Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-06-17 / 6. szám
Fals, félrehalló fülszöveg egy jó regényhez „Therese húszévesen hagyja el otthonát, hogy nevelőnőként független életet élhessen, ám hamarosan rá kell jönnie, hogy az elferdült polgári viszonyok kegyetlen világában... képtelen kiszabadulni a számára ...megélhetést biztosító családok igája alól. Arthur Schnitzler regénye mai szemmel nézve egy emancipációs történet” — olvasom az ismertetést a könyv hátsó borítóján. De egy-egy fejezet után visszatérően rámeredek a fentiekre, vajon ugyanazt a regényt olvasom-e, mint a fülszövegíró. A mai olvasónak jogtalan előítéletességeken kívül semmit nem sugall az utalás a Monarchia (esetleg a húszas évek) „elferdült polgári viszonyaira”. Nem mintha a megesett Therese vagy a kéjencen gazdag Benkheim gróf vagy a kéjencen szélhámos Kasimir nem lennének típusok: azok, de kortól függetlenek, ahogy az öszszes regénybeli alak. Therese nőtörténete tökéletesen alkalmatlan lenne a manapság divatos gender-probléma történeti fejlődésének kultúrantropológiai vizsgálatára, a Therese ugyanis egyáltalán nem korregény. És egyébként is, valljuk be: mint passzióinak hódoló jómódú bécsi villatulajdonos, mint botránydámák úrírói szerzője s (főleg!) mint Hugo von Hofmannstahl Café Griensteidl-beli társa zavaros, promiszkuis nőügyekben — nos, legkevésbé Schnitzlernek lett volna erkölcsi joga beszélnie „elferdült polgári viszonyokról’'. A Therese nem több és nem kevesebb, mint sorsregény. Történetében talán még az ösztönnek van nagyobb szerepe, de ez sem mérvadó, és főleg: ez a regény nem emancipációs történet. A „férfiak közömbössége” (fülszöveg) kibogozhatatlanul összekeveredik a szülők (az apa, Hubert Fabiani, az írói ambíciókat dédelgető anya) és a sok rosszindulatú nőtárs (pletykákkal operáló barátnők) közömbösségével; továbbá a feltételezett hímsoviniszta közöny nagy mértékben ellenpontozódik a regényben szereplő pozitív férfialakokkal, leginkább Alfred és Wohlschein úr szerepeltetésével. Ráadásul: hogyan lehetne emancipációs az a történet, amelyben a nő végzetesen és visszavonhatatlanul csődöt mond mint anya? Ha valami, akkor ez itt a legpszichoanalitikusabb vonulat, mármint hogy milyen lelki deformációk, elfojtások révén válik a gyermekét őszinte gyönyörrel megszülő Therese kiégett gyermekgyűlölővé, mert egyébként Schnitzlernek ez a regénye (hiába tartották őt Sigmund Freud kreatív írói másának) szinte egyáltalán nem viseli magán a pszichoanalízis hatásának nyomait. Nagyrészt hiányzik belőle a század eleji pszichoanalitikus ihletettségű irodalom lényeges vonása, a „belső történések mélylélektani nézőpontja” (Fried István), és nincs benne az a szubjektív perspektívabeli remeklés, az a minden eseményt az individuum tudatán átszűrő narráció, amely oly izgalmasan nagyszerűvé teszi pl. az Else kisasszony című novellát. Therese egyáltalán nem „szuverén nő”: sírhatnékunk támad, annyira sorsszerűén szerencsétlen és oly mértékben kiszolgáltatott. Mint a legtöbb ember. Akár a Monarchiában élt valaha, akár a szomszédban látjuk őt zokogni esténként. Ezért nem számít, hogy Schnitzler hetvenhat éve írta, s ezért vonzó olvasmány ma is a Therese. Vajda Barnabás Schnitzler, Arthur Therese Kalligram Az ismert és népszerű osztrák drámaíró, novellista, a freudi pszichoanalitikus iskola jelentős szépirodalmi képviselője regényének főhőse egy számára szűkös, nyomasztó világból próbál kitörni, de kötődései az egymást követő férfiakhoz nem hoznak számára belső megnyugvást. Az Egy asszony élete alcímű regény lebilincselő olvasmány. Fűzve, 328 old., 11,7x19,7 cm bolti ár: 310 Sk kedvezménnyel: 279 Sk A bemutatott könyvek a megjelölt kedvezményes árukon megrendelhetők. 1000 Sk feletti megrendelés esetén nem számítunk fel postaköltséget (65 Sk). Könyvtárak és iskolák, figyelem! 1000 Sk feletti megrendelés esetén 25% kedvezményt biztosítunk. Szerző(k) és cím(ek): . ... A megrendelő neve: ...........................................................•....................................................................................... Lakhely, utcanév, ház- és irányítószám: Postacímünk: YycIavattTstvo Kalligram, s. r. o. Slaromcstska 6/l> P. (>. Box 223 810 OO Bratislava I Tel./Pax: OO »21 234 « IS 028 email: clistrilxicia« kalligram.sk Könyvjelző 6/2004
