Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-10 / 7. szám
Talán elfogadható az a vélemény, hogy a lexikonok, enciklopédiák ma is közkedvelt formájukat a felvilágosodás modern szellemének, a pozitivizmus aprólékos, szorgalmas adatrögzítésének és pontos helymeghatározásainak köszönhetik. S ez a — például a tisztaságon, a jelölés bizonyosságán, a táblázatok és a rendszerek hibátlan működésén alapuló — felfogás makacsul tartja magát. Mintha a középkori enciklopédiák, lapidáriumok, bestiáriumok a mai (sőt, már a felvilágosodás korabeli) ember számára logikátlannak tűnő, egy teljesen különböző világlátáson alapuló, kommentárjellegű szövegei csak afféle távoli, kitagadott rokonok lennének. Ebben a modern szellemben íródott Mészáros András A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona című könyve is, mely — annak ellenére, hogy mindössze egy meghatározott korszak és földrajzi térség történetének bizonyos területével foglalkozik - meglep a felgyújtott anyagmennyiség nagyságával. Bár Felső-Magyarország iskolahálózatának fejlettségéről és gazdagságáról, akár Pázmány Péter nagyszombati egyetmének, akár Kassa, Eperjes vagy a bányavárosok iskoláinak jelentőségét felidézve, mindenkiben élhet bizonyos kép, mindenképpen megdöbbentő az itt működő tanárok, illetve a tanárkodás mellett filozófiai, teológiai, esztétikai és etikai stúdiumokkal foglalatoskodó egyének magas száma. Érdemük óriási, hiszen ők voltak azok, „akik meghonosították Magyarországon az európai filozófia aktuális eszméit, és - ahogy Erdélyi János megfogalmazta — szinkronban tartották a magyar művelődést az európai törekvésekkel.” Mészáros András aprólékos és alapos kutatói munkát végzett, s szócikkeiben nemcsak az életrajz s a vallott filozófiai rendszerek meghatározó jellemzőit adja meg, hanem a publikációk, illetve a forrásjegyzék kimerítő felsorolását is. Utánajárt minden olyan személynek, iskolának, tankönyvnek, rendeletnek, mely az iskolai filozófia történetének változásait befolyásolhatta. Ebbe az általános képbe illik bele a könyv három alapfogalmának — az iskolai filozófiának, valamint helyének és idejének — meghatározása is. Az első fogalom leírásához Mészáros Kantot hívja segítségül, aki „megkülönböztette az »in sensu scholastico« és az »in sensu cosmopolitico« filozófiát. Az iskolai filozófia tárgya ebben a felfogásban az ismeretek egy adott mennyisége és azok öszszefüggésrendszere. Vagyis a filozófia »in sensu scholastico« arra szolgál, hogy a tudományok nyújtotta ismereteket rendszerbe foglalja, azaz »a fogalom iskolai tartalma szerint a filozófia pusztán az ügyesség organonja«.” Ezek alapján tehát a lexikon olyan diszciplína adatait tartalmazza, mely egy, az adott időben már lezárt rendszer állami, egyházi vagy felekezeti szándékok és filozófiai-teológiai alapvetések által meghatározott átadását jelenti, s melyre (ennek köszönhetően is) az eklekticizmus jellemző. A vizsgált hely, Felső-Magyarország definíciója - ami egyben a kutatott időt is meghatározza — szintén egy pontosan körülhatárolható területet jelöl ki. Ez a XVI—XVIII. században Magyarország felső részét, a Duna bal partja és a Tisza jobb partja közé eső területét jelentette, mely nem került a törökök kezére, „elenyészése pedig a Habsburg Birodalom és azon belül a történelmi Magyarország 1918-at követő megszűnéséhezmegszüntetéséhez kötődik.” A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona lapozgatása során egy eddig még feldolgozatlan, „fehér foltnak számító” területnek, Felső-Magyarország iskolai filozófiájának változatos, s olykor bizony belső ellentmondásokat is felszínre hozó szellemi térképe rajzolódik ki, melyet a katolikus, protestáns, ferences stb. iskoláknak az adott korban engedélyezett szellemi áramlatai, a valóban ható áramlatok, a helyi különlegességek, a tanári egyéniségek munkája, az állami szabályozó rendeletek, illetve ezek kölcsönhatása tagol. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy mindezek háttere, vagyis a gondolatok és áramlatok mélyebb ismertetése nem lehet egy ilyen módon felfogott lexikon tárgya, s ez a pozitivista adatfeldolgozás A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI ISKOLAI FILOZÓFIA LEXIKONA MÉSZÁROS ANDRÁS K AIÉIG MU Méh/Árm András A fclsó-magyarorszagi iskolai filozófia lexikona Kalligram E hiánypótló filozófiatörténeti munka feltérképezi azokat a felső-magyarországi intézményeket és filozófiatanárokat, amelyek és akik négy évszázadon keresztül biztosították az európai gondolkodás jelenlétét Magyarországon. Kötve, 280 old., 15x21 cm bolti ár: 310 Sk kedvezménnyel: 279 Sk alapvető hiányára mutat rá, mely így óhatatlanul saját tárgyának értelmezhetőségét szűkíti. A partikuláris dolgokra való nagyobb odafigyelés az utóbbi évtizedek gondolkodásának tendenciája, s ez — ahogy többek között Foucault és Barthes munkássága is mutatja — a történelem szövetének különféle, néhány aspektusból marginálisnak tűnő szálait is érinti. Ennek, értelmében várható, hogy a lexikon után a téma egy más világlátáson alapuló, történeti kutatására, elemzésére is sor kerül. (Kalligram, Pozsony 2003) Beke Zsolt Helyreigazítás Nem a nyomda ördöge, de még csak nem is a nap heve, hanem a szerkesztő rossz esze az oka annak, hogy múlt havi mellékletünkben két szép reményű, fiatal és tehetséges szerző neve is oly rejtjelezve jelent meg, ahogy: alig dekódolhatóan. (Feltüntettem, ott volt a nevűk, de nem egészen úgy, illetve nem pontosan ott, ahogy és ahol kellett volna.) Mintha maguk kérték volna titokban tartásukat. Sajnos, nem erről van szó, erről szó sem volt, ezért mindkettőjüktől, Cselényi Árpádtól és Mizser Attilától (együtt és külön-külön), valamint az olvasóktól elnézést kérek. Az Új könyveink rovatban bemutatott Fehér Sándor-verseskötet illusztrátora Cselényi Árpád tornaijai képzőművész és tanár, akinek kiállításait számos helyen láthatta már a közönség. Ugyanarról a Cselényi Árpádról van szó, aki az Artfalatok című fiatal írók antológiáját, valamint Ardamica Ferenc Az akasztott ember kötele című novelláskötetét illusztrálta. Cselényi Árpádé a mostani Könyvjelző címoldalának illusztrációja is. Mizser Attilának a költőtárs Szászi Zoltán Szigetéről szóló recenziója, melyet a Könyvjelző júniusi száma közölt, egy hosszú és gyümölcsöző együttműködés és együttgondolkodás első nyoma volt — de nevének csak a szerzők közt volt nyoma, a recenzió alól lemaradt. Mostani számunkban Bállá Zsófia és Csehy Zoltán ismerteti Mizser Attila legújabb kötetét, a következő oldalon Mizser Attila újabb recenziója olvasható. Csanda Gábor Könyvjelző 7/2003
