Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-06-08 / 55. szám

/. évfolyam 55. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma : 60 Független keresztény politikai napilap Apponyi munkaban. Mi tőrtént Jászberényben Budapest, jun. 8. Tudvalevőleg Apponyi Ubert gróf vasárnap Jászberényben járt. A gróf iszteletére választói bankettet rendeztek, me­jen Apponyi megemlékezett Horthy kormányzó agy, nemzetalkotó munkájáról. Utána Pallavicini észéit. Sok a pdrterőfeszités, de én nem hiszek zek jóhiszeműségében. Felkéri Apponyit, hogy A nemzetgyűlés. A hétfői ülést Rakovszky elnök fél 11-kor lyitotta meg. Kenéz Béla kiviteli illetékekről szóló örvényjavaslatról beszélt Majd szóba került, logy valutánk még mindég nem javul. Egész Európában a mi valutánk a legrosszabb és az intánt semmi támogatást nem nyújt javítására. :rre vonatkozólag Korányi pénzügyminiszter nyi­atkozott. Elmondta hogy valutánk főként azért lem javul, mert gazdasági viszonyainkat teljesen önkretették a bolsevizmus és az oláh megszál­ás rombolásai. Másrészt pedig pótolhatatlan veszteségünk, hogy t külfölddel még mindig nincs meg a kellő ke­eskedelmi összeköttetés. Benn, országunk belse­ében helyre kell állnia a teljes személy és va­gyon biztonságnak, hogy a külföldi kereskedők smét bizalommal kereshessenek fel bennünket. A íiviteli illetékről szóló javaslatot elfogadta a ház. ízután a köztisztviselők helyzetének javításáról •zóló javaslat került tárgyalás alá, melyhez elsőnek hegyeshalmi szólott hozzá. Kifejtette, hogy a tiszt­viselők helyzetén feltétlenül javítani kell.Javasolta iz államtitkárok és a miniszteri tanácsosok számá­lak redukálását és hangoztatta, hogy a megkiseb­)itett ország területéhez képest tul nagy a tisztvi­;elők száma. Szemle. (F) Egy iparosember hozta be hozzám az ilább közölt versikét. Végtelenül meghatolt az a buzgóság, mellyel az öreg a versét ideadta és nindenáron arra vett rá, hogy közöljük le. Ki­/ánságát ime megteszem, mert ez a példa mu­stja, hogy van még magyar Magyarországon, /an még ember, akinek nemcsak a képén és a jomblyukában, hanem a szivében is ott él a hazaszeretet. A vers igy szól: 1920. junius 4-én. Ma fektetek sirba hazám, De nem nyugszol csendesen, Mert valami: Rettenetes, Bánat, Nyomja : Honfiúi keblünket. Ezer évig mienk voltál, De, Ezer éven fiaid ! Hu'Iajtoták, Szivük vérét; Érted hazám Mind máig. Nem is maradsz te a sirban, Esküszünk! Feltámadsz még Mert hisz te vagy Édes anyánk ; Mindenünk Nem is lehet hogy a magyar, Hiitlen legyen te hozád, Mert ezután a hü magyar Idegent nem szolgál Éljen minden fattyú nemzet Szent határid közepett De az ősi magyar hazát Idegennek ne ad el vessen véget ennek az áldatlan helyzetnek, mely most bilincsben tartja az országot. Apponyi vá­laszában reményét fejezte ki, hogy a kormány elég erős. Ha nem tudna rendet csinálni, ugy ő maga teszi meg ezt. Apponyi kijelentése uj fényt vet a magyar politika jövőjére. Korányi válaszolt Hegyeshalmi szavaira. El­mondta, hogy a tisztviselők számát feltétlenül redukálni kell. Le kell számolni mindenkivel, aki a bolsevizmus, vagy a Károlyi-kormány alatt ki­mutatta igazi ábrázatát. Jelenleg csakis természet­beni segélyezésről lehet szó, pénzbeli áldozatokra az állam ma nem képes. A javaslatot a Ház el­fogadta. A legközelebbi ülés kedden délelőtt 10 órakor lesz, melyen a napirend többi tárgyai fog­nak a Ház elé kerülni. Hémet válasziásoK. Berlin, junius 8. Az eddigi szavazatok ered­ménye a következő : Többség! szociáldemokra­ták 34, 'független szociáíisták 24. német néppárt 23, demokraták 16, német nemzetipárt 13, cent­rumpánt 17, kommunista 2 mandátum. Zavarok Itáliában. Róma, junius 8. Az olasz sajtó nyiltan ir arról, hogy egész Olaszország területén úgyszól­ván napirenden vannak a zavargások és puccsok. Legutóbb Verignoban a munkáskamara általános sztrájkot hirdetett, mely után zavargások törtek ki. A katonaság a sztrájkkal szemben tehetetlen, bár a zavargásokat elfojtotta. Az aquileiai kerü­letben is véres parasztlázadás tört ki. Van még erőnk ! Lesz még erőnk ! Mert a szivünk vérezik Érted megyünk. Édes hazánk Szent Kárpátunk bércéig. Nem haltál meg, Édes hazáin Csak aluszol; Mint egy Isten, Mint a Krisztus Feltámadsz még egykoron. Nagyá Ipszel édes hazám. Mert imádunk, Mert Nincs magyar sziv A ki téged elhagyjon. irta Papp Sándor Békéscsaba Igy la. Dehát mikor Pap Sándor lángoló hazaszeretetét újólag kiemeljük, egyre figyelmez­tetjük: a verse nem éppen a legjobb. Ne is irjon többet verset, hiszen nem érdemes a tollat rágni azért, hogy azok a firkász újságosok leközöljék és semmit se adjanak érte. Ne is versekben fe­jezzük ki hazaszeretetünket, mert az csak álnok máz, melyet sokan rákennek hazafiatlanságukra takarónak. Dolgozzunk, kiki a maga szakmájában. Szorítsuk le az árakat, hagyjuk élni egymást, a versirók minket, mi a versirókat. Igy aztán min­den rendben lesz. * Ott voltunk Balla Aladár népgyülésén vasár­nap délután. Részemről annyira meguntam ezeket az önfelkinálkozásokat — magam is tartottam vagy kilencvenet — hogy a közelébe sem szeretek menni. Erre sem hivott meg senki, de valahogy ugy érez­tem, hogy érdekes lesz. Már pedig ami érdekes, Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér azt az ujságiró nem szokta elkerülni. 'Hát bizony ez a gyűlés érdekes volt. „Azt fogja irni a Körös­vidék — mondta Balla — hogy 3C3 ember hall­gatott meg engem, hogy megszűnt a Balla­Fárt. Az a nyolc-tiz, tizenötezer ember, aki iit áll, azt akarja, hogy én legyek a vezére. Eljöttetek értem és látom, tudom, hogy kellek nekiek, szükségtek van rám. Ez a nép egyetlen óhaja." Hát megköve­tem az urat. Voltunk ott vagy négyen „császár­pártiak" és a harctérről szerzett ismereteink foly­tán persze, hogy megszámláltuk a tömrjet. Bele­számítottuk magunkat is, összes rokonainkkal egye­temben, apánkat, anyánkat, nagypr^áinkat és ösz­szes családi halottainkat és mégse voltunk többen isten bizony ezer szánandó lélekaél. Balla aligha­nem tízszeres vibrációban látott minden embert, ily mértékben vibrált beszéde is. Megállapítottuk azonban azt, hogy az ezer ember közül — egy­kétszáz kivételével — akik a pódiumot mint áttör­hetetien gyűrű vették körül, sokan azzal hagyták ott a népgyűlést, hogy „ejnye, de érti ez az ur a saját személye ránktukmálását." Ebben volt is iga­zuk. Dehát ez mind kismiska Balláuak, hiszen el­bizakodoítságában most már hatáú sem lát. Be­szélgetés közben valakinek megjegyezte, hogy ki­vel eddig megvívott, ^ind lepedőben kellett haza­vinni. Hátha vívásra kerülne a sor, ez egyszer aligha történne igy, mert van ám olyan ember is, kinek hideg a szive, biztos a golyója és jól forog a kardja. Ha a múltkor itt megirt okok fenn nem forognának, higyje el Balla ur, hogy angol klu­bokban szerzett ismereteimmel magamtól is kiruk­koltam volna. Beszélni azonban egyesek nagyon is tudnak, de ha gyöpre kell állni, ugyanezeknek szokott remegni a térdük. Hát ne oly hevesen kérem. Vannak azért ebben a bolond világban okos emberek. A minap egy ur felfedezett egy asszonyt, kinek 10 kiló cukor van a birtokában. Meg akarta tőle venni ezt a kincset. No anyóka, mit fizetek a tiz kiló cukorért — kérdi az ur. — Pénzért nem adom, csak gabonáért; — hát mennyit akar érte ? — Hát, hát . . . olcsón adom. Nem akarok ebből megélni, szívességet teszek az urnák, — odaadom öt mázsa búzáért. Hogy erre mi követ­kezett, azt itt visszaadni nem lehet. Valahol meg­rúgták a nénit, annyi szent — és azóta sem ad el cukrot többe. * Aki haragszik, annak nincs igaza, idézi egy csabai laptársunk. Egy választó ismerteti egy volt miniszter közkézen forgó könyvét és hozzáfűzi gondolatait, egy csabai képviselőjelölt pedig ahe­lyett, hogy feltárná forradalmi szereplésének őszinte történetét, a vasárnapi csabai népgyűlésen hara­gosan nekirontott a volt minisztertársának, el­mondja szappanügynöknek, sikkasztónak és ha­sonló kétes multu embernek a kérdéses könyv szerzőjét, aki nincs jelen. Vájjon ki Iharagszik inkább ? A választó-e, vagy a képviselőjelölt ? És melyiknek nincs igaza? * Vasárnap a meccsen a mult hét legjobb vic­cét énekelte egy suhanc vers formájában. A „vicc", igy hangzik: Nagy városok Berlin, Páris, Nyomában fut Kari máris­Futásközben rúgja a port, Legjobb lap a „Csabai Sport",

Next

/
Thumbnails
Contents