Körösvidék, 1920 (1. évfolyam) március-május • 1-49. szám

1920-04-11 / 10. szám

yest Békéscsaba, 1920.. április 15. rancsaikit minden szolgálatban teljesiíjVk. Feljebbvalóinkat mindenkor, a kellő tisztelei'oen részesítjük és alárendeltjeinkről legjobb tudásunk szerint gvndoskodunk. Esküszünk, hogy szent hazánkat Magyarországot minden belső és külső ellenség ellen bárki legyen is a-z, mindenkor, mindenütt és mi-.iden alkalommal vitézül és férfiasan harcolva, megvédjük, fennállásáért életünket és vérünket odaadjuk. Magunkat mindig a haditörvények szerint dc*~ék magyar katonákhoz illő módon viseljük és igy becsülettel élünk és halunk. A Mindenható Isten minket ugy segéljen Ámen. Aztán hazamentek, elmondani szülőnek, rokonnak, testvérnek, kedvesnek: — A magyar haza katonája lettem!... Képviselőház. Megint az ellenforradalmi pénzek. — Az állami engedélyezéstől fiiggő jogosítványok revíziója. — fi rekvirálás és a .jalomvám. Kiünnepelték magukat a képviselők, Mikor szabadságra mentek, az utolsó ülésükkel kapcsolatban megemlékeztünk arról a vádról, amellyel a . liberális lapok illették a nemzetgyűlés eddigi működését. Azt reméltük, hogy erre nem fog alkalom kínálkozni többet Hittük, hogy ha a vidéken látni és hallani fogják szemtől-szembe a közvélemény megnyilatkozásait, könnyebben rátalálunk majd ismét a legsürgősebben orvoslandó bajokra. Lehet, hogy az első ülés (amit az ünnepek óta tartottak) csak azért csalt meg ebbeli várakozásunkban, mert még nem volt teljes a nemzetgyűlés képe. Mindössze 40—50 képviselő előtt-nyithatta meg az elnök az ülést. Szmrecsányi elszámolása. Elsőnek Szmrecsányi György szólalt fel, kijelentvén, hogy ő elszámolási kötelezettségének eleget tett, az ellenforradalmi pénzek számadását benyújtotta a kormánynak, amely azonban felbontatlanul tette félre az aktákat. Huszár Károly volt miniszterelnök válasza parázs vitát provokált, amely végül is bebizonyította, hogy Huszár tényleg átvizsgálta és álvizsgáltatta az aktákat, tehát a Szmrecsányi állítása téves. Bizonyítékul rnegemlitte, hogy még pótlásokat is tartott szükségesnek némely helyeken. Az italmérési és a trafikjog revíziója. A Szmrecsányi-Huszár vita után Haller József indítványozta az állami engedélyezéstől függő jogosítványok revízióját. Kijelentette, hogy nem kortes célokat akar ezzel az indítványával szolgálni, hanem a konszolidáció érdekében sürgősnek tartja az igazság helyreállítását. Miért van — úgymond — hogy nem azok kapják a trafikot, akiknek arra tényleg szükségük van ? Budapesten egy Heller Móricnak háromemeletes háza, benne szatócs üzlete és — trafikja van. Ez igazságtalanság ! Senki ne kaphasson trafikot, aki nem maga kezeli, vagy akinek más haszonhajtó foglalkozása van. Az italmérési jognál is ennek az elvnek kellene érvényesülnie. Egy Hirschler Sámuelnek három háza és — három italmérési engedélye van! Tehetős embernek nem kéne jogosítványt adni. A polgári serfőzdének 16 büfféje van és oly jól mennek, hogy az egyikben egy jogász doktor a csaposlegény. Tény, hogy a jogosítványok legnagyobb része zsidó kézben van, holott a zsidók gazdasági téren úgyis erősebbek nálunk és semmi esetre sem szorulnak állami támogatásra. Előnyük, hogy szívósak, igénytelenek, nagy vagyoni összeköttetéseik vannak és — ami legfontosabb — tág a lelkiismeretük. Az állami szállítást nem szabad zsidók kezébe adni, mert a „jól vasalt nadráguak" az üzletajtóban ácsorognak, amia a keresztény munkás horpadt mellel dolgozik, Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter válaszolt Haller szavaira : Kijelentette, hogy a revízió már folyamatban ran és a jogosítványok osztásánál elsőrorban a rokkantakat és az állami alkalmazottak özvegyeit fogják figyelembe venni. A pekuípálás és a malomoám. Nagyatádi Sze^ó István közélelmezési miniszter bejelentette, hogy a rekvirálásokat az idén még nem lehet teljesen elkerülni. De remélik, hogy ez volt az utolsó gabonarekvirálás Magyarországon. Miniszteri állását köti hozzi, hogy a rekvirálás a jövő esztendővel már egyszer s mindenkorra elmarad. (Zajos helyeslés a kisgazdapártban) Az ellátatlanokról való gondoskodás az egyes vármegyék hatáskörébe van utalva. Ahol ez nem történne' meg, ott az illető vármegyét terhelné a felelősség. A malomvám kérdésével még csak most foglalkozik a közélelmezési' minisztérium. Minden javaslatot szívesen vesz e tárgyban. Több kisebb jelentőségű interpelláció után az ülés d. u. 2. órakor véget ért. felhatalmazási tömény napirenden. Budapest, 1920 április 9. A. Magyar!ávirati Iroda jelenti. Az indemnitási javaslat, mint legfontosabb tárgy szerepel a nemzetgyűlés napirendjén. Ezzel a javaslattal kap törvényes felhatalmazást a kormány az állami jövedelpek behajtására, a kiadások kifizetésére. Ezt a nemzetgyűléstől kell kérnie, mely mint törvényhozó testület a budget-jogot szuverénül gyakorolja. De nemcsak a kormány szempontjából : fontos és nélkülözhetetlen az indemnitás, hanem az ország, a nemzet közügyei is parancsolóan követelik. A költségvetés parlamenti jogának folytonosságában a közelmúlt két forradalma érzékenyrést ütött, a világháború zivatarai pedig évekig útját állották annak, hogy államháztartásunk pénzügyi egyensúlyáról s mérlegéről világos kép legyen alkotható. Közel másfél éven át nem volt legális magyar kormány, mely az állami budgetet elkészítse á nem volt legális törvényhozás, mely ezt tárgyalta. Tudvalevő, hogy Huszár Károly kormánya csak rövid időre, a nemzetgyűlés megalakulásáig vállalta el a kormányzatot s a budget-jog területén indemnitással élt, melynek értelmében felmentést kapott a törvényhozástól visszaható erővel edc'igi intézkedéseire nézve és felhatalmazást pénzügyi téren a továbbiakhoz. A Simonyi-Semadam kormány mostan kéri a nemzetgyűléstől, hogy ez az indemnitás addig tartson, míg pénzügyminiszterünk Korányi báró abban a helyzetben lesz, hogy rendes költségvetési tervvel álljon az ország s az érdeklődő külföld szeme elé Egész világ figyelme rajtunk lesz ama nevezetes napon, mikor a pénzügyminiszter a háború és kél forradalom pusztításaiból kibontakozott Magyarország pénzügyeiről ez első költségvetést bemutatja, mint anyagi és erkölcsi erőnk konszolidált vo'tának leghitelesebb dokumentu\ mát. Nem kételkedünk abban, hogy a nemzetgyűlés meg fogja adni pár havi indemnitással az időt a kormánynak, a legközelebb előterjesztendő pénzügyi javaslatok ( [fogadásával pedig megteremti a módot, hogy majdani költségvetésünk minden szükséglete fedezhető legyen s a magyar államtartozás egyensúlya újból helyre álljon, Ufttl mesincíui Ü „Baásniejyei Egyetemi Ifjak KÖM." Örömmel üdvözöljük és közöljük, hogy a megyei keresztény egyetemi ifjúság több mint negyedszázados egyesülete a „Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre" Budapesten újból megindul. A magyar egyetemi ifjúság, mely a keresztény és nemzeti ujjá- <_ születés nagy munkájában elsőnek sietett az ország segítségére a román megszállás után a megyei egyetemi ifjúsághoz a következő felhívással fordul: Felhívás \ a Békésmegyei Keresztény Egyetemi Ifjúsághoz! A nagy világháború, a magyacság lelkétől távol álló forradalmak és ideg»n invázió borzalmai után végre feleszmélt a magyar. Nagy változás előtt állunk: vagy felemelkedünk, vagy elbukunk, minden tőlünk függ. Egy idegen faji szellem és vad morál mindent tönkre tett, minden ami drága és szent volt nekünk a porban hever, apáink ősi földjén idegenek osztozkodnak, testvéreink jajkiáltása hallatszik észak-, dél és kelet felől. Csak erő« lelkierő, öntudat-akarat és bátorcselekvés menthet * meg minket. Ha van bennünk egy csepp élniakarás, ha van bennünk remény a magyar faj eljövetelében, ugy föl az uj honfoglalás nagy munkájára mindenkinek! Küzdelmes, óriási feladatok állnak az ország előtt, agyunk, szivünk, izmaink megfeszített munkájára van szükség. Nincs barátunk, az ország, az élet még nem a mienk. Sok a rom és nagy a szenvedés, a nemzet testét ezer seb égeti. Fogjunk össze mindnyájan, mert különben elveszünk ! A magyar keresztény egyetemi és főiskolai ifjúság, mely áldozatokat nem ismerve a magyar fal nagy megmozdulásakor elsőnek sietett a jövendő keresztény Magyarország segítségére, fegyverben áll, nehéz harcát vívja. Soha nem tapasztalt erővel egységes, a magyarság lelkéből, erkölcseiből, ^ idegenek hadával szemben. Az a magyar egyetemi ifjúság, mely az utolsó óráig harcolt hősiesen hazája védelmében a Kárpátokban, a Piavénái, a lengyel mezőkön, mig a nálánál élelmesebb faj világpolgárai kivívták a vérnélküli forradalmat s mely a lerajlott idegen faji uralom alatt a legtöbbet szenvédett, most méltó akar lenni önmagához s a magyar egyetemi ifjúság történelmi tradíciójához. Tanultunk a multbólí A jövendő Magyarország, a jövő magyar élet, a nemzet egyetlen reménye, az ifjúság szót kér, élni akar! A keresztény magyar értelmiség jövendő záloga, az egyetemi ifjúság ébren van s hisz a magyar faj hivatásában és erejében. E nagy küzdelemből és munkából nem maradhatunk el mi sem. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre, mint a megyei keresztény egyetemi ifjúság szellemi vezetője, ezúton fordul hozzátok megyei egyetemi ifjúság, hogy szerencsétlen hazánk keresztény é3 nemzeti újjáépítésében, fajunk megerősítésében legyetek segítségére. Jöjjetek, várunk, segítsetek! Szeretettel számit mindnyájotokra s támogatástokat kéri a B. E. 1. K- nevében Kiiment Z. Pál elnök, Budapest, IX, Ferenc-tér 1. III. FELHÍVÁS. Tisztelettel kérjük részvényeseinket, hogy részvényeiknek még be nem fizetett második részösszeget f. hó 20-ig okvetlenül fizessék be pénztárunkba, nehogy az eddig történt befizetést — az alapszabályok idevonatkozó rendelése szerint — elveszítsék. Egyben értesítjük a közönségét, hogy alaptőkénk, emelésére már elfogadunk jegyzéseket üzlethelyiségünkben Az első kibQcsájtásu részvények teljes befizetése után nyomban összehívjuk a rendkívüli közgyűlést, hogy az alaptőke felemelést eszközöljük. Egv részvény ára 200 K és részvényenkint 5 K alapítási költség. . f , Békésme'jyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó fí.-T. v