Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)

2003-12-11 / 12. szám

Cselényi László olvasónaplója A Magyar Antaeus ürügyén Sorozatunkban az 1918 és 1955 utá­ni szlovákiai magyar irodalmi ha­gyomány azon opusait kívánjuk I újra kiadni, amelyek így vagy úgy a mai ol- I vasók számára is kihívást jelentenek, azaz j: — mai Antaeusként - korunkkal is képesek »megmérkőzni« - állítja a sorozat kötetei­­\ nek fülszövege, s a mai olvasó csak rábó- i linthat e nemes elhatározásra. Akkor ugyanis, amidőn szinte radikálisan igyek­szünk elfelejteni mindazt, ami itt, mifelénk í 1989 előtt történt, aligha lelhetnénk „forra­­s dalmibb" tettet, mint újraidézni mindazt, ( ami itt az utóbbi nyolcvanegynéhány esz­­\ tendőben történt. Mert nemcsak a feledés ; lett napi programunk, a rombolás is. A bol- 5 dog emlékű X. Y-tól Y. Z.-ig bizonygatják I itt nekünk, hogy szlovákiai magyar iroda- 5 lom pedig tulajdonképpen nincs is, hogy I tulajdonképpen ők, akik ezt állítják, volta­­j képpen nem is léteznek, legföljebb holmi I marginális adalékok vagyunk az egyete­­| mes nagy magyar ködhöz (no meg az er­­j délyi óriásokhoz) képest. Állítsátok meg Arturo Uit, jutott eszem­­| be már akkor, X. Y. prédikációja után, s mit | ád Isten, a történelem akkori fintora való­­| ban megállította Uit. Most, hogy megint j felhangzott a szózat, ismét csak ezt tudjuk } sóhajtani. Szerencsére vannak már olya- 1 nők is, akik igyekeznek, ha nem is megállí­­< tani, de legalább mérsékelni ezt az | arturouizmust, lásd Duba Gyula gyönyörű j esszéjét, a Szerelmes földrajzomat, vagy j Tőzsér Hamvas Béla Az öt géniuszának ih­letésére írott tanulmányát. Melynek a lé­nyege, hogy ami irodalmunkat illeti, az egyáltalán nem X. Y.-nal kezdődött, és nem Y. Z.-vel végződik, hanem igenis Balassival, Pázmánnyal és Szenei Molnárral kezdődik, Madáchcsal, Mikszáthtal, Kassákkal és Máraival folytatódik, s a mai szlovákiai ma­gyar irodalom ennek a sornak a folytatása, még Trianon után is, hisz Kassák és Márai a XX. századnak is két világjelensége, még ha el kellett is hagyniuk szülőföldjüket. Nos, a hosszú szendergés után újraéledő Madách-Posonium ebbe a vitába kíván be­leszólni, mégpedig nem üres szavakkal, hanem cselekedetekkel, midőn újraindítja az egykori Csehszlovákiai Magyar írók so­rozatának mai folytatását (s nemcsak ezt, persze, hanem például a kitűnő versanto­lógiát, a Förtelmes Kaszálógépet, az Új Fő­nix Füzeteket vagy az induló életműsoro­zatokat). Ezekről majd máskor szólok, most csak az Antaeus Könyvek eddig meg­jelent három kötetéről. Az persze, hogy ilyen sorozatot indít egy kiadó, óriási fele­lősség is. Hiszen az említett kuvikhangok ellensúlyozására aligha van jobb ellenszer, mint jó művekkel bizonyítani, hogy igenis van irodalmunk. Kérdés, hogy egy ilyen, reprezentatívnak szánt edíciót, melyben szerintem valóban csak irodalmunk két­­háronl tucatnyi csúcsának lenne a helye, szerencsés dolog volt-e a szinte máig isme­retlen nevű Rudnóy Terézzel s annak Ke­rek hold című regényével, vagy akár még az ismertebb nevű, az egyetemes magyar M4 WAJI / A*1AU* WAHMi Ifi 500 SO Bébi Tibor Sellyéi József ANTAEUS MELLNEK PANASZA SZÖGEZETT BICSKA antológiákban egy-két novellájával rend­szeresen szereplő, ám különben immár ugyancsak elfelejtett Sellyéi Józseffel kez­deni. A hajdani CSMÍ-sorozat néhány kísér­lete - Neubauer, Bányai, Darkó s épp Sely­­lyei (akkor Nádas házak címen kiadott) válogatása - bizonyította, hogy eléggé im­potens kísérlet ezeket újraéleszteni, mikor még az adott korszakban is, noha nagy­részt elhagytak bennünket, voltak az Észa­ki Géniusznak olyan nagyságai, mint a már említett Kassák és Márai vagy akár maga Hamvas Béla, de mondhatnék másokat is, Mécs Lászlótól Forbáth Imréig, Peéry Re­zsőtől Jócsik Lajosig. Nos, minden kezdet nehéz. Ennek tud­hatjuk be a nem eléggé végiggondolt nyi­tányt, ám a Madách-Posonium új főszer­kesztője, Tőzsér Árpád elegendő biztosí­téknak látszik, hogy kiegyenesítse a ka­nyart. S ez máris meglátszik a harmadik kö­teten, amely az ötvenes évek alapozó nem­zedékének valóban legjobb, ám különbö­ző, leginkább irodalmon kívüli okokból alábecsült s elfelejtett költőjét, Bábi Tibort igyekszik művelődésünk vérkeringésébe visszahozni. Paradox dolognak tűnik ép­pen Bábit trónusra emelni, ám ha az Antaeus panasza címen megjelent kötetét egybevetjük a két megelőző kötettel, min­denképpen észlelnünk kell a minőségi emelkedést. S újra bebizonyosodni látszik, hogy költői tehetség és politikai ide-oda bolyongás nem egy és ugyanaz. Ezra Pound és Heidegger, Gorkij vagy József At­tila politikai meggyőződésük ellenére nagy alkotók, míg mások, hiába felelnek meg az éppen soron levő kurzusnak, ha rossz írók. nem segít rajtuk a kurzus. Mindahhoz, amit a sorozat ürügyén el­mondtunk, még valamit: ilyen hatalmas vállalkozást semmiképpen sem lehet egy kiadó egy szerkesztőjének vállára nyomni. Az már bebizonyosodott, hogy kiadóink képtelenek együttműködni. Márpedig iga­zán valamennyiük együttműködéséből le­hetne optimális eredményt remélni. De ha már egyetlen kiadóról van is szó, sokszínű szerkesztőbizottság nélkül elképzelhetet­len egy ilyen grandiózus terv kivitelezése. Mindenesetre kíváncsian várjuk a további fejleményeket, s ha arra gondolunk, amit írásunk elején említettünk, hogy a Trianon utáni cseh/szlovákiai magyar irodalom igenis szerves része a Halotti Beszédtől Kassák Lajosig, Márai Sándorig nyúló sor­nak, akkor azt is érdemes lenne fontolóra venni, hogy akár e sorozat egyik mellék­ágaként ne kapcsoljuk-e be az Északi Géni­usz klasszikus nagyjait is e sorba? Balassi­tól Kassákig, Mikszáthtól Márai Sándorig. Antaeus panasza Madách-Posonium Kötve, 128 old., 12,5x20,2 cm egyezményes ára: 125 Sk Mellnek szögezett bk-sJ Madách-Posonium Kötve, 160 old., 12,5x20,2 cm egyezményes ára: 125 Sk IRT Könyvjelző 12/2003

Next

/
Thumbnails
Contents