Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2005 (4. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-17 / 2. szám

KÖNYVJELZŐ 3 Jókai Mór élete és kora (180 évvel ezelőtt, 1825. február 18-án született Jókai Mór.) elbeszélő művészet­nek eb­ben a stá­diumában azt lehetne hinni, könnyű lesz Jóka­inak feltűnnie briliáns tulajdonai­val. Mert Eötvös ugyan fölrázta a közönséget a »Falu jegyzőjé«-vel, mely a jobbágyság szörnyű sorsát rajzolja, Kemény Zsigmond elbe­szélései egy nagy komprehenzív el­mének gondolatvilágát tárják elé, de ezek bármekkora nagy kaliberű emberek a maguk nemében, valójá­ban egyik sem mesélő talentum. Jó­sika Miklós tud ugyan meséket sző­ni, csattanós helyzeteket kihozni, meglepő fordulatokat előkészíteni, de ő sablonos és patronokon ke­resztül fest, mint a szobapiktorok. Ha három lovag halad a budai úton (mondjuk, ha úgy kezdődik a re­gény), következik a három lovag le­írása, a lovag ruhájáé és a lóé, aztán a három lovag élettörténete a böl­csőtől kezdve (esetleg még korább­ról), addig a pillanatig, míg a budai úton haladnak. Csakis ily recept bir­tokában írhatott naponkint egy nyomtatott ívet e derék Jósika Mik­lós, kinek mégis több híve volt az olvasók közt, mint a többinek összesen, mert tisztelet az analízis­nek, a bölcselkedésnek, az irány­eszmének, de a meséléshez mégis a mese a legszükségesebb. Mindegy, mégis nehéz volt egy új embernek gyorsan, rohammal prosperálni. Mert ha olyanok is írták a regénye­ket, akik voltaképpen mást lettek volna hivatva írni, az olvasók is hasonló módon toborzódtak össze. Ha nem voltak született elbeszélők, nem voltak született olvasók sem, akiket egy belső vágy és inger hajtott volna. Nem vált még az ol­vasás napi szükségletté. Az irodalmi gourmet­­nak még a fogalma se volt meg. Olvastak az em­berek hazafiúi lelkesedésből, kötelességből és divatból, mert a művelt társaságban, hölgyek je­lenlétében, az időjárás után bizonnyal rákerült a szó a legújabb könyvekre, ezekhez hozzászólni tudni a jó nevelés és a műveltség kiegészítő ré­szének látszott, az olvasók ennélfogva nem jár­tak a maguk lábán, s dehogy is mertek volna íté­letet mondani a megihletett szellemek fölött, kiknek néma bámulással kellett adózni. Hogy melyik a jó regény, annak inkább híre ment, mintsem az illető hírlelők érezték volna. Csak így volt lehetséges, hogy az Eötvös József »Karthausi«-ját negyven évig vették a boltokban, de mindenki ajándékul valaki másnak. Az a mo­dern »rumli«, hogy a közönség a jótól a jobbhoz negyvennyolc óra alatt átpártoljon, a képzelhe­­tetlen dolgok közé tartozott. Mindenki kitartott a maga kedvenc írói mellett, úgyszólván holtig, mint ahogy kitart a brahman a bálvány istenei mellett, nem törődvén vele, jobbak-e, kiket a szomszédja tisztel. Jókainak is küzdenie kellett. Briliáns tulaj­donai mellett közömbösen mentek el az olvasók eleinte. Még a kritika se vette azokat észre. (...) Bizony az időket és a divatokat ítélve alkal­masint éppen a legjobb tulajdonai akasztották volna meg szekere gurulását a hírnév országa fe­lé, ha az a véletlen nem esik, ami a mesében a kátyúba került Lotus királyfival, hogy éppen ab­ban az irányban röpült két óriás szárnyú madár és súrolta meg a kocsija kerekeit, mire azok az­tán gurultak-gurultak hetedhét esztendeig. A két óriás madár Petőfi volt és Arany János, kik ele­mentáris erővel vitték diadalra fönséges költé­szetükben az egyszerű népiességet s ezáltal utat nyitottak Jókainak is. (Részlet Mikszáth Kálmán azonos című művéből. Budapest, Révai, 1907) KÖNYVRŐL KÖNYVRE Nem tudom az idejét, mikor figyeltem fel az Új Szó hasábjain Szászi Zoltán rend­szeresen megjelenő jegyzeteire. Már az ele­jén megfogott maga a hangvétel, ahogyan ezekben a legprózaibb dolgokat is bizonyos líra hatja át. Örülök, hogy a Plectrum Kiadó jóvoltából már könyv alakban is megjelen­tek a költő újságíró „lírai jegyzetei” Forgá­csok címmel. Irigylem a tehetséggel megál­dott embereket, akik úgy jelenítenek meg egy-egy érzést, gondolatot, ahogy mi, átlag­emberek is érzünk, csak híján vagyunk a ki­fejezés minden hasonló eszközének. Szíves figyelmébe ajánlom ezt a könyvet minden hozzám hasonló újságolvasónak. Élvezettel forgathatja mindenki, aki számára a ténye­ken kívül az érzelmek is fontosak az ember életében. Ui.: Bevallom, nem rendelkezem saját könyvvel, ezúton szeretnék szert tenni rá. Sajnos családunkban a kultúrára jutó havi keret az Új Szó előfizetésével kimerül. Tisztelettel: Mánya Rozália, Szőgyén Szászi Zoltán Forgácsok Szászi Zoltán Forgácsok Plectrum Kötve, 128 old., 14,8x21 cm bolti ár: 200 Sk kedvezménnyel: 178 Sk Szászi Zoltán (1964) költő, újságíró Rimaszombat

Next

/
Thumbnails
Contents