Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) június-augusztus • 50-125. szám

1920-07-02 / 75. szám

Péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István-tér 18. szám A szerkesztőség telefon száma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér A magyar vasutasok munkáját méltó bámulat és általános, őszinte elismerés követte a lezajlott megpróbáltatással teljes esztendőkben. Mináenki tudja, milyen hallatlanul megfeszített tevékenységet kellett kifejteniök a háború alatt, amikor az egész balkáni és a keleti harctér nagyrészének óriási szállítását a magyar vasutasok bonyolították le és peáig olyan kitűnően, hogy az egész világ csodálatát kivívták- Hki csak egy-kétszer utazott végiy az országon a harcterek felé, az láthatta, milyen emberfeletti munkát végeztek ezek a hű, derék emberek szinte kivétel nélkül. T\ forradalom első hadügyminiszterének otromba kijelentése folytán felbomlott és hazazuduló csapatok — tudjuk — olyan ijesztőmód zsúfolódtak össze az összes vonalokon, hogy megborzadt az ember azoknak látásán. Ezekben a válságos napokban csak azért nem következett egyik katasztrófa a másik után, mert a magyar vasutasok a hihetetlen zűrzavarban sem vesztették el fejüket, nem iettek ugy, mint ennek az akkor valósággal eszétvesztett szerencsétlen országnak csaknem minden polgára: nem hagytak ott csapot-papot, hanem megsokszorozott energiával álltak helyükön, vigyáztak az őrjöngő, mámoros tömegre, mint egy hű dajka a rábízott rakoncátlan, rossz gyerekekre. Fi vörös uralom borzalmai alatt a magyar vasutasok nem ragadtatták el magukat, nem ültek fel a nekik földi menyországot igérő kohnok szélhámosságának, hanem hazafiasságuknak sokszor adták nemes tanújelét, támogatva, sőt sokhelyt szervezve az ellenforradalmat. Hzt pedig egyenesen a történelem legszebb lapjain kellene megörökíteni, amit az oláh megszállás idején tettek s tesznek ma is az elszakított részeken a magyar nemzeti eszme szolgálatában. Hány rablóvonatot tartottak vissza a legkörmönfontabb ügyeskedéssel ? 1 Hány millió értéket mentettek meg szabadságuk kockáztatásával?! Milyen pompás, önfeláldozó szerepet töltöttek be a halálra keresett magyar emberek megmentése s a magyar kormány becsületes tájékoztatása körül ? 1 Erről köteteket lehetne irni. Mem is kellene messze mennünk; a csabai állomás több derék magyar vasutasától bőséges adatot kaphatna az érdeklődő. T\ magyar vasutasok sziszifuszi munkájuk után nem kaptak csillogó jutalmat, nem lettek milliomosok, mint a háború hiénái, ők csak a munkából vették ki részüket túlontúl hatalmasan és közben — testileg és anyagilag tönkrementek- Ok nem -.számítottak háborús nyereségre, még csak csillogó kitüntetésekre sem, ők dolgoztak nemes kötelességtudásból, hűséges, szent magyar hazaszeretetből. Munkájuk hatalmasjutalmatérdemelne. De ha már ezt nem tudja megadni nekik ez a tönkre jutott szerencsétlen ország, legalább éhezni ne hagyja leghűbb fiait. Különösen az altisztek és kisebb rangú tisztek vannak súlyos helyzetben. Ép azok, akik közt a keresztény vasutas világ zömét, a legderekabb magyarokat látjuk. Ezek ma kevesebbet keresnek, mint azok a napszámosok, akik a pályaudvarok seprését végzikEzt nem szabad tűrnünk- Mert ha legjobbjainkat nem juttatjuk a jól megérdemelt kenyérhez, ha azokat kényszeritjük el az állam szolgálatából, akik leghívebbek voltak- akkor megújhodásunk elé vetünk áthidalhatatlan gátat. T\ mai nyomorúságos fizetések melléküzletekre, árucsempészésre kényszeritik őket. Pedig erre az útra jóizlésü, keresztény erkölcsi alapon álló, magyar vasutas nem akar rálépni. Es jajj lesz nekünk ha csak azok maradnak a vasútnál, akik állásukat a jó mellékkereset lehetősége miatt tartják meg! Czt nem szabad megengednünk! Ugy kell őket fizetni, hogy abból tisztességesen meg tudjanak élni, hogy szeressenek dolgozni, hogy uj dicsőséget szerezhessenek a magyar vasutas névnek! Mert méltó a munkás az ő jutalmára. v. K. A kor. szocialista munkássúg is Budapest, jul. 1. Bizonyos meglepetést okozott a Házban a keresztény munkások váratlan mozgolódása. A Keresztény szociális munkások [országos szervezete naggyülést tartott ugyanis !Budapesten. A felszólalók rámutattak arra a helyzetre, melyben a munkásságnak jelenleg része van. A munkások kétségbeejtő szociális helyzetben vannak olyannyira, hogy az ország gépezetében annyi szerephez sem jutnak, mint a forradalom előtt. Eddig 3 kabinet működött anélkül, hogy a munkás előtérbe, vagy csak némi szerephez juthatott volna. A keresztény szocialistapárt vezetősége nem alkalmazkodott programmjának demokratikus izü pontjaihoz. Ezentúl a keresztény alapon álló munkástömegek részt óhajtanak venni az ország irányításában és elfoglalják a nekik járó helyeket. A Stromfeld-por. Budapest, julius 1. A budapesti hadosztálybiróság ma kezdte meg Stromfeld Aurél, vörös vezérkari ezredes bünügyének tárgyalását. Stromfeld Aurél ág. evang. vallású, 43 éves, Ludovikát és hadiiskolát végzett ezredes, aki 52 hónapig küzdött a harctéren, több nagyobb és kisebb kitüntetést szerzett, majd a Károlyikormány alatt a hadsereg főparancsnoka lett és a proletárdiktatúra alatt is működött. A biróság Stromfeldet közcsendháboritással, felségárulással és lázadással vádolja. A közcsendháboritást azzal követte el, hogy a tisztikart felszólította az uj hadseregbe vató belépésre, közbenjárt és lázított céljának elérésére. Felségárulásban azért bűnös, mert közbenjárt és működött az országnak, mint királyságnak fel forgatásában. Stromfeld valóságos védőbeszédet mondott állításai igazolására. Nem érzi magát bűnösnek és szerinte a szociáldemokrata szervezetnek sohasem volt tagja. Felvételi vizsga a középiskolákban. ? Budapest, julius 1. A hivatalos lap mai száma a kultuszminiszter egy rendeletét tartalmaza, mely erősen korlátozza és megszigorítja a középiskolákba való felvételt. A felvételek nehezebbé tételének oka az a törekvés, hogy a hivatalnoki pályára igyekvőket visszariasszák. A rendelet szerint a gimnáziumokba, reál és felsőkereskedelmi iskolákba való felvételek felvételi vizsgához vannak kötve. Ezen a vizsgán a tanulónak be kell számolnia egy előző osztályokban elsajátított tudásáról. Ezt a felvételi vizsgát azonban csak az illető intézetek első osztályába beiratkozni szándékozók tartoznak letenni. A felvételi vizsgára minden tanulónak legkésőbb jul. 1-2-án, vagy augusztus 25—26-án az illető intézet igazgatójánál kell jelentkeznie; kivételt képeznek külföldön levő tanulóink, akik soronkivül hazaérkezésük után bármikor jelentkeznek. A felvételi vizsga dija 12 korona. A felvételi vizsga egyszeri meg nem felelés esetén csak 1 év múlva ismételhető. Ijeszgetnek a csehek. Budapest, julius 1. A felvidéken mutatkozó elégedetlenség nagyon megijesztett a cseheket s hogy ijedtségüket elpalástolják, ők kezdenek ijesztgetni, a következő falragaszokat ragasztván ki: Fegyverre a Szlovenszkó védelmére. A szlovák néppárt vezetői együtt dolgoznak a magyar és lengyel kémekkel azon célból, hogy Szlovenszkót elszakítsák tőlünk. A napokban Bécsben járt Dvorcsák ott tanácskozott a szlovák néppárt vezetőivel. Tanácskoztak a legközelebbi lépésekről, amiket a magyar katonaság fog tenni Szlovenszkó felszabadítása érdekében. A magyar katonaságot támogatni fogják a lengyelek. Dvorcsák ezután Berlinbe majd Varsóban utazott, onnan ismét Bécsbe, ahol Jechlicskával és a magyar és lengyel ágensekkel fog találkozni. A szlovák nemzet vigyáz. Fegyverbe áll. A magyar és lengyel ellenségekel akarják rabolni szabadságukat . . . szerintük.