Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2006 (5. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-23 / 2. szám
10 Uimmeha A parazsat evő vasparipa és más igaz történetek Hell József Károly vízemelő szerkezete Emlékszem, mekkora tudásszomjjal vetettem rá magam zsenge ifjúkoromban azokra a kiadványokra, melyek a technika csodáinak bemutatását vállalták fel. Megjegyzem: a múlt század hetvenes éveiben igen gyér volt az ide vágó irodalom, szinte kizárólag a Búvár-zsebkönyvekre korlátozódott. Ezek is főképp a szovjet ipar vívmányaival foglalkoztak; még most, több mint két évtized távlatából is emlékszem Iljusin vagy Tupoljev (keresztrejtvényfejtők számára: szovjet repülőgépmárka, két betű — IL vagy TU), a nagy gépmadár-konstruktőrök nevére. Magyarokkal véletlenül sem találkozhattunk — talán mert az akkori világképbe nem fért bele, hogy egy létszámát tekintve jelentéktelen, a történelem során többször leigázott kis kárpát-medencei nemzetnek is lehetnek nagy elméi. Pedig voltak és vannak — mióta annyira nyitott a világ, hogy órák alatt bármely szeglete elérhető, előszeretettel vándorolnak ki megélhetés után olyan országokba, amelyekben a tudás még mindig hatalom. A földkerekség egyik nagy klónozó szaktekintélyének számító Dinnyés András visszatért a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, fiatal biológusok hadát csábítva haza; de ki tudja, mennyien vannak a NASA-nál, a Szilikon-völgyben, vagy Afrika dzsungeleiben, a halálos kórok ellenszerét kutatva... A Magyar Tudományos Akadémiának, továbbá néhány kisebb könyvkiadónak köszönhetően nagy utazóink, felfedezőink (és kalandoraink) neve nem merülhet feledésbe. Az ide vágó életrajzi irodalomnak köszönhetően (nem egy kiadvány különben kalandregényként is felfogható) ma az ötödik osztálytól fölfelé már mindenki tud(hat)ja, hogy Körösi Csorna Sándoron kívül volt nekünk Magyar Lászlónk, Benyovszky Móricunk, Teleki Sámuelünk, Vámbéry Árminunk, sőt Stein Aurélunk is. Ha a kedves tanerő veszi magának a fáradságot, és a megfelelő könyvespolcon kisebb kutakodásba kezd, a nebulók világképének horizontja húsz perc alatt fényévekkel tágulhat — csak akarni kell. Bár a fizika a földrajznál és a biológiánál is „szárazabb" tudomány, oktatása mégis élvezetessé — vagy legalábbis elviselhetővé (bocs', fizika-tanárok!) — tehető, ha a nem kötelező olvasmány jellegű könyvállományunkat időnként felfrissítjük. Mivel? Például a csillagászatot, történelmet és írást egyaránt magas fokon űző Bödők Zsigmond könyveivel, melyek a fizika és a társtudományok kevésbé ismert zugaiba visznek el bennünket. A dunaszerdahelvi NAP Kiadó gondozásában látott napvilágot 2005 vége felé Bödők Zsigmond Magyar feltalálók a közlekedés történetében és a Nobel-díjas magyarok című könyve. Bár a címeket tekintve arra lehet következtetni, hogy egyik sem könnyű szórakozást ígérő „könyvecske", most megnyugtatom a kedves jövőbeni olvasót, hogy nagyon olvasmányos stílusban megírt kiadványokról van szó. „Itt az ideje, hogy megreformálva eddigi egysíkú történelemszemléletünket — áll a közlekedéstörténeti könyv hátsó borítóján —, múltunk jelentéktelen epizódszereplői, harmadrendű politikusai helyébe a világ által is nagyra becsült tudósainkat helyezzük a köztudatba. Azokat a nagyszerű embereket, akik részt vettek az anyag szerkezetének feltárásában, kijuttattak bennünket az űrbe és információs hálóval szőtték körbe a Földet — mindezzel nem kis mértékben befolyásolva a civilizáció történelmének alakulását is. Kár lenne, ha éppen a legtöbb magyar sikertörténetet magába foglaló könyvünk maradna csukva mind magunk, mind a már nyomunkban lépkedő ifjú nemzedék előtt." Úgy vélem, ebben a három mondatban az erkölcsi tanításon kívül konkrét oktatási és nevelési célok is meg vannak fogalmazva; ennél világosabb ars poeticával nehéz előállni... A háromszázötven oldalas, fotókkal, térképekkel, műszaki rajzokkal, korabeli alkotások reprodukcióival és más ábrákkal bőven illusztrált könyv merész lendületű szellemi kalanddal kecsegtet. A A Magyar Talentum kötetei Bár a fizika a földrajznál és a biológiánál is „szárazabb" tudomány, oktatása mégis élvezetessé tehető, ha a nem kötelező olvasmány jellegű könyvállományunkat időnként felfrissítjük. Mivel? Például a csillagászatot, történelmet és írást egyaránt magas fokon űző Bödők Zsigmond könyveivel, melyek a fizika és a társtudományok kevésbé ismert zugaiba visznek el bennünket. Bár a címeket tekintve arra lehet következtetni, hogy egyik sem könnyű szórakozást ígérő „könyvecske", megnyugtatom a kedves olvasót, hogy nagyon olvasmányos stílusban megírt kiadványokról van szó.
