Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2006 (5. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-21 / 9. szám
13 „1968-tól huszonkét éven át a Tátrán Könyvkiadó szerkesztője voltam. 1990-ben Prágán keresztül kerültem Budapestre mint nagykövetségi kulturális tanácsos és a volt Kulturális és Tájékoztatási Központnak az igazgatója. Mikor Csehszlovákia kettévált, maradtam mint a Szlovák Kulturális Központ igazgatója. 1996-ban leváltottak, ennek is megvan a maga háttere, amelyre Esterházy Péter szépen rávilágított egy írásában. Azóta tanítok a Pázmány Egyetem szlovák tanszékén, közben voltam még egy ciklusban igazgató az intézetben. A Szegedi Egyetem Pedagógiai Karán is előadok 20. századi szlovák irodalmat, bevezetést a szlovák kultúrába és irodalomtudományba." (A szerző felvételei) kicsit másképp gondolkodtak, és azt hiszem, a közönség ezt meg is értette. Ez a folyamat aztán befejezetlen maradt, mert rá kellett volna kötni Mészöly Miklós több művével és az akkori fiatal nemzedékkel, Esterházyval, Nádassal. De erre már nem kerülhetett sor, mert az ő könyveik nálunk ideológiai korlátokba ütköztek. Ha akkor ki lehetett volna adni szlovákul mondjuk a Termelési-regényt — amelyet Németországban vagy Franciaországban is megértettek, pedig ott nem úgy élték meg az ötvenes éveket, mint nálunk —, Szlovákiában óriási visszhangja lett volna. Tehát az a prózanemzedék, amely Európa-szerte sikert aratott, és felhívta a figyelmet a magyar irodalom értékeire, a szlovák irodalmi köztudatban inkább hiányként mutatkozott csak? Ha tovább lehetett volna vinni a folyamatot, eljutottunk volna a magyar irodalom posztmodem korszakához. Ez persze fikció, de ha nem maradt volna ki a szlovák fordításirodalomból a nyolcvanas években Esterházy és Nádas nemzedéke, véleményem szerint sokkal könnyebben lehetne érteni mondjuk Kukorelly vagy Németh Gábor szövegeit, amelyek idén jelentek meg szlovákul. Viszont sok fontos könyv hozzáférhető lett szlovákul. És jelentős részben az ön nevéhez — mint műfordítóhoz, szerkesztőhöz, irodalomszervezőhöz — fűződik a közelmúlt magyar prózájának a szlovák közönséggel való megismertetése. Mostanában mivel foglalkozik? Fordít? Kutat? Előad? Jelenleg a 19. századi magyar prózával foglalkozom, olyan szemszögből, milyen képet mutatnak a ■magyar írók a szlovákokról. És fordítok is, most főleg szlovák vonatkozású novellákat Eötvöstől, Gárdonyitól, Jókaitól, Mikszáthtól, az elkészült tizenkét Mikszáth-elbeszélésből lehet, hogy önálló kötet is lesz. Például rátaláltam a Kemény koponyák című írására, amelyben először hozza össze irodalmi szinten a tótokat a buta jelzővel. Ez a Pázmány Péter Egyetem Szlavisztikai Intézetének a kutatási témakörébe esik, a fordítások majd kötetben is meg fognak jelenni, tanulmánnyal, jegyzetekkel kísérve. A szegedi egyetemen is oktatok, ott őszre Grendelnek a szlovák irodalmi vonatkozásairól szervezünk egy szlovák nyelvű szimpóziumot. Görözdi Judit
