Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2005 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-25 / 8. szám
14 IfoWáfcjELZO gond, joga van hozzá, ugyan ki más reklámozná őt helyette? Tudja, hogy ma a keserédes, ironikus-játékos családregény a menő, az eladható. Ezt a tényt ötvözte kísérleti nyelvével, s ennek az lett az eredménye, hogy a kísérleti nyelvű próza kezd népszerűvé válni, s eladható, mert az emberek rájöttek, hogy az ilyesmi egyáltalán nem unalmas vagy szörnyű, hanem ellenkezőleg... Családregény. Ez olyan műfaj, melynek Magyarországon, számomra érthetetlen okokból, hirtelen nagy a keletje. Esterházy Péter például az írói egzisztenciáját alapozta rá... — így igaz. Esterházy most Németországban kezd nagyon népszerű lenni. Németországban eddig mindenféle ösztöndíjakon olyan nagyágyúk éltek és alkottak, mint Kukorelly, Kertész Imre vagy Nádas Péter. Nem értem, hogy a fordítások, alapján mit érthet meg Esterházyból a német olvasó. Bizonyára van ennek valamilyen nem mindennapi magyarázata. Esterházy nem mindennapi szerző, nem mindennapi nyelvezettel, nem mindennapi beállítással és objektívvei. Na és mindezekért együttesen számomra bonyolult. De bonyolult a magyar olvasóközönség számára is, ezért nem tudom, milyen lehet a külföldi fogadtatása. Nézze, nekem tetszenek az első szövegei, például a Fancsikó és Pinta, de később is írt néhány jó, főként rövidebb dolgot, ilyen például az Egy nő... A Harmonia caelestist azonban végképp nincs kedvem olvasni. Térjünk vissza a költészethez... — Rendben, térjünk rá vissza. Jó volna, ha említenék még néhány költőt Kukorellyn kívül is, ugye? Nézze, ha a kortárs magyar költészetről beszélek, bizonyos tájékozódási pontokhoz kell magamat tartanom. Ezek pedig számomra Erdély Miklós, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Nagy László — és Kukorelly is. Erdély nem volt író, s nem is hagyott az utókorra sok szöveget, ennek ellenére döntő jelentősége van a magyar posztmodern próza és líra arculatára. Az ő munkássága nélkül még tán Kukorelly stílusáról sem beszélhetnénk, sem pedig Estreházy stilisztikai tornamutatványairól. Itt és most nem szeretném Erdély jelentőségét túlértékelni, de annyi bizonyosan állítható, hogy a keserves kádári nyolcvanas években a magyar neoavantgárd zsongás központi alakjának számított. Olyan képzőművészekkel tartotta a kapcsolatot, mint Wahorn András, Lugossy László vagy Győrffy Sándor, tehát lényegében a szentendrei iskolával. Visszatérve a költé-Tőzsért Árpád Legszebb versei Fűzi László válogatásában AB-ART Bőrkötés, 128 old., 14x18 cm bolti ár: 220 Sk kedvezménnyel 200 Sk Tó'zsér Árpád Mintha erdei állat volna és angyal Versfordítások Nap Kiadó Fűzve, 123 old., 15x25 cm bolti ár: 110 Sk kedvezménnyel: 89 Sk Tó'zsér Árpád Milétoszi kumisz Kalligram Kötve, 216 old., 12x18,5 cm bolti ár: 210 Sk kedvezménnyel: 189 Sk Tó'zsér Árpád Finnegan halála Kalligram Fűzve, 64 old., 14,6x14,6 cm bolti ár: 110 Sk kedvezménnyel: 89 Sk
