Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2005 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-20 / 10. szám
(Arra sem mernék azonban nagy összeget feltenni, hogy Barak egyértelműen Villont választja Dantéval szemben, hiszen Dante pokla is eléggé földire volt konstruálva, oda költözött Firenze egész közélete. Akkor Pierce Brosnanről még nem is beszéltünk.) (kulcs/1: starter és a másik) A pokol paraméterei a különböző beszélők más és más nézőpontjain keresztül, előre- és hátrautalások szövedéke által válnak láthatóvá. Rögtön az ott c. versben a beszlő szemtanú számára afféle jelenésként, csodaként, időn kívüli eseményként jelenik meg az a bizonyos, sokunk által ismert mészárlás, ami egyébként e versben van a legaprólékosabban szcenírozva. A későbbiekben azonban az ismétlődések sorozatában az „ott” egyre inkább eltávolodik attól a helytől, amit eredetileg jelölni hivatott, az „ott” ennek köszönhetően mindig csak az előző „ott”-ra utalhat, így válva amolyan kiüresedett formulává, mechanikus ismétlődéssé. Az „ős-esemény” így veszíti el minden misztikumát, s lepleződik le hozzá való viszonyunk populáris jellege. így nem csodálozhatnánk, ha az olvasó eszébe — amennyiben bátran a jelölőláncra bízná magát — efféle sorok jutnának: „Ellenség hírére, vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdúl. sőt azonkívül is, ha jókedvéből is, vitéz próbálni indul.” Ez az „ős-esemény”, és egyáltalán a gengszterség az összes járulékával együtt, az említett beszélők amúgy is redukált létezésébe való radikális beavatkozásként értelmezhető. E tett meghatározza énjük kereteit, hiszen olyan beszélőkről és szereplőkről van szó általában, akik épülésük, autoritásuk ígéretét várták e bizonytalan hatalomtól. Az én identifikációs vágyát és kudarcát Barak a legszellemesebben egy kiazmus működését eszünkbe juttató tropológia keretében viszi színre, legsikerültebben a starter, a katona c. versben. Nagyon nehéz ezt kimondani, de a vers beszélője önmagát individuumként próbálja elmesélni. Starter munkája fejébe’ a górétól husikát kapott, amire egyébként csak vágyakozhatott volna. Gondolta, felcseréli az eredeti függőségi viszonyt: a górénak bazira teccett ahogy a reszkető libák elém guggolnak., de az olvasó természetesen tudja, hogy ez lehetetlen: Narcissus esete idéződik fel abban a részben, amiben szopatás közben szemük tükrében mindig kápának látom magam. Ebben a könyvben a markáns, kemény nyelv ellenére minden már-már fájóan mállékony és metamorfózisra van predesztinálva, elfutó, mint Narcissos patakja, mint a ringyóvá tett lányok becsülete, mint a starter egója. De ugyanilyen még dákója is, férfiasságának jelképe, a hatalom oszlopa. A vers utolsó harmada (a slusszkulcs és dákó közti) attribútum- és funkciócserék sorozatában viszi színre a pokol alkímiáját, aminek köszönhetően — s Cronenberg Karambol c. filmjére is gondolva — starter életveszélyes, sunyi cyborgként jelenik meg az olvasó szeme előtt. E szakaszt bevezető „slusszkulccsal startoltam a pinát is” sor kapcsán Tőzsér Árpád „metaforává transzformálódó epikai helyzet”-ről beszél a versről lényegbevágó észrevételeket megfogalmazó, a közéletiség szűkös perspektíváját elhagyó Kalligram-beli elemzésében. A magam részéről úgy vélem, nyíltabb struktúra jön itt létre egy kiazmikus cserefolyamat következtében, ami nem teszi lehetővé kulcs - dákó, merd - pina stb. párok rögzülését, ikonikusan is jelezve ekként én és világ viszonylatainak képlékeny és lezáratlan voltát. A versrészlet tüzetesebb elemzése helyett álljon itt csupán egy mondat, amolyan mátrixos feladványként: Starter egyéniségének (slussz)kulcsa a dákó. Nem lenne érdekes a könyv, ha könnyen kijelölhetők lennének a benne megképződő világrend határai. Pokol és evilág, pokol és menny, profán és szent, élet és halál, álom és való attribútumai bizony könnyen felcserélhetők, de ami a kozmoszban hibaként, hiányként, devianciaként mutatkozik meg, az potenciaként, dinamizáló erőként tér vissza a szövegekbe. Ennek kiváló példái azok a szövegrészek, amelyekben a „térdelj le és szeress” műveletei vallási rituáléként vannak szcenírozva. A kurvaéletben pl.: volt regula szopási szabályzat (...) a caßäk letérdepeltek m ind gyertyával a kézben. (Ne feledjük, e folyamat erdményeként lett volna starterünk kisistenné, ha főbe nem lövik. De még akkor se, ha nem.) A csapó II-bői pár sor: bitangok sliccén matatnak betépve a csitrik nyitnák a mennyet. A menny minden ígéretétől megfosztva jelenik meg a topi c. versben, hiszen itt a halál sem nyújt megszabadulási vagy menekülési lehetősget: a halál itt a legsúlyosabb halállal, a személyiség halálával egyenlő. (kulcs/2: a kulcsvers, avagy a szöveggengszter) Úgy vélem, van a kötetben egy opus, amit joggal nevezhetnénk kulcsversnek, hiszen magára a költőségre, a szerzőség kérdéseire reflektál. A bámész civil első fele 1-es sz. 1. személyben beszél, beszélője meghatározatlan, talán az, akinek Villon integetett az elején; a vers másik fele 2. személyben aposztrofálja mO.WiJELZŐ 7 valószínűleg az első fél költőjét, aláírója maga Orpheus, a költők őse. Természetesen e hevenyészett leírástól csak elrugaszkodni lehet, amiről a rafinált szerkesztésmód, a szöveg vizuális megjelenítése, de elsősorban a két szöveg egymást tükröző szemiózisa gondoskodik. Ennek tétje egy bizonyos értelmezés számára az lehetne, hogy a költői hang megszületése fikcionált aktusok sorozatának függvénye, s ilyen értelemben akár a költő által leírt vagy megszólaltatott bármelyik hőshöz is tartozhatna — akár egy bámész civilhez, ahogyan ezt a következő idézet is elmondja: most már irigyelhetem hogy elkövettél valamit te is ám a ciklus hőseinek így lettél egyike mindenestül Csakhogy ez esetben is a szokásos baraki játékról van szó, mert ezt a civilt mint figurát tulajdonképpen a túlvilági vagy alvilági titkok ismerője, tigrisszelídítője, tölgy puhító ja, a nagy Orfeusz teremti meg. Vagy talán a civil játszik velünk, aki Orfeusznak álmodja magát? Ki olvas kit, ki él vissza a másik nevével? Hadd ne döntsem el. Barak számára az írás tett, elkövetés, beavatkozás, botránkoztatás, halálosan komoly játék, de ezek az attribútumok a „gengszterség”éi is egyben. De hát hogyan is lehetne másképp egy ilyen könyvben. Mindegy, hol gengszter valaki. Barak egy szöveggengszter, ehhez kétség sem férhet.' Vida Gergely (Elhangzott május 26-án Dunaszerdahelyen, a Vámbéry Irodalmi Kávéházban, a könyv bemutatóján) Barak László Retúr a pokolba Kalligram Kötve, 64 old., 16,4x19 cm bolti ár: 130 Sk kedvezménnyel: 110 Sk i
