padlóba állítva, mint a rendes, igazi pénztáraknál és a balsó ablakon is, meg a jobbsó ablakon is tábla lógott. A balsó táblára az volt irva : „Személypénztár," a jobbsóra pe­dig az, hogy „Árupénztár." Mind a két .pénztár" sürün le volt függönyőzve, mint egy színpad, vagy mint egy féltve őrzött királyleány háló­szobájának ablaka. Az utasok szaporán gyüle­keztek. Tiszta vasárnapi publikum volt. Valami vésztői sátoros cigányok, nagy kiterjedésű kofa­asszonyságok, akik az üres kaskákkal szándé­koztak a jövőheti áruinivalóért útra kelni, sza­badságos hermonikás katonák és többen kupe­cek. Tekintettel a hábóru nem is tudom már hányadik esztendejére, valamennyien szépen sorba álttunk a „Személypénztár" cimü ablak előtt. Egy potrohos rendőr a kacskaringós vasrúdra könyökölt, egy kupec, akinek sikerült az orrom elé, pont az ablak elibe kerülni, kitartással do­bolt a lefüggönyözött ablakon, Én pedig pia­nóban számoltam a szárnyaskerekeket a kormos függönyön. Közben folyton szaporodtak az uta­sok. Jöttek kubikusok és 12—70 (nem tudom biztosan, nem számláltam meg) szoknyás me­nyecskék s még többen, akik mind „Személyek-" nek érezvén magukat, a személypénzíár felé gravitáltak. A többi mind magától ment. Mást már külön-külön nem is vettünk észre. A zson­gás észrevétlenül morajjá váll az „előszobában," a levegőből sajt lett (vágni lehetett és szaga volt), és egyenletesen kezdtünk hulláinzani az egyre magasabbra dagadó izzadtság tenger há­tán. És jöttek az utasok rendületlenül. Ossze­horpadtunk egészen és én azzal a kupeccal, aki előttem volt, rámázolódtam a lefüggönyözött ab­lakra, mint egy mozdulatlan szürke árnyék. Még is boldog voltam, ha elgondoltam, hogy én vagyok a második és mögöttem még mennyien fogják várni, amig elmondom, hogy „kérek egy jegyet Békésre." Közben egyszerre hátulról mintha meg­ritkult volna a nép, mintha megtisztult volna a levegő és megcsilapodott volna a moraj . . . Szabadabban kezdtünk lélegzeni ketten a kupec­cel és gyanús lett nekünk a dolog. Mikor aztán annyira lettünk, hogy megtudtuk fordítani a fe­jünket, hátranéztünk, hogy mi leli az utasokat. Láttunk... és amit láttunk, az borzasztó volt!... Az utasok mögöttünk már mind háttal áll­tak felénk és szépen sorban vándoroltak a jobbsó ablakhoz, az „Árupénztárhoz", ahol egy furfan­gos képű pénztárnok nyugodt fölénnyel oszto­gatta a jegyeket. Hallatlan 1 Toporzékoltunk ketten a kupec­cel. „Most mi csak legutoljára kapunk jegyet 1? . . . Mikor már az a sok ... az a banda mind a vonatban lesz ..." Igy a kupec. Csak azt nem értette meg főképpen, hogy miért adnak személynek jegyet az ríru-pénztár­nál. Persze nehéz is 8z eset. Nálam különben egészen más. Én mindjárt gondoltam. Nálam félig-meádig érthető, mert én fél-áru jeggyel utaztam, de a kupecnek általában igaza voit. — Uj bolgár főkonzul Budapesten. A bolgár kormány dr. Dimitriev Joan személyében uj bolgár főkonzuli nevezett ki Budapestre. Az uj főhivatalnok már el is foglalta budapesti ál­lását. — Sportolók figyelmébe. MÓVE tagok, akik footballal vagy atlétikával foglalkozni akar­nak, ebbeli szándékukat jelentsék be mielőbb a - MOVE irodában. (Irányi-u. 14.) — A MÁV. tarifaemelése. Augusztus 10-től kezdödöleg a MÁV. összes vonalain a személy­forgalom díjszabása 200 százalékkal emelkedik. A teheráru szállítási dijakat 300 százalékkal eme­lik, míg az expressküldemények utáni dij ugyan­csak magasabb. A közalkalmazottak és munká­sok méltányos árakon utazhatnak. — A lakásínség letörése. A legsürgőseb­ben megoldandó kérdések egyike a lakásügyek rendezése. A kormány ennek tudatában rövide­sen megvalósításra kerülő programmjába 10 ezer szükséglakás építését vette fel. A szükséglakások államköltségen fognak felépülni, mégpedig 5 ezer Budapesten, 5 ezer pedig a vidéken. — Hol lehet Erdélyből Magyarországba átmenni ? Aradvármegye prefektusa a Marostól a Fehérkörösig terjedő szakasz demarkácionális vonalának átlépését oly módon szabályozta, hogy csak Ottlaka, Gyulavarsánd, Kétegyháza, Kürtös, Kisvarjas, Tornya, Nagylak és Csanádnál, a meg­nevezett szakasz katonai parancsnoksága által kiállított igazolvány alapján lehet Magyarországba átjutni. — Nem lesz „turul". Szakkörökből szár­mazó, feltétlenül irányadó nyilatkozatok szerint teljesen alaptalan a pénzügyek rendezési módjá­nak uj pénzegység behozásával való kombinálása. Korányi pénzügyminiszter tett már előkészülete­ket egységes államjegyek kibocsájtására. Azon­ban a pénzegység ezután is a korona lesz. A 20 koronásokat a Franklin-Társulat készíti, a kisebb államjegyeket az államnyomda. Az 50, 100, 1000 koronások Svájcban készülnek. Ugy értesülünk, hogy sürgősen sor kerül a pénzügyi törvény­javaslatokra és ezeknek a letárgyalása után azonnal megkezdik az uj államjegyek forga­lomba hozatalát. — Gazdák figyelmébe. A in. kir. föld­mivelésiigyi miniszter 1920. évi julius hó 1-én kelt, 23300 számú rendelete szerint a járványos nyirokgyuladás állati betegség, mely lovakon, öszvéreken fordul elő — népnyelven francia betegség — a hivatalból jelentendő betegségek sorában szerepel. A betegség főbb tünetei: a test különböző- részein lefutó nyirokerek feszes kötegszerü megvastagodása, a nyirokcsomók megnagyobbodása, majd elgennyesedése, csomók nehezen gyógyuló sebek, fekélyek keletkezése. Akinek egypatás állományában a beteség fellép, köteles azt azonnal a város állatorvosánál be­jelenteni. — Sportnap Orosházán. Az Orosházi Munkás Testedző Kör vasárnap, augusztus 1-én nagy házi birkózó-versenyt és fotball-mérközést rendez. A versenyek programniját nagyszabású táncmulatság fogja bezárni. — Anglia a világbékére készül. Az an­golországi Scheffielöben oly ágyút készített egy vasgyár, mely még a híres Krupp-féle Nagy Ber­tánál is hatalmasabb. Az uj ágyú 25 méter, 'lő­távolsága 180 kilométer és kalibere 24 centimé­ter. Az uj ágyúval Csabáról kényelmesen lehetne Budapestet bombázni. — Nem lesz népszámlálás. Az országos Statisztikai Hivatal meglehetősen fontos ügyben határozott. Minthogy 1910-ben volt az utolsó népszámlálás Magyarországon, az idén lett volna esedékes az uj népszámlálás niegejtése. A rend­kívüli viszonyok azonban elháríthatatlan akadá­lyokat gördítettek az ügy elébe. A Statisztikai hivatal határozata szerint az idei népszámlálás a papirhiányra s az egyéb óriási méretű népszám­lálási költségekre való tekintettel elmarad. — A MOVE textiláruk kiárusítása szombat délután tartatik meg. Elnökség. — Grodno elesett. A lengyel vezérkar c hó 26-iki jelentése szerint a Grodnónál támadó hatalmas orosz túlerővel szemben a várost fel kellett adni. Tarnopol közvetlen közelében nagy harcok folynak. — Megszökött az egyik nagyváradi el­itéit magyar. A Körösvidék tegnapi számában megírtuk az oláh hadbíróság szenzációs, verfagy­laló ítéletét. Az egyik vádlott, Gáti József, akit szintént halálra ítéltek a mócok, julius 14-ről 15-re virradó éjjel börtönéből megszökött és sok küzdelem után Budapestre érkezett. 3_ — Bródyt elfoglalták az oroszok. Az orosz-lengyel háború uj fejezethez érkezett, meg­számlálhatatlan tömegű orosz haderők ismét elő­nyomulnak. A Bródyt védő lengyel seregeket szétverték és a várost elfoglalták az orosz csa­pattestek. — Hütőkocsik a budapest—békéscsabai vonalon. A Gazdasági Tudósító értesülése sze­rint a kereskedelmi miniszter a budapest— békéscsabai vonalon minden hétfőn és csütör­tökön a személy- vagy gyorstehervonathoz egy hütókocsinak kapcsolását rendelte el, amely a Budapestre szállítandó vágott baromfiküldemé­nyeket összegyűjti. A hűtési dij kilogrammonkint 1 korona lesz, melyet utólagosan fizetnek. — Oláh kegyetlenkedések. Budapestre érkező menekültek elbeszélése szerint az oláhok Nagyszebenben követik el az internált magya­rokkal a legembertelenebb kínzásaikat. Igy leg­utóbb Nagyszebenbe internált 75 Zsil-völgyi bá­nyamunkást tüzes bajonettekkel oly kegyetlenül összeszurkáltak, hogy a hus cafatokban lógott le a testükről és közülük mintegy negyven bá­nyamunkás a legrettenetesebb kinok között né­hány óra alatt meghalt. Egy sóváradi kereskedőt felakasztottak és mielőtt meghalt volna, a nyel­véből előbb egy darabot levágtak. Több volt magyar csendőrt guggolva addig ugráltattak, amig orrukon-szájukon ömlött a vér. — Fuchs Jóska tehenet lopott. A héten történt, hogy egy Fuchs József nevü izraelita Szeghalomról elhajtott egy tehenet. Hogy kiét, azt ő maga se tudta jóformán. Annyit minden­esetre tudott azonban, hogy nem a magáét. A tehén gazdája azonban nem akart végleg inkog­nitóban maradni, hanem feljelentést tett a csend­őrségen a lopásról. Nem is sok időt vett igénybe a nyomozás. A szemfüles csendőrség csakhamar nyomokra talált, mégpedig a tehén nyomaira, melyek a Fuchs József portájára vezettek. A te­hén ugyan már nem volt ott, mert Fuchs nem olyan kupec, akinek a nyakán szokott maradni a portéka. Igy hát tehén hijján csak Fuchsot fog­ták el, aki bevallotta, hogy szép pénzt keresett a lopott állaton. Mikor a csendőrök kisérték, útköz­ben meg akart ugrani. Futásnak eredt. A csend­őrök előírás szerint felszóllitották háromszor, hogy álljon mey s jöjjön vissza. Minthogy Fuchs meg sem akarta hallani a szives marasztaló szót, utána lőttek. A golyó a fejét fúrta át. Még él, de több mint bizonyos, hogy nem fog több te­henet lopni. — Jön a rozson át. Ezt a gyönyörű magyar­tárgyú filmet mutatta be tegnap este a rnozi. A közönség valósággal megmárosodott a remek fiimtől. Azelőtt a Mozi a »Femina« cirnü olasz filmet játszotta le. A nézők előtt elvonult egész Róma egy kedves esemény keretében. Ma az Egy dollárkirálynő kalandjai IV. részét Minden poklon át címmel táthatjuk a moziban. KI VISZ1 EL A HÍRT NEKI? Irta: GYARMATH B. JÁNOS. Ki viszi el a hirt Neki, Hogy én beteg vagyok, Ki mondja meg: az éjszakát Lázálomban virrasztom át, Mint egy élő halott? Ki sirja el üzenetem, Hogy többé nem várom, Mikor megy a pap elébe, Ki kergeti a lelkébe . . . Az én sóhajtásom ? Ki vezeti a templomba . . . Onnan lármás nászba. Ki lopja le ajka csókját, Mikor a sir ómat ássák Temető árkába ? Ki mondja el, hogy kertünkben Nincsen immár rózsa, Épen pünkösd vasárnapján Szedte le az én jó Anyám Fehér koporsómra. Ki sirja el üzenetem, Hogy többé nem várom. Holnap megy a pap elébe,. Ki kergeti a lelkébe Az én sóhajtásom?

Next

/
Thumbnails
Contents