Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2005 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-20 / 1. szám
Kiónok az irodalom piacán - 7. A szövegkisajátítás egyik különös, de semmiképp nem különleges válfajára Franz Kafka Napló]n szolgál példával. Sajnos a forrás — egy 1912-ből származó hosszabb részről van szó — nem ad eligazítást arra nézvést, vajon az elbeszélt eset megtörtént esemény lejegyzése vagy a képzelet teremtette. Akár ez volt a szerző szándéka, akár nem, mindenesetre nem tudjuk eldönteni. Annyira szépen van előadva, hogy az ember szépirodalomnak vélheti, már az első mondatától: „Tegnap este tíz órakor mentem lefelé szomorú járásommal a Zeltnergassén.” (Györffy Miklós fordítása) Másrészt a történet maga olyan, hogy akár meg is történhetett volna — egy félkegyelmű jogsegélyért, jogorvoslati tanácsért fordul szerzőnkhöz. (Aki, mármint Kafka, végzettségét s foglalkozását tekintve is jogász.) Az illető mesélni kezd, s felkelti szerzőnk érdeklődését - legalábbis ezt írja 1912. február 27-i bejegyzésében Kafka, mert amit az illető elmondásából naplójába jegyez, az nem különösebben érdekes. Sokkal érdekesebb, ahogyan s amilyen részletesen és mindenre kiterjedő figyelemmel leírja a tanácstalan ember körülményes felvezetését, azaz roppant szerteágazó történetének lehető leglényegét, melyben sok mindenről szó esik, még a költő Richard Dehmelről is, aki Kafka kortársaként s hozzá hasonlóan eleinte egy biztosítónál dolgozott, s mintegy mellékállásban volt csak író — és már végképp nem tudjuk, hogy naplót olvasunk-e vagy novellát. Hanem közben végre valahára a mi félnótás emberünk is előadja — mellesleg előadóművész —, hogy egészen konkrétan milyen ügyben is kér tanácsot; mert hogy sültbolond, ahhoz a kezdetektől fogva kétség nem férhet, s hovatovább egyre bizonyosabb, mert addig beszél és mesél, míg felismerjük benne a tipikus Kafka-hőst, aki a környezetét látja kibillentnek, és nem magát. Emberünk tehát közli, hogy plagizálták. Pénteken elvitte egy asszonynak elolvasásra és mutatóba Életöröm című kéziratát, s ez a dolgozat a rá következő vasárnapon a Tagblatt szórakoztató mellékletében A gyermek mint teremtő címmel megjelent. Névtelenül, de szóról szóra az ő szövege. Igaz ugyan, hogy a két dolgozat összehasonlítása ennek épp az ellenkezőjéről vall, mindössze a „nevezetű” szó fordul elő mindkettőben, de emberünknek erre is van magyarázata: „Mindent lemásoltak ugyan, de eltussolva, más sorrendben, rövidítve és apró idegen kiegészítésekkel.” A történet vége: emberünk megfogadja a tanácsot, hogy ne perelje be a hölgyet, hanem jelentse ki: »ezúttal még hajlandó önkénytelen befolyásoltságot feltételezni.« A szerzőként sértett fél egy ambiciózus fiatalember, akinek ez az első írása. S ezáltal a szövegkisajátítás jelentése felértékelődik, visszájára fordul, hiszen a tény, hogy az ő szövegét ellopásra alkalmasnak tartják, azt jelenti, hogy ő már valaki. Mintha azt mondaná: plagizálnak, tehát vagyok. Csanda Gábor PHD A hónap derekán volt hatvanöt éves Tóth Elemér költő, műfordító, publicista, az Új Ifjúság egykori szerkesztője, a Tábortűz egykori főszerkesztője. Az alábbi részlettel köszöntjük őt (a feladvány beküldője Méry Júlia): Csillagménes vágtat az égen, porzik az út, hold a csikós, ostora csattan, utána... A részlet a költő Csillagménes című költeményének első versszaka — éppen csak az utolsó szava hiányzik. (A Könyvjelző első évfolyamának hatodik számában már szerepelt ez a vers megfejtésként, akkor a második versszakát közöltük s az utolsót kértük megírni.) Mostani feladványunk egyszerűbb: találja ki vagy tippelje meg a hiányzó szót, s küldje be az egész versszakot mellékletünk címére. Határidő: február 1. Minden megfejtő és tippelő bekerül a sorsolásba, melyen értékes könyveket lehet nyerni. Segítség: a keresett szó egy szótagú, s a második sor utolsó szavára rímel. — Könyvjelző, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Könyvről könyvre Ha szeret olvasni, s van véleménye az olvasott műről, most könnyen gyarapíthatja házi könyvtára állományát pusztán azáltal, hogy másokkal is megosztja véleményét. Beszámol az elolvasott könyvről, és másik könyvre tesz szert. Elég, ha megírja, miről szól a könyv s miért tetszett, írását a Könyvjelzőben legközelebb viszontláthatja, s jutalmul könyvet választhat. A verseny feltételei nagyon egyszerűek: ismertesse a Könyvjelzőben fellelhető (a melléklet bármelyik számában borítóval és ármegjelöléssel szereplő) kiadványok közül azt, amelyiket volt módja olvasni, s elnyerte tetszését. A könyvismertető terjedelme ne legyen több tíz sornál! Ne felejtse el feltüntetni nevét és a címét, továbbá azoknak a könyveknek a jegyzékét (fontossági sorrendben), amelyek közül nyereményét kiválasztjuk. (A szerk.) Az Új Szó könyvekkel és olvasókkal foglalkozó melléklete www.ujszo.com Megjelenik havonta egyszer Készül a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Könyvjelző, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Villámposta: konyvjelzo@poetic.com E számunk szerzői: Cselényi László (1938) József Attila-díjas költő, műfordító (Pozsony), Hajtman Béla (1966) író, a Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium igazgatója (Baracska), Kozsár Zsuzsanna (1970) író, szakíró (Kassa), Motesiky Árpád (1941) vadászíró, szakíró (Verebély), Pénzes István (1951) tanár, szakíró (Érsekújvár) Rácz Vince (1976) szerkesztő, újságíró, költő (Nagymegyer)
