Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-16 / 1. szám
• • Önismeretünk könyvespolcára ajánlom Pukkai László Mátyusföld I. című könyvét, amelyben a szerző, a galántai magyar gimnázium néprajzi, helytörténészi és történészi tevékenységéről is ismert magyar-történelem szakos nyugalmazott tanára — amint azt a kötet alcíme is jelzi — a Galántai járás 1945 és 2000 közti társadalmi és gazdasági változásait írja le. A történettudomány a közelmúlt vizsgálatakor legalább két nemzedéknyi, vagyis félszáz éves távlatot követel meg, vár el a kutatótól. Ha azonban a leírt, elemzett történések, a korra jellemző, akkor felerősödő vagy kicsúcsosodó folyamatok előzményeit, kísérőjelenségeit és következményeit is láttatni akarjuk, s a kutatást helső késztetéseink, erkölcsi imperatívuszaink is megkerülhetetlen feladatként jelölik ki a számunkra, igenis munkához kell látnunk. S ha a kutató a történettudományi eszköztár megfelelő alkalmazásával (tehát egyes szempontok, megközelítésmódok idomításával) a tárgyilagosságot is meg tudja őrizni, akkor munkájának vitathatatlanul van létjogosultsága. Pukkai László könyvének pedig vitathatatlan a létjogosultsága. Sőt, az ő munkájáról is elmondható az, amit Dagmar Cierna- Lantayová történész Vadkerty Katalinnak a hontalanság éveiről szóló trilógiája (és annak szlovák fordítása) kapcsán fogalmazott meg: „A modern kor történetében olyan témákkal is találkozunk, amelyek vizsgálata nemcsak a történész szempontjából, a forrásanyagokon és dokumentumokon keresztül lehetséges, hanem egyben egyfajta belső szemléletmóddal is. Vadkerty Katalin műve felhasznál minden tudományos eszközt, de érzelmi töltetével is leköt bennünket. Az olvasó megszűnik elfogulatlan megfigyelő lenni: az egykori történéseket mint azok résztvevője éli át.” Amikor Pukkai László a Galántai járás 1945 és 2000 közti társadalmi és gazdasági változásairól ad képet, végig azt a négy várost (Galánta, Vágsellye, Szered, Diószeg) és 48 községet veszi alapul, amelyek I960 és 1996 közt alkották a járás területét. Vázolja a településhálózat, a közigazgatás (kialakulását és a városok történetét. Hogy érthetőbbé tegye a második világháború utáni folyamatokat, röviden ismerteti, az első Csehszlovák Köztársaság idején miként változott a Mátyusföld szívét, a kisalföldi magyarság egyik „motorját” jelentő régió gazdasági és társadalmi arculata. A magyar népesség szomorú térvesztésének megtorlásokkal, kijátszásokkal, kiszolgáltatottsággal, de belső, közösségi tehetetlenséggel, tétlenséggel is teli kezdeti korszaka ez. S mégis: egyben az önszerveződés egyik legfontosabb gazdasági példájáé is, hiszen nem véletlen, hogy éppen a kellő belső potenciállal, jó földrajzi és infrastrukturális adottságokkal rendelkező Galántán jön létre 1925-ben a később 221 dél-szlovákiai szövetkezettel együttműködő Hanza Szövetkezet Áruközpont. (Erről lásd Pukkai László A Hanza Szövetkezet Áruközpont, Galánta című könyvét, Madách-Posonium, 1994.) A második világháború utáni helyzet jobb megértéséhez talán érdemes lett volna azt is bővebben megvilágítani, hogy a régió hogyan élte meg — az egyben a háborús éveket is jelentő - Horthy-féle Magyarországhoz tartozást (1938-1945). Pukkai László A Gáláinál Járás tárwftólmi tk változásul 1943'díOŰO Pukkai László Mátyusföld I. Lilium Aurum A kötet szerzője a Mátyusföld néven ismert tájegység gazdasági-nemzetiségi átalakulását mutatja be 1945—2000 között, kiemelt figyelmet szentelve a második világháború utáni magyarellenes intézkedéseknek, egyben átfogóan felmérve a Galántai járás társadalmi és gazdasági változásait a jelölt időszakban. Fűzve, 197 old., 16,5x23,8 cm bolti ár: 250 Sk kedvezménnyel 210 Sk Ha már az első republika húsz esztendeje alaposan módosította a régió etnikai arculatát, s ezen belül a magyarság tulajdonviszonyait, vagyoni és társadalmi helyzetét, súlyát, akkor a hontalanság évei (1945—1948) egyenesen felforgatták azokat. A magyarság akkori kifosztatását a pártállami évtizedek az átmeneti konjunktúrák ellenére lényegében Folyóirataink közül először (rendhagyó módon) a békéscsabai Bárkát ajánlom, mert legutóbbi száma több csemegével is szolgál a szlovákiai magyar irodalom kedvelőinek: közli Németh Zoltán kritikáját a Bárka és ladik című Hizsnyai-kötetről, valamint Hizsnyainak versein kívül egy terjedelmes interjú-esszéjét, s a háromszöget lezárva egy recenziót is a Németh Zoltán összeállította A perverzió méltósága című kötetről — a Könyvjelző hasábjain e verseskönyvet Sánta Szilárd mutatta be mellékletünk 3. számában. A Fórum Társadalomtudományi Szemle utolsó tavalyi száma több mint kétszáz oldalon ismét olyan tanulmányokat közöl, melyeket olvasni érdemes, de legalább tudni illik róluk. A szerzők és címek szerint sorban: Tóth Endre (Az első kétoldalú tárgyalások Csehszlovákia és Magyarország között. 1921), Popély Árpád (A második világháború utáni belső telepítések Dél-Szlovákiában), Öllős László (Emberi jogok és nemzeti jogok), Gaucsík István (Gazdaság és hitelszervezet— a szlovákiai magyar bankhelyzet. 1918— 1923), Kocsis Aranka (A martosi „egyke". Születéskorlátozás egy kisalföldi faluban a 18-20. században), Lanstyák István (A Magyar értelmező kéziszótár új kiadása és a magyar nyelv szlovákiai változatainak szókincse), Presinszky Károly (Kontaktusjelenségek a nagycétényi magyar nyelvhasználatban), Bauko János (Köszönés- és megszólításformák a révkomáromi Eötvös Utcai Alapiskolában), Németh Erika (A felsőszeli bognár- és kovácsmesterség szakFórum 3 szókincsének vizsgálata). Ha szabad a sok közül egyet is kiemelnem, a Lanstyákdolgozatot minden magyarul író, beszélő, tanuló és tanító szlovákiai magyar olvasónak szíves figyelmébe ajánlom. rodalmi zemle noemberi száma Illyés-szám: eszszék, tanulmányok Ilylyés Gyula születésének centenáriuma alkalmából, valamint ismert Illyés-versek, s külön érdekességként, függelékben Illyés Gyula életműve a csehszlovákiai magyar sajtóban, továbbá Illyéshez írt, neki ajánlott versek, kortársak Illyésről: Füst Milán, Németh László, József Attila, Babits Mihály, Nemeskürty István, Fábry Zoltán, Palotai Erzsi, Schöpflin Aladár, Keresztury Dezső, Vas István, Szabó Magda, va-Könyvjelző 1/03
