Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-11 / 10. szám

Békéscsaba, 1920. április 11. Vasárnap I. évfolyam 10. szám Szerkesztőség és kiadóhiuatal: Békéscsabán, Szent Istuán-tér 18. sz. Hirdetések naponta 3 óráig adhatók jel. Független politikai napilap Előfizetési árak: Egg hóra 12 K, negyedéure 36 K. Egyes szám ára uasárnap 1K, hétköznap 50 filléi Mw nemzeti propaganda. A román megszállás alatt levő területek csak most kapcsolódtak bele azokba a nagy eszmékbe, melyek hivatva vannak Magyarországot nemcsak megmenteni, hanem odajuttatni, hova ezeréves történelmi múltja kijelölte. Hatalmas, több irányú, de egyugyanazon éltető forrásból táplálkozó mozgalom indult meg a román megszállás alól felszabadult területeken is, mely -közös néven „ Magyar nemzeti propaganda" elnevezés alatt foglalható ösaze. A »MagyarrOrszágos; Védő Egyesület* (Move), a.»Terület Védő Egyesület*, a Magyar Royalista (királysági) párt, az »Ébreü-ő magyarok* mind a magyar nemzeti propaganda szolgálatában állanak s mindegyiknek célja: fogékonnyá tenni Magyarország minden rendű és rangú lakosságát a nemzeti eszme befogadására. Mi is szolgálatában. állunk a „Magyar nemzeti propagandának* s a következőkben meg akarjak értetni vármegyénk lakosságával, mikép gondoljuk mi el a magyar nemzeti propagandát. Minden propaganda-akciónál a legfontosabb, hogy abban csak- a propaganda célja és semmiféle egyéni akció ne jusson kifejezésre. A magyar nemzeti propaganda célja nem lehet más, csak magyar nemzeti. Miután a nemzet szempontjából szükség van minden magyarra, aki a hazasztretetet s Jézus Krisztusnak mindent magában foglaló hitét s tanítását érzi s gyakorolja, írifncfen magyart, aki az előbbi feltételek szempontjából kifogás alá iiem esik, a közös épitő munkában' egyesíteni kell. A propaganda legyen nyílt és őszinte, de számoljon mindig az adott helyzettel. A magyar nemzet kiépítésének, az ország felszabadításának nagy gondolatát olyan müveléssel igyekezzék elhinteni, istápolni, erősíteni s megnöveszteni, mely a lelki érzés talajviszonyainak megfelel. A propagandának vigyáznia kell arra, hogy tekintélyeket, becsületes elvi álláspontokat, komolyan, becsületesen eltöltött hosszabb élednek munkáját pellengérre ne állítsa, meg ne szégyenitse. Számolni kell azzal, hogy az elmúlt másfélév zivatarai különböző formában próbára tettek mindenkit. Számolni kell azzal, hogy e másfél év alatt Magyarország hajója az eltűnt régi kormányosok nélkül hányódott a Scillák és Charibdisek között s hogy a hajóra olyan kormányosok léptek, kik nem tudták s nem akarták felismerni a helyes irányt s akik Magyarország sokat szenvedett, legjobban kihasznált, legjobban kimerült s legkevésbbé felismert vidéki népét hamis jelszavakkal félrevezették, becsapták. A propagandának erősnek, bátornak, férfiasnak kell lennie s komoly, megvalósítható célokat kell maga elé tűznie. Az erőt képviselje a munka, "a bátorságot a felszabadult magyar érzés tartózkodás nélküli megnyilatkozása, a férfiasságot ezen érzületnek minden magyar emberben való felkeltése, megerősítése a lovagias fellépés eszközeivel s módjaival. Megvalósítható célok közé kP kell tűzni első sorban az ország ezeréves történelmi földjének felszabadítását, a magyar tengerpart visszaszerzését, a nemzetiségekben annak a tudatnak a felébresztését, hogy ,a nagy világon e kivül nincsen számukra hely s itt velünk együtt élniök, halniok kell". Meg kell győzni a propagandának arról mindenkit, hogy itt nem katholikus, nem református, nem lutheránus, nem székely, nem dunántuli, nem tiszántúli és legkevésbbé budapesti Magyarországról' ván sió, hanem Magyarországról, keresztyén nemzeti alapon* álló egységes magyar királyságról. Meg kell győzni a propagandának mindenkit arról, hogy ne idegenből kérjünk és várjunk segítséget a felszabadításhoz, mert az idegen segítség árát felszámítják előbb vagy utóbb. A propaganda irányítsa minden magyar tekintetét a közel jövő derengő, biztató egére. Meg fogjuk látni, hogy a győztes államok is a közel jövőben nagy válságokon mennek keresztül s az lesz a legszerencsésebb nép és ország, mely a válságon leghamarabb átment, amelyik leghamarabb kiábrándult s leghamarabb konszolidálta állami létét. Okunk van hinni s nyíltan kimondani, hogy ez az ország Magyarország lesz. Komoly célja, a propagandának, hogy a magyar nagy birtok, a magyar nagyipar, a magyar nagykereskedelem s az ezek viszonylagos kötelékében álló kisbirtok, kisiparos, kiskereskedelem s alkalmazottak között a harmokikus együttműködésnek a harmonikus s arányo-s megélhetésnek a létfeltételeit megjelölje. Komoly célja a propagandának, hogy a magyar közvélemény, a magyar sajtó irányítását kivegye azok kezéből, akik ezt kisajátítani igyekeztek maguknak a könnyű megélhetés, a könnyű karríer-csinálás céljaira. Komoly célja a propagandának, hogy a bizalmat, a harmonikus együttérzés gondolatát felébressze mindenkiben a magyar nemzeti hadsereg katonái iránt s Horthy Miklós kormányzó iránt; bele kell vinni a köztudatba, hogy miniszterek, képviselők elbukhatnak, de Magyarország, annak kormányzója : Horthy s Horthy katonái el nem bukhatnak soha. Fel kell ébreszteni a vágyat mindenkiben, hogy Horthy hadseregében, a magyar nemzeti hadseregben szolgálni — ha csak aéhány hónapig is — büszkeség, dicsőség. Komoly célja a propagandának, hogy ne mának, banem a jövőnek dolgozzék. Ma romok között járunk; a romokban találunk épitő anyagot is : ne égessünk el hát mindent! Komoly célja a propagandának, hogy mindenütt, ahol az lehetséges, erkölcsi s anyagi öntudathoz juttasson mindenkit, hogy ne csak a propaganda külső dicsfényében, hanem az otthon biztos nyugalmában, állandó' jólétet s melegséget nyújtó létfeltételeiben találja meg kiki az otthon és a haza szeretetének nagy értékét és vonzó erejét. Komoly célja a propagandának, hogy magyar sovinizmusra és a magyar sovinizmus fogalmán belül altruizmusra nevelje az embereket. Komoly célja a propagandának, hogy a magyartársadalom megtévesztett s kiábrándult tömegét állandó bizalomra keltse azok iránt, akik a tömegnek igaíi jóakarói voltak. Komoly célja a propagandának, hogy mindenki vagyonának, munkabirásánakarányában mindazt adja oda a nemzeti nagy cél szolgálatára, ami nélkülözhető, mert minden magánvagyon, minden egyéni jólét csak látszólagos és viszonylagos olyan országban, melyben az államvagyon, az államháztartás a folyton fenyegető csőd rettenetes gondjaival küzd. Különösen biztosítani kell a nemzeti hadsereg anyagi létföltételeit a legnagyobb önfeláldozás árán is. * Komoly célja a propagandának, hogy a tulajdon szentségét régi jogaiba iktassa Be kell bizonyítani, hogy az az értékelmélet, melyet a szocializmus és kommunizmus hirdet, ellentétben áll az ember örök természetével. Rá kell mutatni, az evolúcióra, az emberi fejlődés amaz örök törvényére, hogy az ember tökéletesedhetik, de eirbei marad örökké s mint ilyen, szereti a magaépitette hajlékot, a maga gyűjtötte vagyont, a maga alapította családot, az őseitől reá maradt otthont, a* őseitől reá maradt hitet, szokást, az őseitől re< maradt hazát, ennek történelmét s kulturkincseit Komoly célja a propagandának, hogy nen megtépázni, meghurcolni kell az embereke*, hanen felvilágosítani azokat, akik nem látnak, bátoritan azokat, akik csüggedtek, erősíteni azokat* akii gyengéknek érezték magukat, akik eddig nen mertek a cselekvés terére lépni. A felvilágosítás a bátorítás, az erősítés egyetlen forrásból táplálkozzék: a magyar haza szeretetének örök éltetőforrásából. F. A sorozás. Hátberzongató fogalom volt a sorozás a magyar legények előtt hosszú évszázadokon át, amig a »német sógor* verbuválta össze a nemzet szine-virágát, hogy messze vigye, vad-igen országok szomorú földjére, ahonnaa csak a sóhajtása szállhatott haza a sínylődőknek fehérfelhőn, szállószellőn, szomorú áótákban. De ugy is volt, hogy nem kötéllel fogták katonának a magyart. Olyankor mindig, történelmet csinált. Utoljára 48-ban, azóta meg most először! Negyvennyolc óta nem volt sorozás, amely nekünk sorozott volna, 48 óta nem volt katona, aki értünk állt volna fegyverbe ! Most Magyarország sörözi Sola nem volt olyan igaz a jelszó, hógy a »hazáért«, mint ma! Bérceinket, kincseinket idegenek rabolják, szép földeinket- az alattomos szomszédok bitorolják és utolsók utolsói nyomorgatják testvéreinket, akiket egy ezredév m

;nden hagyománya font keblünkhöz! Mintha mindenki érezné, mintha mindenki tudná! Minden sziv megdobbant és megindultak a magyar fiuk a kibontott zászló alá! . . . Április 9-én volt Csaban az első sorozási nap. A/ 1898-beliék közül az A—K-betüsök kerültek sorra. Állításra 130-an voltak kiírva a lajstromokból (nem számítva a tartalékos tiszteket, végleg elbocsájtott rokkantakat és azokat, akik az eddig megejtett sorozásokon alkalmatlanoknak nyilváníttattak). Pontosan megjeleni a falragasz alapján (minden külön idézés nélkül) 106. Az elmaradtak legnagyobb részt tanyaiak. A 106-bóJ alkalmasnak nyiloánult 100 legény. Ebből 60 gyalogsághoz (a békési gy. ezred J-so zászlóaljba leendő bevonulásra) 15-cti tüzérséghez, 15-en lovassághoz, a többiek különböző műszaki alakulatokhoz (árkászok, távírászok stb.) A gyalogosok bevonulási terminusa f, hó 17-dike. Az orvosi vizsgálat befejeztével feleskették az „ujjoneokaf' a vátosháza udvarán. Az eskütétel előtt Székely százados (bemutatótiszt) gyönyörű hazafias beszédet intézett hozzájuk, ainit mindannyian lelkesedve hallgattak végig, majd megilletődve rnóndták el az esküt : bSKÜ: Mi ünnepélyesen esküszünk a Mindenható Istenre, hogy >azárik és annak törvényei itánt hűséggel és hódolattal viseltetünk. Esküszünk, hogy soha kommunista esznték szolgálatába nem állunk a bolsevizmus és minden aljas kísérlet ellen, mely' hazánk fogalmát megszüntetni igyekszik kér'élhetetlenül l'iizdeni fogunk. Esküszünk, hogy fővezérünket.feltétlenül követjük így neki, mini az általa kinevezett minden elöljárónknak feltétlenül engedelmeskedünk, őket megvédelmezzük, rendeleteiket és pa-