Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-23 / 10. szám
Feszty Masa albuma kell vallanom, hogy a gyűjteményemben fellelhető képzőművészeti vonatkozású könyvek és albumok zömükben a természettel és azon belül a vadászattal, vadászati motívumokat megörökítő képzőművészettel, grafikával, festészettel, szobrászattal foglalkoznak. No de azért nem hiányoznak A művészet kiskönyvtára sorozat kötetei sem. Sorozatom nem teljes, de a Csontváry, Bortnyik, Rippl-Rónai, > Szinyei Merse Pál és mások életútját, fejlődésük szakaszait s művészetüket bemutató, egyformára szabott remek füzetek megtalálhatók. Sőt, Lőrincz Gyula itt megjelent komor, boldogtalanságot árasztó, népinek mondott alkotásait tartalmazó füzetét is fölleltem. Feszty Masa (Mária; 1895—1979) festő is a miénk egy picit, noha nem a Felvidéken született. Gyökerei, szálai azért mégiscsak ide kötik, édesapja után ógyallai, itteni rokonainál gyakorta nyaralt s tartózkodott. Bebarangolta Ógyalla környékét is, nagyon kedvelte a martosi tájat, szerette a helyieket: sok martosi asszony és férfi portréja került rajztömbjébe. Pillanatképeket alkotott, örökített meg a viharban hajlongó emberekről és fűzfákról. Szülei neves, ismert képzőművészek voltak. Apja Feszty Árpád (1856—1914) festő, édesanyja Jókai Róza (1862—1936), Jókai Mór nevelt lánya, jeles képzőművész és kiemelkedő egyéniség, aki gyakran szerepelt kiállításokon, de az írással is foglalkozott, visszaemlékezései két kötetben jelentek meg. Ebben a szülői környezetben nevelkedett a leánygyermek Mária, és még ott volt Jókai is. Szerencsére a jeles emberek, a tágabb baráti kör, a művészek fénye s árnyéka nem volt rossz hatással a serdülőre, inkább jót tett neki. Azt mondhatnánk, hogy az anyatejjel szívta magába s örökölte tehetségét. Masát már kora gyerekkorában is támogatták szülei. Különösen édesanyja gyámkodása volt meghatározó, korai alkotásait is ő korrigálta. Beíratták Szablya-Frischauf Ferenc festőiskolájába, melyet Budapesten 1912—14 között látogatott. Gondtalan gyermekévei, olaszországi nyaralásai apja halálával véget értek. A családfő elhunyta után Feszty Masa a rokonságnak köszönhetően 1915—17 között Münchenben tanult képzőművészetet. Első kiállítását 1922-ben rendezték Budapesten, a híres Ernst Szalon kiállítótermeiben. Itt bemutatott lendületes képei a fiatalságról szólnak, erőt, tisztaságot sugároznak, a nő alakjának harmonikus szépségét mutatták be. Későbbi alkotásai közül kiemelkedik az Alvó Vénusz (1928), a Fiatal női akt (1925—1930) és a Bacchus (1922). Ebből az időszakból származnak kimagasló portréi is; ezeken jelentős személyiségeket örökít meg, s valamennyi élő modell után készült. Közbevetőleg: Feszty Masa igazi női szépség volt, modern, csodálni való nő, akit a szerelem sem került el. Firenzében ismerte meg Guido Bellegnit, akiről 1929-ben több tanulmányrajzot készített, ezek közül egy szénrajz maradt meg. Sajnos, szerelmük nem bontakozott ki, nem lett belőle frigy, mert a szeretett férfi szerzetes lett. Nehéz megítélni, hogy ez a szerelmi csalódás mennyire hatott a már érett szépségre, anynyi bizonyos, hogy soha nem ment férjhez, s talán ekkor kezdődött művészetének szakrális alkotásokkal teli szakasza. Első nagy méretű szakrális alkotása a Kis Szent Teréz-oltárkép, amely a budapesti-törökőri Kis Szent Teréz-templom számára készült, de kiállításon bemutatták Padovában is, ahol díjat nyert. Édesanyja elvesztése (1936) újabb törés életében, a tragédia következtében Feszty Masát ideg-összeroppanással kórházban kezelik. Gyógyulása után egy ideig a szegvári Szociális Testvérek Tár-Farkas Veronika Feszty Masa KT Kiadó Kötve, 112 old., 21,5x30 cm egyezményes ára: 350 Sk saságának, egy női szerzetesrendnek a tagja volt. Itt, a rendnek köszönhetően tért vissza lelkiereje és alkotókedve. Feltétlen szólni kell a hűvösvölgyi Szentlélek-templom számára készített Madonna hat magyar szenttel (1940) oltárképről, amelyen balról Szent László, Szent Gizella, Szent Kinga, jobbról Szent Imre, Szent Gellért és Szent István királyunk látható. Egyébként oltárképeinek, a vele együtt élő emberekről mintázott alkotásainak felsorolása és életrajzi adatolása nagyon hosszú lenne, itt csupán életének utolsó, domaházi szakaszára (1975-1979) térek ki. Domaháza gyönyörű környezetben, a Bükk hegység nyugati lábánál, a Hangonypatak völgyében fekszik. Feszty Masa Nagy János domaházi plébános kapacitálására költözött a községbe, ahol a parókia egyik szobájában kapott otthont. A művésznő kapcsolata János atyával már régebbi keletű volt, hiszen a templom számára még 1962— 63 között megfestette a Megdicsőült Szent Erzsébet című nagy méretű oltárképet. Feszty Masa itt-tartózkodását részletes alapossággal Elek Menyhért domaházi nyugalmazott iskolaigazgató dolgozta fel, de olvashatunk e könyvben visszaemlékezést Pelle István Mátyástól, Masa unokaöccsétől, Feszty Istvánnétól és másoktól. Az albumhoz Prokopp Mária írt bevezetőt, a grafikai tervezés és a művésznő életrajza Farkas Veronikától származik. A Domaházára visszavonult, szerény és „szent” életmódot folytató Feszty Masa 85 éves korában, rövid betegség után az ózdi kórházban hunyt el. Hamvai a Kerepesi temetőben nagyanyja és édesanyja sírjában nyugszanak. (KTKiadó, Komárom 2003) Motesiky Árpád Könyvjelző 10/2003 Feszty Masa: Szent Erzsébet kiűzetése Wartburg várából (1976, részlet)
