Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-05-22 / 5. szám
Ezüst pillanatok interjú a kíváncsiság műfaja. Az ismert személyiségek éppen attól lesznek titokzatossá, hogy híressé váltak, vagyis valamit másképp csináltak (csinálnak), mint halandó embertársaik. Az interjűkészítő pedig pontosan erre a másképpre kérdez rá a kíváncsiskodók közössége nevében (is). Munkája nem könnyű; előbb a körültekintő adatgyűjtés, az interjúalany meggyőzése, majd a célra (titok nyitjára) vezető kérdések megfogalmazása, a válaszok rögzítése, utómunkák... Kiszolgáltatott is az interjúkészítő, nemcsak alanya kénye-kedvének-szeszélyeinek van kitéve, hanem alkalmazkodnia kell az adott sajtótermékhez, melyben beszélgetését hozzáférhetővé akarja tenni, igazodnia befogadói elvárásokhoz, határidőkhöz, egyéb határokhoz (egészséges, inspiráló provokálás vagy vájkálás, pofátlan turkálás, kutakodás...) Cs. Liszka Györgyi évek óta vállalkozik erre a fáradságos, ám rendkívül érdekes munkára. Nemrég az ínyenc kíváncsiskodókat egy interjúkötettel lepte meg (a műfaji megnevezés pontosításra szorul, lásd az alábbiakban). A bevezetésből az derül ki, hogy ezek a költőkkel, írókkal folytatott beszélgetések az Új Nő számára készültek, a lapban viszont terjedelmi okokból csak töredékeikben jelentek meg. Ám az évek múlásával is izgalmasnak, frissnek tűntek. Kötetbe rendezve pedig bizonyosan tovább is élnek majd, hiszen hozzáférhetőbbé váltak, köszönve a Nap Kiadónak. A nyolc kérdezett szépíró közös tulajdonsága (azon túl, hogy valamennyi férfi), hogy Cs. Liszka Györgyi kedves szerzői. Egészen pontosan: szerettei. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a kérdésekbe belefonódó tisztelet és az utóbbi időben oly kevéssé vállalt (vagy szándékoltan szemérmesen titkolt) olvasói rajongás fellazítja a beszélgetőtársakat, még azt is, aki előbb vonakodott a nyilvánosságra lépés ezen formájától. Sajátos következményképpen végig könnyed és eleven élőbeszédhelyzet jellemzi a kötetet. (Ebben nagyon eltér a - jobb híján — levélinterjúnak nevezhető beszélgetésektől; a papíron küldött kérdésekre hosszas bíbelődés után magányosan fogalmazott válaszok precizitása elfedhet lényeges vonásokat...) Ebbe a fesztelen párbeszédhelyzetbe pedig hallgatóként ugyan, de egyenrangú partnerként léphet az olvasó. Függetlenül attól, hogy szépirodalommal foglalkozó szakemberről vagy egyszerűen szépirodalmat kedvelő olvasóról van-e szó. A kérdező ugyanis csak látszólag fogalmaz szokványos kérdéseket gyerekkorról, indíttatásról, nőkhöz, családhoz fűződő viszonyról (nemcsak női magazinos kérdések ezek persze), közben nagyon tudatosan, ám rafinált finomsággal (de azért nem orránál fogva) vezeti egy-egy kedves szerzőjét írói műhelyzugokba, sőt akár ars poeticamélységekbe, hogy a spontán válaszokon akár maguk a kérdezettek is meglepődjenek. A kötetnek kétfajta ritmusa van, a külső és belső szerkesztésből eredően. A külső: a beszélgetéseket egy rövid felvezető szöveg előzi meg. Változatos szövegek ezek, ifert akad közöttük lexikonszócikk-szerű adatsor á szerzőről, egyfajta munkarajz, a kérdező személyes olvasói élménye régi naplórészlettel illusztrálva vagy éppen az interjút megelőző hangulatvázlat helyszínrajzzal. Ezután jön a beszélgetés szövege. Majd — interjúköteteknél nem szokványos módon — versek, prózai szövegek következnek a kérdezett tollából. Cs. Liszka Györgyi kedves szövegei: szerettei. (Itt lép be olvasóként.) Miniantoiógia — mondani sem kell: jó ízléssel válogatott, fontom szövegek. Meg aztán előzékenység az olvasóval: nem kell odafáradnia könyvespolcához (ez azért ideális eset), elrohannia a legközelebbi könyvesboltba vagy felhívnia könyves. Liszka Györgyi Ezüstszálon Nap Kiadó Egy szerkesztő rendhagyó interjúkötete, írók és irodalmi szövegek kötetlen beszélgetése, könnyed csevegése, közvetlen párbeszéde. A beszélgetőtársak: Barak László, Bereck József, Bettes István, Esterházy Péter, Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán, Tőzsér Árpád, Varró Dániel. Kötve, 192 old., 13,6x21 cm bolti ár: 180 Sk kedvezménnyel: 160 Sk klubját, hogy az interjúban elhangzottaktól felcsigázva, beszerezve a szóban forgó könyveket, máris szépirodalmi szövegekkel tegye teljessé az élményt. (Bizonyára némi olvasásra bíró szándék is megbújik itt, a szövegválogató kézen fogja az olvasót, emlékezteti régi olvasmányokra, felhívja a figyelmét elmulasztott dolgokra, újdonságokra... Lelkes olvasókban állítólag úgysem igen bővelkedünk az utóbbi időben.) A külső ritmus egyeüen esetben módosul: az Esterházy Péterrel folytatott Öntörvényű dogmák prózában Kantár Csaba huszonöt évig élt a földi világban, most egy másik dimenzióban rendezgeti sajtó alá a meg nem történt megtörténhetőt. Az Öntörvény(alkotás) a szerző második kötete, az elsőben „verstördelésű textúrákat sorakoztatott föl”, a mostaniban pedig olyan politológiai-közéleti hitvallásokat, amelyeket akár egy fiatalember önvallomásszerű szemléletbeli pálfordulásainak is összegezhetnénk, ám csak akkor, ha módunkban lenne vitába szállni a szerzővel. Ezt a lehetőséget megvonta tőlünk, így csupán szubjektív véleményt mondhatunk, ami természetesen nem mentes az önzéstől, mivel a vélemény — jelen esetben — nem mentes a személyes barátság meghatározó élményétől sem. A kötet tizenkét bejelentkezése ugyanennyi életszakasz lezárását és újraértékelését is jelenti, átmenetet a kamaszkor tobzódásából a férfikor elmélyülő elemzései felé. Kegyetlen önmarcangolás, hiszen a tévelygéseket úgy kell megvallani, hogy közben ne sérüljön az önbecsülés és a belső méltóság világa, miközben szembe kell fordulni a család, a faluközösség, a vákuumként működő politikai kötődések megélt kohéziójával és ellenszegüléseivel. Ez a borotvaélen való táncolás magas szintű művészete, az a dimenzió, amelyben az érdekellentétek fölsorakoztatása által sem sérülhet a féltő szeretet és a valóságra ébredés finom mívű épülete. Végeredmény: a lélekben való megnyugvás és a szellemi performance Kantár Csaba Öntörvény(alkotás) ABART Kötve, 104 old., 12,6x19,2 cm bolti ár: 180 Sk kedvezménnyel: 162 Sk 0 \ Könyvjelző 5/2003
