Könyvjelző - Az Új Szó melléklete, 2003 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-10 / 7. szám
Filozopterek az irodalomban -10. „Nem találunk szavakat.” Talán emlékszünk még rá, ezzel a mondattal indul Esterházy Péter Termelési regénye. Filozopterkedéseim utolsó darabját én is legszívesebben ezzel a mondattal indítanám. Nem találom a szavakat ehhez a jegyzethez, mert amit mondandó lennék, arról akár egy könyvnyi terjedelmű esszét is lehetne kerekíteni. Nevezetesen arról, hogy mettől meddig irodalom az irodalom, illetve miért van az, hogy némely irodalmi művekre, mihelyt azok túllépik az irodalmiság határát, a szakma egy része hajlamos gyanakvással tekinteni. Miért marad ki, például, egy reprezentatív költészeti antológiából a Nemzeti dalt Az összeállító-szerkesztő szerint azért, mert Petőfinek ez a verse inkább történelmi-politikai tett, semmint nagy költemény. A könyv kritikusa ezt a — nevezzem: esztétista — álláspontot határozottan vitatja. Én pedig, biz’ isten, nem tudom eldönteni, kinek van igaza. Alighanem mindkettejüknek. Ezt viszont rühellem, mert amit állítok, inkább érzem kényelmes álláspontnak, mint igaznak, egy olyan pasas fölényeskedésének, aki vélt bölcsessége kupolájának a csúcsán pöffeszkedik, s unalmában a tökét vakargatja. Vagyis: ha tényleg őszinte akarok lenni, én is csak azt mondhatom, hogy nem találok szavakat. Mert bizonyára igaz, hogy nem a Nemzeti dal Petőfi legnagyobb verse, ahogy a Himnusz sem Kölcseynek vagy a Szózat sem Vörösmartynak. De fontos ez? Nem valami másról lenne itt szó? Mert lehet, hogy mint versek ezek nem igazán csúcsművek. Csak éppen megkerülhetetlenek. A nemzeti történelem és mitológia fontos részei. Nem tekinthetjük művelt magyar embernek, aki nem ismeri ezeket a verseket. Nem nagy művek ezek, csupánf?) jelentősek. Néhány évvel ezelőtt írtam két irodalomtankönyvet. A világirodalmi részből kihagytam Orwell műveit, s ezt a könyv egyik lektora szóvá is tette. Be kellett látnom, hogy joggal. így hát George Orwellt is fölvettem a könyvben tárgyalt többi szerző mellé. Pedig tudom, hogy irodalmi értéküket tekintve a múlt századi regényirodalomban tucatszámra születtek az Állatfarmnál vagy az 1984-nél színvonalasabb művek, amelyek közül sokat meg sem említettem a tankönyvben. Hiába húzott a szívem esztétista álláspont felé, be kellett látnom, hogy Orwell művei immár kitörölhetetlen részei lettek a 20. század történelmének és mitológiájának. Művelt embernek sehol a földkerekségen nem kell megmagyarázni, ki és mi az a bizonyos Nagy Testvér. Mindig is sejtettem, hogy van valami csalafintaság és átverés az irodalomban. Mármint az igazi irodalomban. Az iparszerűen űzött betűtermelésből ez hiányzik. Az egyértelműen üzletszerű. Mint az üzletszerű kéjelgés. Utána megmosakszunk, hazamegyünk és családi életet szimulálunk. És még szavakat is találunk hozzá. Grendel Lajos Nyerteseink Tisztelt megfejtők, slágerlista-beküldők! Annyi levelet kaptam, amennyi könyv tán nincs is, nyereményként biztosan nincs. Ráadásul, szokásom szerint az előző sorsolás után érkezett leveleket is bevettem a sorsolásba. így alakult ki a következő tízes csapat, melynek szerencsés tagjai a Nap Kiadó könyveit kapják: Csarnakovics Éva (Királyhelmec), Dobos Andrea (Ipolynagyfalu), Lelkes Ágnes (Diósförgepatony), Mácsadi János (Párkány), Nágel Róbert (Szőgyén), Rákóczi Diana (Komárom), Szép János (Csicsó), Urbán Katalin (Zseliz), Varga Katalin (Izsa), Varga Mónika és Mártika (Nemeshodos). A helyes megfejtés egyébként Kiss József volt. A nyerteseknek gratulálok! Továbbra is várom megfejtéseiket, slágerlistáikat és a melléklettel kapcsolatos véleményükét, javaslataikat. (A szerkesztő) lk«JgWiHW1 Az Új Szó könyvekkel és olvasókkal foglalkozó melléklete Megjelenik havonta egyszer Készül a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Könyvjelző, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 E-mail cím: konyvjelzo@poetic.com E számunk szerzői: Bállá Zsófia (1949) költő (Budapest), Beke Zsolt (1973) irodalomtörténész, szerkesztő (Dunaszerdahely), Benyovszky Krisztián (1975) Madách-díjas irodalomtörténész (Érsekújvár), Bereck József (1945) Madách-díjas író, újságíró (Dunaszerdahely), Csehy Zoltán (1973), Madách- és Posonium-díjas költő, műfordító, irodalomtudós (Dunaszerdahely), Cselényi László (1938) József Attila-díjas költő, műfordító (Pozsony), Grendel Lajos (1948) Kossuth-díjas író (Pozsony), Korpás Árpád (1974) újságíró, történész (Boldogfa), Kulcsár-Szabó Zoltán (1973) irodalomtörténész, kritikus (Budapest), B. Mánya Ágnes (1975) magyar-történelem szakos tanár (Érsekújvár), Mizser Attila (1975) költő (Fülek), Ozogány Ernő (1951) villamosmérnök, szakíró, újságíró (Tejfalu), Vörös Péter (1947) költő, kritikus (Érsekújvár)
