Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-15 / 7. szám
Környezeti nevelésünk érdekében Fokozott érdeklődés kíséri a közelmúltban megjelent Környezetünk és mi című könyvet. Két vagy több recenzió is megjelent már róla, amelyek elsősorban arra összpontosítottak, ami a kiadványban méltányolandó. A dicsérő megállapításaikkal egyetértünk. Külön kiemelnénk, hogy a könyv nagyon nagy mennyiségű aktuális és megbízható információt tartalmaz, felesleges ismétlések és ellentmondások nélkül. Szakmai szerkezete és felépítése összehangolt, megfelel az általános elvárásoknak, forrásanyagként is jól hasznosítható. Tölgyessy György és Miklós László könyve az utóbbi években megjelenő aktuális környezeti problémák megoldási lehetőségeire is rámutat. A szerzők a magyar nyelvű kiadásban a globális problémák bemutatására vállalkoztak, hangsúlyozva a 20. században megfogalmazott fenntartható fejlődés elvét. A könyv a természeti környezetünk evolúciójának bemutatását és a tudományos ismeretekkel párhuzamosan kialakuló új fogalmak magyarázatát is tartalmazza. Az értékes tanulmánnyal bővül a Szlovákiában kiadott magyar nyelvű szakirodalom — ennek hiányát főleg a magyar anyanyelvű egyetemi és főiskolai hallgatók érzik. Ezzel kapcsolatban felmerül a fogalomalkotás és a terminológia két- vagy többnyelvűségének problémája is. Ezért szükségesnek tartjuk bírálatunkban felhívni a figyelmet a könyvben előforduló, szakterminológiai szempontból vitatható fogalmak használatára. A könyv szaknyelvének elemzését az eddigi recenziók megkerülték, ezért ennek taglalása felettébb időszerű. Terminológiai szempontból a könyvnek szinte nincs rendezőelve. A fejezetek terminológiahasználata nagyon elütő és ellentmondásos. Sokszor a fogalom helyes és helytelen terminusait is megtaláljuk benne, gyakrabban más-más fejezetben. Az első (Környezetünk, táj, geoszisztéma) fejezetben nem nyilvánítható szakszerűnek a „geológiai alapzat” (alapkőzet), a „kőtörő” (kamenolom, kőbánya) és a bányahányó (meddőhányó). A „földhasználat fajtái" helyett szakszerűbb a földhasználat, a földhasznosítás módja, az „ökologizáció”, helyett az ökologizálás, az „ember öröklődési képességei” helyett az ember öröklődő tulajdonságai. Durvább hiba a „természeti források", ezt természeti erőforrások formában kellene használni. Újból nem sikerült a szerzőknek és hivatásos lektoroknak elkerülniük a nem magyar „életkörnyezet” terminust. A fejezet stílusa és terminológiája szerzőspecifikus. A második fejezet néhány szlovákiai magyar ismertetőjegye az újra ismétlődő „természeti forrás”. Inkább felületes fogalmazásnak tekinthetők „a hajléktalanság és nyomor járványos méreteket öltött”, a „gyerekes család”, „hasmenésben... ennél több... gyermek hal meg”, „sok civilizációs betegségek” megfogalmazások. Dicséretként itt külön megemlítendő a szerző terminológiai tisztaságra való törekvése, amit a helyreigazított emberi környezet használata is bizonyít. A harmadik, Bolygónk burka fejezetben nem szerencsés a CFC rövidítés elhelyezése a dinitrogén-oxid (Ni)) és az ózon (Os) képlete között. A szerző ugyan nem pontosítja, mi a CFC, de a nem hivatalos recenzens nem marad tájékozatlan, mert az eredeti angol irodalomban megleli. A fejezet „energiagyártás” terminusa helyett jobb az energiatermelés. A fejezet nyelvi és terminológiai színvonala kitűnő. A bilingvizmus árnyéka sem vetül rá. A vizet tárgyaló fejezet „kapilláris képessége” a szakirodalomban kapiliaritás. Az ún. „humuszsavak” inkább humínsavak. Az öszszefoglalásban olvasható „csepegtetőtesztes rendszer”-t nem értjük, mert a tesztelés módszer, nem eltávolítási mód. A talaj fejezetben pongyola fogalmazás a „nem nedves körzetek” és a „génformák”. A hulladékot tárgyaló 6. fejezet eltúlzott többes számai „hulladékok, istállótrágyák” szlovákiai magyar szülőtájra vallanak. A szerző szinte egyenrangú szinonimaként kezeli a radioaktív szennyeződés és a radioaktív fertőzés terminusokat, pedig csak az első szakszerű, a második felületes — szakszerűtlenül előfordul a magyarországi irodalomban is. A bomlássor terminust a szerző mások által magyarra fordított korábbi könyvében „bomlási sor”-ként találjuk, és ma is ezt tartjuk helyesnek. A „nukleáris kísérletek fertőző (kontamináló) hatása” provokálta ki a recenzió íróit, hogy újrainduljanak a kályhától, minek eredményeként meggyőződtek róla, hogy a kontamináció szennyezést és fertőzést egyaránt jelent. A fertőzés biológiai eredetű (baktérium, vírus stb. okozza), fizi-WgWl TO C>JTMM1TT Ili WTO’ Bödők Zsigmond Magyar feltalálók a hajózás és a vasút történetében Nap Kiadó MAGYAR FELTALÁLÓK A HAJÓZÁS ÉS A VASI T TŰKTÉMFrÉJHuS Fűzve, 134 old., 15x21 cm bolti ár: 129 Sk kedvezménnyel: 109 Sk Csicsay Alajos Királyok, fejedelmek, kormányzók Lilium Aurum Csicsay Alajos KIRÁLYOK FEJEDELMEK KORMÁNYZÓK Kötve, 164 old., 21,8x30,3 cm bolti ár: 299 Sk kedvezménnyel: 269 Sk Jókai Mária Zoboralji gyermekjátékok AB ARTGyurcsó István Alapítvány Fűzve, 104 old., 15x21 cm bolti ár: 130 Sk kedvezménnyel: 120 Sk Könyvjelző 7/2004
