Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-23 / 10. szám
Filozopterek a klónpiacon - 3. Amióta az eszemet tudom — no persze nincs még az olyan nagyon régen —, a szépirodalom válsága mellett a könyv és a könyvpiac válságáról szóló közbeszéd is folyamatosan helyet követel magának a mediális térben, miközben hol az egyikre, hol pedig a másikra kerül a hangsúly. Először - az elektronikus média egyre szélesebb körű elterjedésével párhuzamosan — a Gutenberg-galaxis összeomlásának rémképe sejlett fel. És sejlik mind a mai napig. A technika karavánja egyre gyorsuló ütemben halad, de a már évtizedek óta esedékes szörnyű szerencsétlenség egyszerűen nem bír határozottabb kontúrokat ölteni. Amióta a Frankfurti Könyvvásár óriási, újdonatúj könyvcímek százezreivel zsúfolt (s azóta is évről évre zsúfoltabb) csarnokait megjártam, én jobban tartok a papírtermelés következtében föllépő ökológiai károktól, mint a könyvgalaxis kozmikus katasztrófájától. (Még szerencse, hogy a könyv szerves, újratermelődő - és újrahasznosítható - anyagból készül, mert ha annak idején valamiképpen leragadunk a kőtábláknál, ma már az emberiség zöme mélyföldeken élne.) Egyszóval, úgy vélem, nincs abban semmi rémisztő, ha kevesebb erdő esik áldozatául az értelmiségi otthonok sok esetben megalomániás presztízs-porfogóinak. Másrészt attól kezdve, hogy először sikerűit egyenesen a számítógépbe belepötyögtetnem egy verset, és az első magyar irodalmi portálok is elindultak, különben sem látok már komoly veszélyt és föltétien értékcsappanást Gutenberg apánk örökségének elektronikus elkótyavetyélésében. A szép könyv mint műtárgy úgyis egészen bizonyosan megőrzi majd rangját és értékét, illetve szigorúan az igényekhez igazított példányszámban továbbra is minden hozzáférhető lesz könyv alakban — tehát még jó darab ideig. Ha meg már nem lesz számottevő, piacot jelentő igény a széles tömegek számára különféle rotációs eljárásokkal készülő, relatíve olcsó könyvre, hát akkor megszűnik ugyan a tömeggyártás, ez viszont óhatatlanul a könyv művészi értékének emelkedését vonja majd maga után, hiszen a drága bibliofil csemegék, a kis példányszámú ritkaságok és az egyedi darabok ma is szigorúbb esztétikai mércével mérhetők. (Arról nem is beszélve, hogy a rotációs tömegtermeléshez, amelyet, sajnos, úgy tűnik, igencsak idő előtt kezdtünk elsiratni, a jó öreg Gutenbergnek édeskevés köze volt!) Aki pedig az egyre tökéletesebb képernyők elterjedése ellenére is makacsul ragaszkodik majd a papírról való olvasáshoz, az sem marad hoppon, hiszen a monitoron megjelenő textus már ma is minden további nélkül kinyomtatható, méghozzá igen jó minőségben, és ez még csak javulni fog. A másik válságmítosz a könyvpiac összeomlása köré szövődött. Ennek szövögetése a rendszerváltás környékén vette kezdetét és a mai napig is tart. Annak ellenére, hogy egyszeriben kismillió könyvkiadó alakult és maradt talpon - ráadásul még napjainkban is továbbiak alakulnak. A megjelenő könyvcímek száma pedig a korábbinak a többszörösére nőtt. Azt hiszem, akkor is egy kisebb millió működő könyvkiadó fogja majd kongatni a vészharangot, ha a papír kimegy a divatból. A tömegtermelésre ugyanis megmarad a társadalmi igény, textusból sem lesz hiány, legfeljebb a szöveghordozó változik. Viszont nyomdából valószínűleg jóval kevesebbre lesz szükség. És több lesz a fa. A könyvespolcokon is sok hektár erdőt meg lehet majd spórolni. A sznoboknak meg majd olyan kis, fémes csillogású mütyürökkel kell bizonyítaniuk. Nem lesz könnyű, de ne legyenek illúzióink: ők is megtalálják a módját. Hizsnyai Zoltán Nyerteseink A múlt havi kérdésünkre adott helyes válasz: Kövesdi Károly (kötetének címe: Eókakönyv). A szokásosnál jóval több megfejtő közül ezúttal nyolc olvasónkra mosolygott rá a szerencse. Nyereményük egy-egy Szívderítő NAPtár a 2004-es esztendőre (a Nap Kiadó ajándéka); ugyanezt küldöm levelükért Lévai Irénnek Izsára és Méry Júliának Nagymagyarra. Nyerteseink: Csala Sándor (Dunaszerdahely), Mészáros László (Pered), Nyustyin Ferenc (Zseliz), Palásti Aranka (Léva), Pál Elemér (Zalaba), Szabó Ingrid (Komárom), Száraz Tamás (Bátorkeszi), Vámos László (Királyhelmec). E havi feladványunk (beküldője Méry Júlia): Ismert nyelvész és nyelvművelő, egyetemi oktató, Komáromban él, szeptember 29-én töltötte be 75. életévét. Ki ő? A helyes válaszok beküldői közt értékes könyveket sorsolunk ki. A család kalendáriuma 2004 Szívderítő NAPtár Nap Kiadó Fűzve, 216 old., 16,5x23,5 cm bolti ár: 16( i Sk kedvezménnyel: 149 Sk Az Új Szó könyvekkel és olvasókkal foglalkozó melléklete Megjelenik havonta egyszer Készül a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Könyvjelző, Námestie SNP30, 814 64 Bratislava 1 E-mail cím: konyvjelzo@poetic.com E számunk szerzői: Csehy Zoltán (1973) Madách- és Posonium-díjas költő, műfordító, irodalomtudós (Dunaszerdahely), Cselényi László (1938) József Attila-díjas költő, műfordító (Pozsony), Csicsay Alajos (1938) prózaíró, szakíró (Párkány), Gazdagjózsef (1977) író, szerkesztő (Kassa), Grecsó Krisztián (1976) költő, prózaíró, a Bárka szerkesztője (Békéscsaba), Hizsnyai Zoltán (1959) József Attila-díjas költő, a Kalligram főszerkesztője (Pozsony), Keserű József (1975) irodalomkritikus (Komárom), Kozsár Zsuzsanna (1970) író, szakíró (Kassa), Motesiky Árpád (1941) vadászíró, szakíró (Verebély), Polgár Anikó (1975) költő, műfordító (Dunaszerdahely), Simon Szabolcs (1964) nyelvész (Dunaszerdahely), Tipary László (1927) költő, szakíró (Kistompa), Vörös Péter (1947) költő, kritikus (Érsekújvár) A Könyvjelző legközelebb \ november 13-án, / \ csütörtökön / \ jelenik / \ meg. /
