Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2004 (3. évfolyam, 1-12. szám)

2004-08-19 / 8. szám

fÁNLATUNK Kovács Magda Topolya úr csodálatos átváltozása Méry Ratio Kovács Magda legújabb mesésköny­ve egy' különös házikóban játszódik, ahol emberek élnek, de manók suhog­nak a falban, és sárkányok riogatják a városka lakóit. A városban természete­sen különös dolgok történnek, ame­lyek hol szomorúsággal töltik el az olva­sót, hol felemelő érzéssel. Illusztrálta: Polányi Rita. Kötve, 56 old., 19,5x31,5 cm bolti ár: 230 Sk kedvezménnyel: 210 Sk Tóth László A boszorkány porszívója Ister—Kalligram A József Attila-díjas író lebilincselő meseregénye sziporkázó nyelvi lele­ménnyel, 'színes-eleven-varázslatos vi­lágot teremtve szól gyermekekhez és felnőttekhez. Illusztrálta: Tettamanti Béla. Kötve, 160 old., 17x24 cm bolti ár: 250 Sk kedvezménnyel: 220 Sk Pokol pitvara Gazdag József elsőkötetes szerző, mondhatnánk, ha e kijelentés mé­lyén nem rejlene óhatatlanul némi becsmér. Nos, nemrégiben valóban élete el­ső kötetét publikálta a fiatal szerző, művé­ben azonban nyoma sincs szárnypróbálga­tásnak, elbeszéléseinek önálló és megérlelt stílusa, sajátos nyelvi világa valósággal le­­hengerli az olvasót. A Kalligram Kiadónál megjelent kötet, legalábbis az általam olva­sott példánya, tegyük hozzá, színre-illatra sem utolsó. A Kilátás az ezüstfenyőkre című kötet ki­lenc, egymástól különálló vagy csak lazán kapcsolódó elbeszélést tartalmaz. Az elbe­szélések központi szereplői cselekvésre képtelenségüket kényszeres álcselekvések­kel leplezik. Kíméletlen pontosságuk tehe­tetlenségükben gyökerezik. Egy pillanatra sem feledkeznek meg önmagukról, és míg a megfellebbezhetetlen kijelentések lehetősé­gét kutatják, igazából csak árnyakat fürkész­hetnek. A megbolydult térben az idő iránya sem ál­landó. Az ürességben ringatózó, kallódó sze­replők egy hajdani megrázkódtatás nyomait viselik magukon. A központi figurák tehetet­lenül szemlélik, amint átáramlik rajtuk az idő. A nihil lesz úrrá rajtuk, a semmi vágya sodorja őket, lemondanak a cselekvés le­hetőségéről, még akkor is, ha sikerrel kecseg­tet az elképzelt jövő. Életük sivár eseményte­­lenségét személyes démonaikkal népesítik be. Nem képesek kimozdulni a holtpontról, a mozdulatlanság leküzdése kegyetlen fel­adatot jelent számukra. A lélek nehézkedési ereje legyűri és egyfajta infernális mélységbe rántja őket. A pokol pitvarán téblábolnak. Feltűnő az alakok némasága, a külvilággal folytatott kommunikáció szinte teljes hiánya hatja át az elbeszéléseket. Csupán maguk­ban beszélnek, és képzeletben folytatnak párbeszédet. Számukra az emberi beszéd is­meretlen dialektus. Az élet behúzódik szá­nalmas kis bugyraiba, a lélek pedig már ré­gen elveszítette egykori fenségét és a köz prédája lett. A sors többé csak ösztönösen érzékelt rendellenesség. Egyedüli birtokuk a csend, pontosabban szólva ők vannak a csend markában. Sze­mélyes csendjük, az emberi hang teljes hiá­nya, melyen nem kell osztozniuk. A csend azonban nem hozza el a békét, csak viszony­lagos lelki nyugalmat teremt. A kifosztottak nem nyughatnak sosem. Bár a hősök tudatá­ban megjelenő képzetek és gondolatok nyo­mon követhetőek, az én feltáratlan marad. Az én csendbe burkolózik, a kulcs zárrá lesz. A belső ürességben a külső üresség visszhang­zik. Az én feloldódik, tudatra ébredések so­rozata csupán, híján a folytonosságnak, az örökös jelen poklába zártan vergődik. Semmiben sem lehetnek bizonyosak, a múlt is kifürkészhetetlen, nem tudni, halluci­­nálnak-e vagy valódi emlékképeket látnak, KILÁTÁS AZ EZÜSTFENYŐKRE Gazdag József Kilátás az ezüstfenyőkre Kalligram Az első kötetes szerző hőseit az állandó keresés, a méltóságukhoz való kétség­­beesett ragaszkodás jellemzi, egészen addig, míg minden hideg kék nem lesz... Kötve, 192 old., 11x18,5 cm bolti ár: 220 Sk kedvezménnyel: 200 Sk mikor megpróbálják felidézni a perc törté­netét. Kétségbeesett igyekezettel próbálják rekonstruálni a múltat, az egykor megélt pil­lanatokat. Minduntalan önmagukat ismétlik, mintha azt gondolnák, ha többször elhang­zik valami, igazságtartalmat nyer, hiszen a félreértés veszélye mindig fennáll. Igyekeze­tük reménytelen, éppen ezért megrázó. A félreértéstől való félelem szószátyárságra készteti őket, kijelentéseik labirintusának azonban nincs kijárata. A szüntelen beszéd­áradás a lényeg elhallgatását jelzi. Kijelenté­seik a valóság nyelvi rögzíthetetlenségéről győzhetik meg az olvasót. Gondolataik nem az értelem rendjét tükrözik. Híján vannak az individuális tájékozódás eszközének az egyéni lét dimenziójában. Az elbeszélések főszereplői otthontalanok, nem ismerik, Mészöllyel szólva, a kockázat nélküli önfe­­lejtődés örömét, a biztonság ragozhatatlan­­ságát. A káosz angyalai ők. Szerelmük a kiszolgáltatottak szerelme. Fáj­dalmas és megalázó kötöttség fűzi őket a sze­retett, rajongva tisztelt és félt lényhez. Különös visszatérő figurája az elbeszéléseknek Ágnes, akiről csak annyit tudhatunk, hogy már nincs. Csupán a hiányával van jelen, mégis áthatja az űrt, melyet maga mögött hagyott. Összességében elmondható, Gazdag Jó­zsefet már az első kötete a magyar próza él­vonalába sorolja. Anélkül, hogy művének irodalmi előzményeit szántszándékkal ku­tatnánk, megállapíthatjuk, a szerző bátran vallhatja magát Mészöly Miklós, Krasznahor­­kai László és Bodor Ádám méltó irodalmi utódjának. Rácz Vince Könyvjelző 8/2004

Next

/
Thumbnails
Contents