Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-09 / 81. szám

Péntek /. évfolyam 81. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 60 fillér A nagy proi&iéma Előttem fekszik a „Zsidó Szemle" junius 18-iki száma, amelyben sok nagyon érdekes cikk között különösen megkapja figyelmemet Újvári Péternek a fenti cini alatt közölt fejtegetése. A cikk sorozatos s ez a melyik véletlenül kezembe került a 6-ik folytatás, de talán ép ez világit rá legjobban arra kérdésre, amelyről manapság annyit beszélnek: t. i. hogy faj, nemzet vagy felekezet-e a zsidó ? Az érdekes írásból szórói-szóra közlöm a l^vetkezőket, még a zárójelben levő szavak is a Zsidó Szemléből valók. „Hat böjtje van a zsidóságnak, és ezek között megint csak egy van, amely a vallással kapcsolatos. A többi kizáróan nemzeti vonatkozású és Gedalja meg Eszter bőtjeinek kivételével a zsidó állam összeomlásának emlékére rendelt gyásznapok. A mózesi vallásban tehát, a nemzeti eszme dominál" . . . . . . „Tizenhárom hitágazatot állapított meg Maimonides és ezek káponi erőre emelkedtek. » Aki e hitágazatok közül csak egyet is tagad, azt nem ismeri el zsidónak a zsidóság" . . . . . »A 12-ik hitágazat szórói-szóra igy hangzik: Hiszem teljes hittel a Messiás eljövetelét és ha késedelmeskedik iá, mindazonáltal várom mindennap, hogy eljön.« »A dogma a vallásé, nem a fajé. A dogmát »ta vallás parancsából kell beteljesíteni. Dogmája szerint tehát a zsidó vallásban élő zsidónak hinnie kell a Messiásban, a zsidó nemzet megváltójában és feltámasztójaban. A hitnek ez a kvinteszenciája.« . . . . . ,»Aki e dogmát tagadja, az a vallásától szakad el, az nern mondhatja el, hogy ó csak a vallásban zsidó, vagy ha mégis mondja, akkor olyant mond, ami nemcsak a logikával nem egyezik, de az igazmondással sem.« „Most aztán nézzük a liturgiát." „A zsidó a napot ezzel az imádsággal kezdi: .... Dicsértessél Örökkévaló istenünk, a világ Királya, aki engem izraelitának teremtettél. (így bizony: nem szlávnak, vagy germánnak, hanem izraelitának.)" „Adjatok hálát az Örökkévalónak" kezdetű imában igy könyörögnek a zsidók: Segits minket üdvünk Istene i Gyűjts minket össze és szabadíts ki a népek közül." „Hadd vigadjunk és örüljünk a Te seg."bégeden és hozz össze bennünket békében a föld négy széléről és vezess bennünket emelt fővel földünkre" . . . ' ... „Csak a reggeli imákból vettem ezeket az idézeteket, dc nincs sem ünnepi, sem más istentisztelet, amely hasonló könyörgésekben ki ne domborítsa a zsidóság nemzeti gondolalát, amelyről nem mondhat le. A Itt még csak azt jegyzem meg, hogy imáiban a zsidóság mindig népnek említtetik. Nem az Emunat Fehudaért, a zsidó vallásért imádkozik a zsidóság, hanem az Ám Izraelért, izrael népéért." Igy ír a Zsidó Szemle, a cionisták, tehát a legigazibb zsidóság lapja. Amit tőlünk rossz néven vesznek a zsidók, azt ő logikusan az irás, dogma és liturgia alalapján bizonyítja, hogy a zsidóság nem felekezet, hanem faj. Logikai absurdumnak mondja, hogy valaki zsidó vallású, de más nemzetiségű legyen. Igy tehát ő kizártnak tartja, hogy valaki magyar legyen, ha zsidó vallású. Nemcsak az idézett cikk, hanem az egész Zsidó Szemle, a legelkeseredettebben ostromolja Szokat, akik asszimilálódni akarnak a magyarsággal. Ali következik ebből ? Azok a zsidók, akik ugy érzik, hogy igaza van Újvári Péternek, akik tehát magukat tényleg a zsidó fajhoz, a zsidó nemzethez tartozónak vaiják, mint hithű izraeliták, azok ne vegyék rossz néven, ha a magyar nemzet e kebelében élő és erősen hatalmasodó nemzetiség ellen küzd. Lám, folyton szidjuk magunkat, hogy nem csináltunk jó nemzetiségi politikát, nyakunkra hagytuk nőni a nemzetiségeket, akik most megölőink lettek. A szomorú tapasztalat nem teszi-e indokolttá, hogy ezentúl jobban ügyeljünk s küzdjünk a már úgyis nagyon elhatalmasodott zsidó nemzetiség ellen"? Hiszen azt mindenki belátja — mi fájóan tapasztaltuk — hogy bármiiyen nemzetiség jut tul nagy előnyökhöz egy nemzet körében, az mindenképen katasztrófába sodorja a törzsneinzetet. De hát akik nem ismerik el a fenti érveket s Újvári Péterrel szemben ők magukat hü magyaroknak, a magyar nemzeti eszméért lelkesedőknek tartják, ha mindjárt zsidó vallásúak is?... Mit keresnek ezek a zsidók között? Hiszen ott ép a legigazibb zsidók szerint nincs helyük, mert a zsidó vallás alapvető dogmáját tagadták msg^ a Mossiási dogmát, amelyhez a zsidó nemzeti gondolat fűződik. Ha őket a magyar nemzeti gondolat lelkesíti, miért ragaszkodnak ahhoz a valláshoz, amelyet megcsúfolnak a magyar nemzeti érzéssel, amelyet csak beszeny nyeznek ha zsidó fajuságukat s nemzetiségüket tagadják abban a közösségben ? Vagy talán a zsidóvallásban rejlő erkölcsi eszmei igazságok kötik őket Cionhoz ? Hiszen — ezt minden gondolkodó embernek be kell látnia — ezek az erkölcsi, eszmei elvek sokkal tisztultabb formában megtalálhatók a keresztény egyházban. Vagy talán a sok ezeréves hagyománytól nehéz elválniok ? Hiszen azokat ugy sem tisztelik, mert — teszem fel — annak legjellegzetesebbjét, a rituális törvényeket ugy sem tartják meg. Vagy talán csak azért nem térnek át a keresztény egyházakba, mert ott nem fogadják őket szívesen ? Hiszen igaz, hogy — elég helytelenül — sokan tiltakoznak a zsidóknak a keresztény egyházakba való tömeges befogadása ellen. De ez csak hangulat, amellyel szembeszállni erkölcsi kötelessége annak, aki becsületes, nemes szándékkal közeledik hozzánk, akit magyar nemzeti érzése már régen elfordított attól a közösségtől, mely nem magyar, hanem fajilag és nemzetileg zsidó. Ezzel nem követ el inkorrektséget, mert egy olyan nemzetiséget hagy ott, amellyel már ugy sem érzi egynek magát, Istenét, erkölcsét nem tagadja meg, mert eljön oda, ahol ugyanazt az Istent — kiemelve a nemzeti istenek sorából — magasabb eszmei körben leli fel s a régi erkölcsöket a már jött Messiás szent tanításában tisztultabb alakban teszi magáévá. De el kell jönniök ide azért is, mert a régi közösségben igazán magyarok — maguk a zsidók mondják igy — nem lehetnek. Igazi asszimilálódás csak a keresztény vallásban érhető el. Amelyik zsidó tehát igazán magyar akar lenni, annak meg kell tennie ezt a lépést, még ha áldozattal jár is. V. K. Bethlen űesignáiása megtörtént Még nem bizonyos a kormányalakítás Budapest, julius 8. Bethlen István grófnak miniszterelnökké való designálása tegnap este megtörtént. Bethlen megállapodott a kisgazdapárt vezetőivel. Az uj miniszterelnök programmja egy egységes párt megalakítása. Ha ily alapon nem sikerülne a kabinet megalakítása, ugy Bethlen még ma visszaadja mandátumát. A keresztény nemzeti egyesülés nem szimpátiái Bethlen munkájával, viszont a kisgazdapárt teljesen egyetért vele. Ugy a kisgazdapárt, mint a nemzeti egyesülés ma délután 5 órakor gyűlést tart. A németekhuzódozása Mi történt Spaa-ban ? Páris, julius 8. A spaai konferencia második ülését tegnap délután 4 órakor nyitották meg. Lloyd George a német hadsereg létszámának nagy leszállítását követelte és kérdést intézett a német kiküldötthöz, hogy erre a németek hajlandók-e? Gessler, német delegált kitérő választ adott mindenben. Tiltakozik Lloyd George ama megjegyzése ellen, hogy a német bolseviki uralmat a hadianyagok elrejtése csak fokozza. Végezetül Lloyd George pontos tervezetet követeit a létszám leszállítására vonatkozólag és ultimátumszerűén felszóllitotta Gesslert nyílt válasz adására. Ennek négy nap múlva kellene megiörténnie. Szerencsétlenség a Margitszigeten. Budapest, julius 8. A Margit-sziget hidi bejárójánál ma súlyos autó-szerencsétlenség történt. Egy autó, mely befordult a hídról, beleütközött egy vastag fába. A gépkocsiban Elek Sándor, az Olasz Bank helyettes vezérigazgatója és Seidel József soffőr ültek; ezek az összeütközés pillanatában kiestek a kocsiból. Elek súlyos agyrázkódást szenvedett és állapota reménytelen. A soffőr csak könnyek sérüléseket szenvedett. Megszigorítják a bojkottot tyrien, jul. 8. Amsterdami híradás szerint a Magyarország elleni bojkottot még szigorúbban akarják kezelni. WeiSgwoosf jelentése az alsóházban. Budapest, julius 8. A Magyar Távirati Iroda genfi tudósítójának jelentése szerint Wedgwood ezredes interpellációt terjesztett a miniszterelnökhöz az angol alsóházban és azt kérdezte, felhivták-e már figyelmét az arjgol munkásdelegációnak a magyarországi viszonyokról készített jelentésére és hogy hajlandó-e a li knak alkalmat adni, hogy e jelentésről a lehető legrövidebb időn beiül megkezdjék a vitát. Bonar Law a miniszterelnök nevében kijelentette, hogy az első kérdésre igennel válaszolhat, a többire nézve pedig nem hiszi, hogy a képviselők többsége a jelentés vita alá bocsátását kívánná. Ha a ház arra nézve rendes szavazás után nyilvánítja akaratát, akkor a miniszter tüzetesebben foglalkozik majd a kérdéssel.