Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-08-07 / 8. szám
is szorul külön védelemre, így a csapat eredeti küldetése érteimét veszti. Voltaképp felesleges volt az útjuk, a természet megvédte önmagát, Dermesztő, a Földanya fia segédletével. Miért kellett akkor ennyi hőst belevinni a cselekménybe? Olvasócsalögatás szempontjából is. A modern emberi világ, a természet és a mesevilág összekapcsolása szempontjából is. Minden hős megtette, ami erejéből telt. Hogy a gonosz az ő jelenlétükben, de nem az ő erőfeszítésüktől semmisült meg, csak jobban hangsúlyozza a mű pozitív küldetését. A három alapelemből kialakított közeg teljesen hiteles. Modern, valós világunkat a szereplők szóhasználata is jól jellemzi, különösen Anti és Techno esetében. A használati tárgyak „mesésítése” is jól kamatozó ötlet, az olvasókat jobban összeköti a tényleges mesevilággal (facipők, hangszerek, beszélő macska). A természeti erők megszemélyesítése nem mentes némi pátosztól és heroizálástól, Óna és Dermesztő viszont határvonal a mesei lények és a természet képviselői közt. Ugyanígy Tilla, Bátor, de főleg Hortenzia is a mesevilág és valós emberi világ közötti átmenetnek tekinthető, ezért jöhet létre érzelmi kapcsolat a félig irreális Hortenzia és a teljesen reális Fókusz között. A szereplőknek ez a besorolhatatlansága vagy multifunkcióssága remek írói lelemény, az olvasókban azt a tudatot erősíti, hogy a mesevilág és a realitás ugyanaz, illetőleg szerves egész, melyben döntő szerepe van a természet megőrzésének is. Mivel a regény nyelvi megformálása ösztönösebb, természetesebb, gördülékenyebb, mint a szerző hasonló indíttatású előző művében, a környezetvédő aspektus teljesen mentes didaktikus felhangoktól. A regényszerkezet kuszasága ellenére a mű határozott előrelépés M. Csepécz meseírói pályáján. (AB-ART, Pozsony 2002) Kozsár Zsuzsanna Szaszák György Kassa műemlékei ABART A színes fényképekkel gazdagon ellátott turistakalauz végigvezeti a Kassára látogatót a történelmi belváros minden jelentős magyar vonatkozású utcáján és épületén. A kiadvány magyar és német, valamint szlovák és angol változatban is megjelent. Kötve, 128 old., 15x21 cm bolti ár: 290 Sk kedvezménnyel 261 Sk Végállomás, végletek nélkül -ünnepi könyvhétre jelent meg az AB-ART Kiadó gondozásában Július Balco kisprózája, a Végállomás. Ezzel a kötettel a kiadó Kenguru Zsebkönyvek címmel új könyvsorozatot indított, amelyben a kortárs prózaművészet groteszk vagy humoros hangú műveit kívánja a közeljövőben közzétenni. Ez a dinamikus elbeszélés szlovákul 1988- ban látott napvilágot a Slovensképohíady irodalmi lapban Cestujúci tam a spät címmel. A magyar tolmácsolás keletkezéstörténetét a kötet fordítója, Haraszti Mária vázolja fel utószavában: „Balco kisprózáját 1989-ben fordítottam le — terjedelmes volta okán a fordítás nem jelent meg az akkori egyetlen hazai irodalmi lapban, az Irodalmi Szemlében. Nemrégiben előkerült a fiókomból, és úgy találtam, a szöveg nem veszített frissességéből és érdekességéből sem. Jól jellemzi Balco írásművészetét, valamint a kort is, amelyet megfricskáz benne. És bár csupán az azonos című prózakötetének egy részlete, kerek egész, frappáns és szórakoztató történet.” Július Balco 1948-ban született Cíferben, ma Bazinban él. Jelenleg a Literika című folyóirat főszerkesztője. Sajátos művészi hangneme, érett és mély írásai méltán emelik őt a kortárs szlovák próza élvonalába. 1976-ban jelentette meg első könyvét, Viaszsárga alma címmel. A történet a második világháború idején játszódik, ám ebben a műben a háborús tematikát egy teljesen más nézőpontból közelíti meg. Második könyve, a Hattyúnyakú hegedű a romák világába vezeti az olvasót. A roma környezet, a zene, a szerelem, az ösztönök játéka, a nagy roma szív, a vándorélet, az összetett lelki érzékelés, a szimbólumok rendszere, a lét nagy kérdései mind-mind a mű részei. Harmadik, most szóban forgó könyve, a Cestujúci tarn a spät (Oda-vissza utazó), amely Haraszti Mária fordításában Végállomás címmel jelent meg, szintén az emberi lét mozgatórugóit kutatja, de míg az előző az egyszerű ember érzésvilágából merít, a Végállomás cselekménye az értelmiséginek a környezetével vívott mindennapi harcát jeleníti meg. A könyv érzékletesen tükrözi az értelmiségi ember világát, gondjait és küzdelmeit, azokat a változásokat, melyek érzelmi életében, viselkedésében és tetteiben nyilvánulnak meg a társadalom korlátoltságára való válaszaként. A kispróza főhőse egy szerkesztő, aki önmagával és környezetével harcol. Ez a groteszk, szinte már szánalmas figura tisztában van azzal, hogy írnia kellene, de rájön, sose lesz a kizárólagosság írója, legfeljebb csupán a szerkesztője. Az agyában felsejlő tökéletes prózai mű alakjai állandóan ámulatba ejtik; e szereplők, bár szabad akarattal rendelkeznek, mégis azért pattannak ki az író agyából, hogy végkövetkezményként a nagy prózát szolgálják. A szerkesztő ezzel a felismeréssel rátalál a végtelen harBalco, Július Végállomás AB-ART Groteszk, irracionalitásba csúszó történet a szocializmus végnapjai előtti időkből, az értelmiség és a hatalom bizarr története. A Kenguru Zsebkönyvek sorozat 1. kötetét Balázsy Géza frappáns tollrajzai teszik még élvezetesebbé. A fordító Haraszti Mária. Kötve, 64 old., 12,5x17 cm bolti ár: 100 Sk kedvezménnyel: 89 Sk móniára, a tökéletes összhangra minden létezővel. Bár az összhangot megtalálja, a környezet, amelyben él, nem érti meg őt. A vonaton találkozik volt apósával, a vezérrel, aki a rendszert szolgálja, de ebbe még belefér, hogy borászként jelentős vagyonkát szedjen össze. A vezér lenézi volt vejét, szürrealistának, magatehetetlen, tönkrement költőnek tartja, szemére veti, hogy alacsony fizetésért csinál valamit, pedig többet is kereshetne. A szerelem, a halál, az agresszivitás, a vágyak, álmok, a látomások, de főleg a morális és emberi értékek és az élet rpúlt-jelen-jövő síkjának retrospektív számbavétele az elbeszélés fő motívumai. A mű egyúttal út a belső intellektuális megélés világába is. Július Balco prózájának titka a mondatszerkesztésben rejlik, minden egyes mondata mély érzelmi indíttatású, minden gondolatának szimbolikus jelentése van. Sajátos világnézetét nem erőlteti ránk, szabad teret hagy az olvasónak műve megfejtéséhez. Prózájában nincsenek végletek, és nem ítélkezik, éppen ez az oka annak, hogy az alakok rendszere harmonikus egységet alkot. Tudatosan keresi azt a látószöget, melyen keresztül felfedhető az-eddig ismeretlen (álom és valóság elhatárolhatatlansága), ugyanakkor hősei gyarló tetteikben önmagunkra ismerhetünk. Végezetül hadd említsem meg, hogy a könyvet Balázsy Géza illusztrálta, aki ráérzett a kispróza hangulatára: ezt a képek kiválóan vissza is adják. (AB-ART, Pozsony 2003) Horváth Erika Könyvjelző 8/2003
