Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-10 / 4. szám
maradt lázálom, 1982; A világ emlékművei, 1989 című kötetekből), a kilencvenes évek újabb hangváltást hozó, a költői én „második pokoljárásáról” tanúskodó, a csalódásokat, hiányokat leltározó, ironikus, szarkasztikus „vicsorgó ének”-eit (például a Hattyúkkal ágyútűzben, 1994; Ha volna életem, 1996 című kötetekből). Folytonosan átalakuló, pontosabban inkább folytonosan új színekkel gazdagodó versvilágának a hatvanas évektől napjainkig állandó ihletforrása a lírai én teljesség- és tisztaságvágyának és a csak korlátozott, lefokozott emberi létezést lehetővé tevő körülményeknek örökös szembenállása. A szabadság és az emberi teljesség, az emberhez méltó élet, a létezésben elérhető otthonosság gátjait és akadályait kutatja egyéni és közösségi, nemzeti méretekben az esszéiben is. „Az emberi teljesség igényével élő költő folytonos önelemzései a nemzeti önismeret iskolájává változtatják esszéit” — írja Görömbei. Külön elemzi a Csoóri-esszé általános karakterjegyeit, a népi kultúra értékeit megfogalmazó, esztétikájának érvényessége mellett érvelő, belőle kiindulva a bartóki kultúramodellt megfogalmazó esszéket (Szántottam gyöpöt, Tenger és diólevél), a költői ars poeticát körvonalazó, a költészetnek a magyar kultúrában betöltött különleges szerepét, mai létjogosultságát taglaló esszéket (Közeledés a szavakhoz, Műfajok őrségváltása), az ösztönző elődök és társak műveinek, művészetének tanulságait összegező esszéket CElső közelítés Németh Lászlóhoz, A Zöld Angyal), a kisebbségi magyarság történelmi sorsát és jelenkori helyzetét bemutató esszéket (Kapaszkodás a megmaradásért, Eltemetetlen gondok a Duna-tájon, Erkölcsi revíziót!), a történelmi tudat és a nemzeti önismeret, a helyzettudat zavarait középpontba állító esszéket (A magyar apokalipszis, A félig bevallott élet. Egy nomád értelmiségi) — ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek a kérdéskörök az életműben egymással szorosan összefonódnak, és ugyanannak a szellemi bujtogató magatartásnak a megnyilvánulásai, amely már korán felismerte, hogy reális önismeret nélkül sem az egyén, sem a közösség nem élhet emberhez méltó életet. „A hetvenesnyolcvanas évek esszéiben Csoóri egy idegen hatalmat kiszolgáló, diktatórikus, nemzetellenes politikai rendszer lebontását végezte a személyiség és a nemzeti közösség teljességigényének, autonómiaigényének kinyilvánításával, a nemzeti tudat és önismeret fehér foltjainak felszámolásával” — állapítja meg összefoglalóan Görömbei. Ezáltal válhatott a nyolcvanas évek második felére a népi-nemzeti ellenzéki tábor vezető személyiségévé, vitathatatlan erkölcsi és írói tekintéllyé. A korábbi feladatvállalásaiból logikusan következett, hogy a rendszerváltozás során politikai szerepet is vállalt (az MDF elnökségi tagjaként, a Magyarok Világszövetsége elnökeként), ezáltal azonban az addigra pártérdekek szerint széttagolódott közéletben a saját táborával szemben állók egyik céltáblájává vált. így került sor a Nappali hold című esszénaplója néhány mondatát felhasználva — Görömbei megfogalmazásában — „a magyar szellemi élet talán legnagyobb fantomháborújára’'. A nyolcvanas évek végétől Csoóri esszéinek egyik legfőbb üzenete a nemzeti egység szükségessége, a kilencvenes évek esszéiben is ennek elmaradását kárhoztatja, az értelmiség legfőbb bűnének is azt tartja, hogy „elmulasztotta a nemzet lelki egységét megteremteni”. Az írói és politikai szerepvállalásai összecsúszásából származó feszültségeket végül azáltal oldja föl, hogy a politikai életből fokozatosan kihátrál, miközben eszszéiben folytonosan ütközteti a politikát, annak napi taktikázásait a maga egyetemesebb szempontjaival. Görömbei irodalomtudósként elsősorban Csoóri alkotóművészi tevékenységét vizsgálja, de közvetetten — annak morális és társadalmi érzékenységéből következően viszont szükségszerűen — emberi, közéleti portrét is rajzol, meggyőzően cáfolva az elmúlt évek politikai küzdelmeiben az író nevéhez és szerepvállalásaihoz némelyek által kapcsolt előítéleteket, rágalmakat. Szimpátiája a Csoóri által képviselt irodalomeszménnyel, értékrenddel, emberi és művészi magatartással nyilvánvaló, miközben a szakmai tárgyilagosságról és tisztességről nem megfeledkezve az életmű egészének vagy egyes alkotásainak bírálóit is sorra idézi. „Életműve nemzeti kultúránk eszméltető értéke” — ezzel a hangsúlyos mondattal zárul a monográfia. Azt már e sorok írója teszi hozzá, hogy épp ezért hiba lenne lemondani a vele való szembesülésről mindazoknak, akik az elmúlt fél évszázad irodalmi és tágabban, szellemi, kulturális életében eligazodni vágynak, akiket a nemzettudat máig ható zavarai és a nemzeti önismeret kérdései foglalkoztatnak. Elek Tibor MAGYAR SZÉPPRÓZA Fábián Nóra A nagyváros meséi Nyolc, egymással lazán összefüggő mozaikból áll össze annak a londoni környezetben zajló közösségnek az élete, melyet fiatalok alkotnak. A kényszerű kirekesztettséget és kiszolgáltatottságot mind másként élik meg — ami összeköti őket, az a mesemondás (és az elbeszélő) személyes varázsa. Fűzve, 200 old., 11,4x18 cm bolti ár: l60 Sk kedvezménnyel: 149 Sk Gál Sándor Egybegyűjtött művei III. AB-ART A sorozat újabb kötete három kisregényt foglal magába. A megérintett főszereplőjének vívódásait az 1950-es évekig követhetjük, A Kerek Nagyasszonyhoz címzett fogadó hőse a szolgálatát a határvidéken töltő katona, míg a Kétlábú szék egy tanonciskolás szemével láttatja a világot. Kötve, 320 old., 15,2x21,4 cm bolti ár. 360 Sk kedvezménnyel: 339 Sk Vajkai Miklós Akit megölt a siker Nap Kiadó Vajkai Miklós újabb kisregényének színhelye a Kárpátok alatti Pressvár, központi alakja pedig Alenka Nováková, a rádió Éji nocturneök című műsorának szerkesztője. A folyó, a hegyek és a rádióépület hűvös kulisszáinak hátterében egy zenei műsorláncolat szellemi üzenetei hatják át s alakítják a könyv szereplőinek életét. Fűzve, 120 old., 10x18,3 cm bolti ár: 159 Sk kedvezménnyel: 120 Sk Kalligram Fábián Nora A nagyváros meséi Akit megölt a siker Könyvjelző 4/2003
