Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-22 / 1. szám
Kinek a Hodzája? Hodza-könyvet ma kiadni akkor van értelme, ha az megnyugtatóan tisztázza az államférfiról újabban kialakult „legnagyobb szlovák politikus” képet. ''' Világosabb, ugyanakkor árnyaltabb Hodzaportréra természetesen elsősorban a szlovák társadalomnak van szüksége — de nem árt nekünk se. Sőt lehetséges, hogy esetében a magyar szempontú megközelítések (értve ez alatt Hodza minden irányú magyar recepcióját 1918 óta) segítséget tudnak nyújtani ahhoz, hogy a kétségtelenül tehetséges filozófus-politikus végre megtalálja helyét a higgadt szlovák történelmi tudatban. Ezért is volt okos lépés a Kalligram részéről 1997-ben előbb szlovákul, s most magyarul is megjelentetni Milan Hodza Szövetség Közép-Európában című politikai visszaemlékezéseit. Pusztán gyakorlati szempontból persze a Szövetség Közép-Európában teljesen haszontalan mű. Hodza számos téves és naiv megállapítását egyrészt a történelemben mindig kötelező forráskritika, másrészt az 1945 után bekövetkezett helyzet, különösen az európai integráció jelenlegi történései teszik hiteltelenné. Londoni emigrációjában Hodza nemcsak Közép-Európa 1941 után várható jövőjét mérte föl minden tekintetben rosszul, hanem a már megélt időszakot is, holott egy közép-európai ország hosszú ideig szolgáló felelős politikusaként legalább saját jelenjével tisztában kellett volna lennie. Értelmezésében a közép-európai államszövetség stratégiai alapja a nagyhatalmaktól való megszüntethetetlen függés, ideológiai közös nevezője pedig a szomszédos nagyhatalmak elleni kényszerű védekezés — más szóval a kis nemzetek csakis a nagyok érdekhálójának determináltjai lehetnek. Hodza egyéb tekintetben sem az egyes országok szabad és gazdaságilag eredményes kooperációja végett képzelte el a föderációt, pedig a mai EU éppen ezt testesíti meg: sok kis egység (ország, országrész, régió) sokszínű kvázi konföderációját, amelyet szinte kizárólag gazdasági érdekek tartanak össze. A hazájától távol előadásokat tartó és politikai háttéranyagokat író Milan Hodza tévedésire csak részben lehet racionális magyarázatokat találni. Tény, hogy írásának első megjelenésekor (a Federation in Central Europe-oi. 1942-ben adták ki angolul) Hodza sok mindent nem sejthetett Európa háború utáni fejleményeiből. Mégis érthetetlen, miért vett be Közép-Európa-víziójába olyan elemeket, amelyeket 1938-at követően — fölvértezve fasizmus, revizionizmus, appeasement stb. tapasztalataival - igazi reálpolitikus nem mert volna megkockáztatni. Föderalizációs eszméje a kis és közepes szláv népek összefogásán alapul, abból a teljesen hamis tételből kiindulva, hogy „az önkéntes együttműködés ezen országok népe között már erősen gyökeret vert sok ember gondolkodásmódjában és érzelmeiben”. Hodza abszolút figyelmen kívül hagyta a modern nacionalizmusok agresszív működési mechanizmusát (saját hazájának megalakulásakor „demokratikus nacionalizmusról” beszél), valamint azt, hogy a Nyugat a történelem során mindig csak akkor és azért szorgalmazta a térség egyesülési folyamatait, hogy csökkentse saját felelősségét Közép-Európa iránt. Ennek megállapításához nem kellett megérni 1945-öt, csupán némi történelmi szintézis képessége szükségeltetett. A hatásos szónok és jó tollú Hodza szövegein a stilisztikai elemzés pontosan kimutatja egyrészt a politikai demagógia és pamfletzsurnalizmus stílusjegyeit, másrészt elfogultságát a magyarok iránt; mint minden tömegpolitikus, ő is kész volt fölhasználni bármilyen érvet, akár egymással össze nem férőket is, hogy célközönségét hatás alatt tartsa, így kerül ha nem is egy lapra, de közös fejezetbe a közép-európai economie dirigée Maynard Keynes módra, a vagyoni viszonyok új leosztása ä la F. D. Roosevelt, eszmefuttatások a liberalizmus hiányosságairól, már-már szovjet típusú osztályharcos szempontok jog nélküli tömegekről, kultúrák jó szándékú egymásra hatásába vetett jámbor hit és így tovább. Tévedései természetesen nem indokolják, hogy összes politikai gondolatát sutba dobjuk. Számos ponton éppenséggel originális gondolkodó áll előttünk, aki újfajta nemzetszemléletével tény-SZÖVETSÉG K őz 60 - E u ropao a n Mltan H0Ö2A Hodza, Milan Szövetség Közép-Európában Kalligram Fűzve, 320 old., 13x20 cm bolti ár:'320 Sk kedvezménnyel: 289 Sk leg a korszak egyik nagy formátumú politikusa. Az európai agrárium helyzetével (az ő szóhasználatában „agrárdemokrácia”) kapcsolatos programja valóban életszerű — azt viszont Hodza-előismeret nélküli olvasói nem tudhatják, hogy agrárpolitikája tulajdonképpen magyar örökség: Hodza még kicsi gyerek volt, amikor 1879-ben (az övéhez nagyon hasonló) erőteljes agrárius szervezkedés indult gróf Károlyi Sándor és Dessewffy Aurél kezdeményezésében. Hodza sajátos politikai nézeteit, tévedéseit, de ugyanakkor szellemes, ésszerű érveit is cáfolni, pontosítani vagy megerősíteni csak egy másik könyv tudná. A mű alkalmas is, méltó is lenne rá. Történelmi tévedései azonban határozott korrekcióra szorulnak. Sajnos, Hodza a szlovák-magyar viszály legrosszabb hagyományait folytatta, sztereotip képet ismételgetve az elmaradott magyar dzsentriről, tendenciózus álhistorikusi megállapításokat téve a huszita mozgalomról mint a csehszlovák demokrácia fejlődésének útján tett lényeges lé-Egyet fizet, kettőt kap! Azaz: kedvezménnyel vásárolhatja meg a regényt, s ajándékba kapja hozzá a szerzőről szoló monográfiát! A Kalligram Könyvkiadó rendkívüli ajánlata Kukorelly Endre l TündérVölgy Kötve, 376 old., I 16,5x22,4 cm .... Farkas Zsolt Kukorelly Endre Fűzve, 224 old., 12,5x18 cm bolti ár: 190 Sk A két könyv most együtt csak 289 Sk Könyvjelző 1/2004
